DR. HARGITAI JÁNOS, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az emberi jogi bizottság feladatköréből adódóan tárgyalta a most előttünk lévő törvénymódosítást, és a bizottsági ülésen megállapítottuk, hogy egy olyan törvény módosítása van előttünk, ami a rendszerváltáskori törvénykezés termékének tekinthető, de egy olyan törvény, amely kiállta az idők próbáját, egy olyan intézményrendszert vezetett be ez a törvény, ami időtállónak bizonyult. És - ahogy itt az expozéban is elhangzott - a jelenlegi módosítások nem valamilyen fajta korrekciót tesznek az eddigi magyar joggyakorlaton, hanem egyszerűen egy uniós irányelvnek való megfelelést szolgálja ez a törvénymódosítás.
Azt az adatvédelmi rendszert, amit Magyarországon alkalmazunk, az Unió eddig is adekvátnak minősítette a saját rendszerével kapcsolatban, ez nyilvánvalóan a '92-es alaptörvényt dicséri. Azok a változások, amelyeket ez a törvénymódosítás most behoz, és amit az uniós irányelv kényszerít ki, az általános jogalapot nem változtatja meg, tehát ezután is csak törvényi felhatalmazásra vagy az önrendelkezés alapján, a személy önrendelkezése alapján lehetne személyes adatot kezelni, ugyanakkor bevezet néhány különös adatkezelési lehetőséget, az államtitkár úr egyet meg is említett, mondjuk, ami a magánjogi szerződésekkel kapcsolatos.
Fontosnak tartjuk, az emberi jogi bizottság fontosnak tartja az egyén nézőpontjából a tiltakozás jogának bevezetését, meghonosítását ebben az ágazatban, ebben a törvényben, ugyanakkor azt is fontos változtatásnak tartjuk, hogy az adatvédelmi biztos jogosítványai erősödnek, kvázi joghatóságokkal fog kiegészülni az adatvédelmi kvázi… - minél többször mondom, annál rosszabb lesz. Tehát olyan hatásköre lesz az adatvédelmi biztosnak, ami erősíti az ő pozícióját. Az elmúlt esetben az államigazgatás rendszerében felfogásunk szerint sajnálatos mozgások történtek. Mi azt gondoljuk, hogy ezek a jogosítványok, amelyek majd az adatvédelmi biztosnak rendelkezésre állnak, tovább fogják erősíteni az ő pozícióit.
Az adatvédelmi biztos az ezt követő időszakban a jogellenes adatkezeléseket majd zárolni tudja; bár a biztos úr megjegyezte az emberi jogi bizottság ülésén - és valószínűleg igaza is lesz -, hogy olyan alapvető változásokra ő nem számít, mert eddig is az volt a gyakorlat, hogy ha megszólalt bármilyen tárgykörben, ami az ő hatáskörébe tartozik, azt az állami intézmények, a közigazgatás általában tolerálta, tehát nem arra épít, és nem arra gondol, hogy a megerősödő hatósági jogosítványai miatt lesz sikeresebb ez a terület, mert eddig is, azt lehet mondani, akaratának megfelelően működött az egész.
Ami szintén szóba került a bizottság ülésén, és ezt fontos itt megemlíteni: azzal, hogy több lesz az adatvédelmi biztos hatásköre vagy erősebb lesz a hatásköre, nyilvánvalóan arra gondol, és mi ezzel egyetértünk, hogy több költségvetési forrás is kellene neki ahhoz, hogy ezeket a hatásköröket elláthassa. Tájékoztatott minket arról, hogy kezdetben az eredeti koncepció az lett volna, hogy a kormány felkéri őt, hogy a többletforrásokra való igényét jelölje meg, ez egyelőre elmaradt.
Ő azt mondta, azt reméli, hogy ettől még a többletforrások számára meglesznek. Mi is ezt reméljük, mert hiába hozunk egy törvénymódosítást, hiába adunk az adatvédelmi biztosnak az Unió akaratának megfelelően többletjogosítványokat, ha a költségvetési forrásokat ehhez nem kapja meg, hogy mondjuk, a munkatársi gárdáját úgy tudja az élet új elvárásaihoz igazítani, akkor ez nem fog tudni működni a gyakorlatban.
Az emberi jogi bizottság 14 igen szavazattal egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartja az előterjesztést, és kéri az Országgyűlést annak megszavazására.