DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER
DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER
DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az 1992. évi LXIII. törvényt célozza meg módosítani az előttünk lévő 3035-ös előterjesztés.
A módosításnak két oka van. Az egyik ok maga a módosítandó törvény keletkezési évszáma: 1992. Ismert, hogy a törvények életviszonyokat, társadalmi viszonyokat rendeznek, és ezek az életviszonyok, társadalmi viszonyok rendszeresen változnak, természetesen sokféle behatástól függően, de több mint tíz éve hatályos ez a törvény, tehát tíz év alatt biztos, hogy változtak ezek az életviszonyok, társadalmi viszonyok, annál is inkább, mivel az egész téma hordozója, az elektronika, a technika iszonyatos fejlődésen megy át, tehát ha semmi más miatt, de emiatt is módosításra szorulna ez a törvény. Ez a módosítási ok véleményem szerint nem világlik ki teljes egészében az előttünk lévő előterjesztésből, de nem mondom azt, hogy később ez nem pótolható. Ami azonban elengedhetetlenné teszi ennek a törvénynek a módosítását, az az a tény, hogy jövő ilyenkor már feltehetően az Európai Unió tagállamainak egyike leszünk, és így vonatkoznak ránk mindazok az irányelvek, előírások, amelyek a többi európai uniós országra is vonatkoznak.
Ebben a témában, tehát a személyes adatok védelme tárgyában az Európai Parlament és Tanács még 1995-ben kiadott egy irányelvet 95/46. számon. Elterjedt a híre, amikor ezzel a módosítással kezdtünk foglalkozni, hogy a módosítás szövege szinte teljes egészében átveszi az irányelv szövegét, ami merő tévedés. Ez a bizonyos európai parlamenti, európai tanácsi irányelv jóval hosszabb és terjedelmesebb, mint az előttünk lévő anyag, sőt azt is mondhatnám, ha a meglévő törvényt és ezt a módosítást egybevesszük, akkor is rövidebb, mint maga az irányelv, de ez természetes is, mert arra kell gondolnunk, hogy sok ország különböző jogát kell itt egységessé tenni. Tehát sokkal hosszabb az irányelv, nem veszi ez szó szerint át; ebből bizonyos - majd a fogalmaknál utalok rá - zavarok is előjönnek.
Az irányelv preambuluma maga 72 pontból áll, és csak ezt követi a mintegy nyolc fejezetben megfogalmazott 34 cikk. A preambulumból érdemes néhány pontot kiemelni. Először is leszögezi, hogy az egész adatszolgáltatás és adattovábbítás az emberek érdekét kell hogy szolgálja. Ugyanakkor utal arra, hogy az informatika iszonyatos gyorsasággal terjed, és ez megkönnyíti az adatok cseréjét, más országba való továbbítását. Viszont éppen azért, mert a különböző országok másként-másként szabályozhatják ezeket a kérdéseket, ezt a cserefolyamatot, amit az informatika egyébként megengedne, a szabályozások leblokkolhatják vagy nehézkessé tehetik, ezért is szükséges egységesíteni az irányelvek alapján, mintegy vezérelvként a különböző jogi szabályozásokat az egyes országokban. Ugyanakkor az informatika hatása miatt ezek az adatcserék a személyi jogokat is sérthetik, és más-más szankciók szolgálhatnak az egyes államokban ezeknek a megsértése kapcsán. Ezeket is valahogy össze kell hozni. Vagyis van egy látszólagos ellentmondás: feltétlenül szükség van az Európai Unión belül az adatok igen gyors cseréjére, amit a technika biztosítana is, de ugyanakkor ez a gyorsaság esetleg a személyek jogait sérti, és ezt is megfelelően, ráadásul egységesen kell szabályozni.
Mivel most egy ilyen nem is látszólagos, hanem valódi ellentmondást kell feloldani, ezért nagyon lényeges a fogalmak meghatározása. Ennek ez a módosítás eleget tesz, és olyan fogalmakat is használ, amelyek az irányelvben nincsenek szó szerint leírva, de mégis - mint ahogy azt vezérelvként kell használni - az eszmeiségében benne van. Az eredeti törvényünkben összesen kilenc fogalom szerepel, ebben a módosításban húszra bővül a fogalommeghatározás, éppen az elmondottak miatt. Rögtön, itt már szó volt arról, különbséget tesz a fogalmak között, a közérdekű adat és a közérdekűvé nyilvánítható adat között, ami - arról is szó volt már - egyértelműen nem közérdekű adat, hanem olyan személyi adat, amely valamely oknál fogva közérdekűvé nyilvánítható, de itt van a garancia, hogy “de és kizárólag csak törvénnyel”. Vagyis itt a személy joga védelemben részesül, mert csak kiemelt okok miatt nyilvánítható ilyen jellegűvé. Merőben új fogalom a tiltakozás joga.
Az eredeti törvénynek a szankciórendszere kifogásolható, igazán alig-alig van benne szankció, tehát önmagában véve már csak ezért is módosítani kellett volna ezt a törvényt, ha abszolút nem is beszélnénk jogharmonizációról. Éppen ezért kibővül az adatvédelmi biztos jogköre és feladatköre, bár maga az irányelv nem adatvédelmi biztosról beszél, hanem felügyeleti hatóságról. Nálunk az alkotmány mondja meg, hogy lehet országgyűlési biztos - nevesítve csak az általános és a kisebbségi és etnikai van -, viszont azt mondja, hogy de más törvény adott ügyek vizsgálatára más országgyűlési biztost is meghatározhat. Ez az adatvédelmi törvény, amely kifejezetten megfogalmazza az adatvédelmi biztos jogköreit, amelyek a jelen törvény szerint nem elégségesek. Mert mit tehet az adatvédelmi biztos általában? Az adatvédelmi biztos általában felszólalhat, felhívja a jogsértőt az abbahagyásra, annak a megszüntetésére, és ha mindezt adott határidőn belül nem teszi, akkor a nyilvánossághoz fordulhat. Hát ez szankciónak édeskevés! Itt már mint egy felügyeleti hatóság az adatvédelmi biztos fel van ruházva annak a jogával, hogy törölheti, megsemmisítheti, zárolhatja ezeket az adatokat. De itt is van egy garancia, hogy ugyanakkor az adatkezelő, aki ellen ezeket az intézkedéseket hozza az adatvédelmi biztos, ez ellen a bírósághoz fordulhat, de addig is a zárolás fennáll. Vagyis nem lehet visszaélni azzal, hogy amíg a bíróság jogerősen az ügyben nem ítélkezik, addig az adatvédelmi biztos által jogellenesnek tartott adatokat tovább dolgozzák fel.
Véleményem szerint nincs kellőképpen megindokolva - bár meg van, csak az értelme nem nagyon világos -, hogy mi a különbség az adatok törlése és az adatok megsemmisítése között. Úgy fogalmaz ez a fogalommeghatározás, hogy az adatok törlése, hogy később már nem reprodukálható.
(17.50)
A megsemmisítés pedig azt mondja, hogy véglegesen, fizikailag megsemmisíti. De ha egyszer nem reprodukálhatók, a másiknál pedig megsemmisítik, akkor az emberben az a gyanú él, hogy de mégis valahogyan elő lehet varázsolni, mert egyébként nem lenne a kettő között különbség.
Nem értek egyet azzal, hogy kimarad a személyes adatok közül a párthoz való tartozás. Tehát egy olyan fogalmat használ a fogalommeghatározás, hogy politikai nézet. A politikai nézet nem azonos a pártállással. Igenis a párttagság olyan személyes ügy, amely feltétlenül védelmet érdemel, és nem azonos a politikai nézettel, amely ezt egyébként személyes adattá nyilvánítja.
Ugyancsak új jogköre az adatvédelmi biztosnak ez a bizonyos előzetes ellenőrzés, amely nagyon lényeges, mert hiszen ha egy szervezet vagy bárki valamiféle új adat gyűjtésébe kezd, vagy olyan szervezet kezd adatokat gyűjteni, amely eddig ilyen tevékenységet nem folytatott, köteles ezt bejelenteni az adatvédelmi biztosnak. Az adatvédelmi biztos nyilván a témájától függően bejelenti, hogy foglalkozni kíván-e az üggyel, vagy sem, de addig az adatkezelést nem kezdhetik meg, és amennyiben 8 napon belül nem jelez vissza az adatvédelmi biztos, akkor elkezdhetik az adatgyűjtést.
Szó volt már arról, hogy azt az igen számos feladatot és munkát milyen költségekből fogja elvégezni az adatvédelmi biztos (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), de nem volt még szó arról - és ezt az egyet még hadd mondjam el -, hogy az úgynevezett belső adatvédelmi felelős álláshelye, amely kiemelt cégeknél kerül majd alkalmazásra, miféle pénzügyi keretekből lesz megteremtve.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt általános vitára alkalmasnak tartja az előterjesztést, fontolgatunk néhány esetleges módosítást, főleg a fogalommeghatározás körében.
Köszönöm. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
