DR. KOZMA JÓZSEF
DR. KOZMA JÓZSEF
DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. A felsőoktatásban nagyon régóta tartó folyamatok zajlanak, és ezek a folyamatok természetesen abban a társadalmi-gazdasági környezetben értelmezhetőek, amelynek alrendszerként a magyar felsőoktatás is része. Eredmények vannak, mert természetesen ezek a folyamatok hatással vannak a társadalom egészére és ezen belül a felsőoktatásra, s ezek a hatások néha pozitívak, néha negatívak. Ezek a hatások tervezett és nem tervezett kifejleteket hoznak maguk után. Ennek során természetesen ellentmondások is jelentkeznek; szükségszerűek, amely szükségszerűséget utólag persze könnyű megállapítani, előrelátottak, s a rendszer bonyolultságából adódóan természetesen olyan következményekkel is szembe kell néznünk így 2003 tavaszán, amelyekkel korábban még nem is számoltunk.
Az okok, mint ahogy a bevezetőben említeni kívántam, arra vezethetők elsősorban vissza, hogy maga a felsőoktatási rendszer a rendszerváltás óta zajló folyamat keretében működvén nem elszigetelt, minden olyan hatásnak ki van téve, amely a társadalomban is megfigyelhető. Vagyis azt a kérdést, amelyet eredetileg úgy tennénk föl, hogy minden rendben van-e a felsőoktatásban, úgy kellene átfogalmaznunk, hogy a zajló nemzeti, gazdasági folyamatokban hogyan kerül helyére az, amit a felsőoktatásban látni szeretnénk, egyáltalán mi az, amire most választ keresünk és kaphatunk. Ki tudja legjobban ezeket a válaszokat megfogalmazni? Nyilván azok, akik érintettek, benne vannak ebben a rendszerben.
Három típusú változásról adnak ők számot. Először is van az átfogó, mindenkit érintő változássorozat, amelynek leglátványosabb eleme az, hogy tömegessé vált a magyar felsőoktatás. Vannak olyan változások, amelyeket elsősorban a rendszeren belül levők élnek meg s hat az életükre nagy fontossággal, súllyal. Ilyenek például a magyar felsőoktatásban végrehajtott integráció ügyei. S vannak olyan korkövetelmények, amelyekről már sokszor volt szó itt a Ház falai között, a nyelvre, az informatikára, az európai szabadságokhoz való igazodásra való képesség, ezeknek lehetőségként való kezelése a magyar felsőoktatás számára is. Külső és belső viszonyok ezek szerint egyaránt hatnak erre a mi felsőoktatási rendszerünkre.
Hogy ezt illusztráljam, szegedi képviselőként hadd hozzam ide Szeged város és Szeged univerzitásának a példáját. Mert hiszen elmondható az, hogy egy olyan településen, ahol van egyetem, hatványozottan, kifejezetten tetten érhetőek, megfigyelhetők, vizsgálhatóak ezek a változások. De még egy olyan településen is, ahol felsőoktatási intézmény esetleg egyáltalán nincsen, de az ott lakók gyermekeinek, unokáinak nagy száma részt vesz a felsőoktatásban, vagyis a mindennapi életre a felsőoktatási rendszer változásai mindenütt kihatnak.
A súlya általában változott meg a magyar közegben a felsőoktatásnak. Ha példaként azt hozom, hogy egy korosztálynak a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb része kerül be a felsőoktatásba, ez azt jelenti, hogy egy 18, 22, 26 éves korosztálynak a tanuláshoz, a tudáshoz való viszonya alapvetően változott meg az utóbbi évtizedben. S nemcsak a tudáshoz való viszonya, hanem egyáltalán a társadalmi státusa is, mert a megszerzett vagy csak kilátásba helyezetten megszerezhető tudás lehetősége megváltoztatja gondolkodásmódját, megváltoztatja életstratégiáját, vagyis egy ország jövője szempontjából valódi stratégiai ágazatként említett közoktatás és felsőoktatás így egészen konkrétan visszacsatol az egyes családok, az egyes tanulók és ezen keresztül egy egész társadalmi csoport életére.
A tanulás, a munkába állás viszonyrendszere, a munkaerő-piaci átalakulás is követi részben ezt a tömegessé váló oktatást, másrészt pedig ez a tömeges oktatás ki is vált önmagában munkaerő-piaci változásokat is. Hogy mit jelent ez, mondjuk, egy 160 ezret meghaladó lélekszámú Szeged város esetében? Az integráció után 25 ezer hallgatója van a szegedi univerzitásnak. Ehhez most nem kell hozzászámolni a 18 ezernyi közoktatásban tanuló fiatalt. 6555 alkalmazottja van a Szegedi Egyetemnek; ezzel lehet mondani, hogy a vidék egyelőre második, de a tervezett változtatások következtében hamarosan a vidék első számú, nagyságrendben legalábbis első számú egyeteme lesz.
Ez a tömegesen megjelenő foglalkoztatott és a fogyasztásban sajátosan részt vevő hallgatói, tanulói csoport természetesen hat a helyi közösség, a helyi gazdaság szerkezetére, mindennapi életére is, mert hiszen használják a közterületeket, a helyi közlekedést, igénybe veszik a szolgáltatásokat, igénybe veszik a kereskedelmi szolgáltatásokat, nem különben a kulturális, közművelődési javakból fogyasztanak. A helyi, a szegedi és környéki albérleti piacon soha nem látott mozgások indultak be, egész egyszerűen a város gazdasági tervezése szempontjából nagyon fontos tényezővé vált az univerzitás.
Ugyanakkor hozzá kell azt tenni, hogy önmagában az univerzitás költségvetése és egyáltalán a magyar rendszerben a felsőoktatás költségvetése is jelentősen megnőtt. Szeged esetében 40 milliárd körüli, illetve már azt meghaladó idén az egyetem költségvetése, ebből persze 12 milliárd az OEP-finanszírozás, amely az orvosképzésre, illetve a klinikák fenntartására fordítódik. Nagyon nagy alrendszerről van tehát szó, amelynek hatása egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan jelentkezik egy helyi közösségben és az ország egészében is.
Úgy látjuk, hogy ez napi problémákat, általános kérdéseket és problémák mellett egészen világosan kitapintható ellentmondásokat is előidéz.
(14.10)
Emiatt van, hogy az oktatási törvény most javasolt módosításában a hallgatói jogorvoslat intézményét célszerűnek látszott már beépíteni és szabályozni, hiszen a tömegesen megjelenő hallgatók problémái a korábbi technikákkal már csak részben kezelhetőek.
A nyelvvizsga mint korkövetelmény természetesen ellentétbe kerül azokkal a feltételrendszerekkel, hogy bizonyos életkor fölött ezt már nehéz letenni, és erre a feszültségre kíván egy korrekt megoldást kínálni a törvénymódosítás. A felvételiztetés, vagyis a felsőoktatás szolgáltatói, illetve igénybe vevői oldala között most legutóbb a kétszintű érettségi kapcsán, illetve a fölvételinek ehhez való illesztése miatt jelentkező feszültség kitapintható. Mégis azt gondolom, hogy ha a felsőoktatási törvény és a közoktatási törvény tárgyalásának összhangja megvalósul, akkor itt különösebb ellentmondásnak, feszültségnek hosszú távon nem szabad fennmaradnia, a rendszer képes lesz önmagát e tekintetben is szabályozni.
Mindig kérdés, hogy ki részesülhet államilag finanszírozott képzésben. A törvény módosítása lehetővé tenné az itt szükséges korrekciókat, akár intézményekre, képzési ágakra, akár az ezen képzésekbe bekapcsolódó hallgatók körére vonatkozóan is. Természetesen, mint mindig egy átalakuló rendszerben, így a magyar felsőoktatásban is lényeges az, hogy a felsőoktatás számára a rekrutációt biztosító közoktatás milyen fölkészültséget tud biztosítani, ez részben mérhető a felvételit jelentő érettségin keresztül, de mindenképpen kell azzal foglalkozni, hogy a felsőoktatásban zajló tanárképzés idővel egyre jobban meg tudjon felelni ezeknek a követelményeknek.
Tisztelt Képviselők! Azt gondolom, hogy az elénk letett törvénymódosítási csomag olyan pontokon kíván beavatkozni a jelenleg érvényes törvénybe, amely beavatkozások pozitív, szükséges hatásokat tudnak kiváltani; nem céloz meg most olyan változásokat, amelyekre a feltételek még nem teremtődtek meg, ugyanakkor mégis azt gondolom, hogy a javasolt módosítások megfelelő korrekciójával növelhető az a megelégedettség, amely e törvényjavaslat elfogadását kísérheti, mind e Ház falai között, mind pedig a magyar társadalomban és a felsőoktatás rendszerében.
Úgy gondolom tehát, mindannyiunknak érdemes támogatni ezt a módosítójavaslat-csomagot.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
