DR. MAGDA SÁNDOR
DR. MAGDA SÁNDOR
DR. MAGDA SÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az európai uniós csatlakozás előtt mindent meg kell tenni azért, hogy a vidéken élők a lehetőségekhez mérten találják meg azokat a vállalkozási formákat, amelyek a térségben lévő komparatív előnyök alapján mind napjainkban, mind a későbbiekben elősegíthetik azt, hogy a főfoglalkozásúak és a részfoglalkozásúak minél inkább kötődjenek az egyes térségekhez. Ez a kötődés adja meg a lehetőséget arra, hogy egy-egy növény-, gyümölcs-, szőlőfajta művelésével mind a családjuk, mind saját maguk, mind a nemzet számára olyan többletet teremtsenek, ami hosszú távon is a jelenleginél magasabb szinten való megélhetést biztosít.
Ilyen integráció valósult meg az 1970-es évek időszakában, amit a vidéken élők ma úgy minősítenek, hogy akinek ebben az időszakban volt egy hektár jól művelt gyümölcs- vagy szőlőültetvénye, évente egy Zsigulit tudott vásárolni.
Az elmúlt évek, főleg az előző négy év szólamokban mérhető vidéktámogatásának, agrárpolitikájának következménye viszont az, hogy napjainkra nemhogy egy Zsigulihoz ma hasonlítható Suzukit, hanem a Suzuki egy-egy kerekét sem lehetne megvásárolni. Amikor ezekre a negatív gazdaságpolitikai kérdésekre ráirányítom a figyelmet, elegendő csak a forint felértékeléséből keletkező óriási veszteségeket a termelőknél megkeresni. Meg kell kérdezni a termelőket, és ők erre válaszolnak.
Ezért amikor az MSZP agárpolitikai és vidékfejlesztési munkacsoportja elkezdte annak a megismertetését, hogy milyen lehetőséget biztosít az Európai Unió a csatlakozást követően, a termelők többsége azt mondta, ha a francia, a német vagy az olasz gazdálkodók számára 4-5 hektár ültetvény elfogadható megélhetést biztosít, akkor ők is telepíteni akarnak szőlőt és gyümölcsöst. Ezért fontos az, hogy az elmúlt hetekben a Németh Imre miniszter úrnak feltett kérdésem alapján azt a választ kaptuk, hogy a gazdálkodók ennek a felismerésnek az eredményeként még a jövő évben is folytathatják a telepítést, akkor, ha ezt a szerződést ez év őszén megkötik.
Ez a vidéki sajtóban nagyon kellemes visszhangot váltott ki, és a gazdálkodók természetesen tovább fogalmazzák az igényeiket, hisz most már tényleg komolyan gondolják, hogy szeretnék a területükön ezt a telepítést elvégezni.
Az agrárpolitikai és vidékfejlesztési munkacsoport ennek ismeretében további felméréseket végzett, és azt tapasztaltuk, hogy az egyes termelőkörzetekben, eltérően ugyan, de a gazdálkodók további segítséget várnak, mégpedig azt szeretnék, ha az ültetvénytelepítés igen magas, hektáronkénti beruházási költségéből - ezt ismerjük, ma 4-6 millió forint, de van olyan tájkörzet, ahol a 6 milliót is meghaladja - a termelők által vállalható 50 százalékot, vagyis a saját erő fedezetét valamilyen banki hitelből igyekezzünk megoldani. Tudjuk, hogy a saját erő 25 százalékát mindenképpen a termelőnek kell vállalnia, ezt elfogadjuk, de a másik 25 százalék még így is 1-1,5 millió forint.
Ezért azt szeretnénk kezdeményezni, legyen arra lehetőség, hogy a termelők olyan hitelt vehessenek fel, amelynek a visszafizetése a termőre fordulás évében kezdődik el. Megítélésünk szerint ezzel a támogatási formával lehetőség nyílna arra, hogy azok a gazdálkodók, akik most korlátozott anyagi lehetőségeik miatt nem képesek beruházásra, ezt a beruházást elvégezzék. Meggyőződésünk az, hogy ennek eredményeként a következő 50-100 évre olyan kultúrák alakulnának ki az egyes tájkörzetekben, amelyek azt eredményeznék, hogy nőne a vidék megtartó képessége, továbbra is érték lenne a mezőgazdaságból ott élni, beruházni.
Azt gondolom, elérnénk azt, hogy egy-egy ilyen kultúrával nemcsak az embereket kötnénk oda szó szerint, hanem azt is elérnénk, hogy családok, generációk gondolkodnának azon, hogyan lehetnek jó szőlő- vagy gyümölcsművelők. Államtitkár úr, ennek a megoldásában szeretnénk valamilyen segítséget kérni. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
