KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Többen mondják, hogy nem kellene, mégis kérem képviselőtársaim megértését (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Megvan a vázlat?), hiszen a vadászat kapcsán sikerült olyan kampányt folytatni ellenem (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Milyen kampányt?), ami nem teszi lehetővé, hogy csendben tudomásul vegyem (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Te szegény, te!) az Országgyűlés döntését.
2003. március 20-án és 21-én a közpénzügyi államtitkárság az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalával közösen nemzeti konferenciát szervezett a tisztább közéletért. Ezen a kormány nevében felszólaló miniszter a következőket mondta: “Modern társadalomról, gazdaságról, közigazgatásról akkor lehet beszélni, ha nem vagyunk hajlandók kompromisszumokra a jogrend, a becsület, a tisztesség dolgában. Megengedhetetlen és tűrhetetlen az, ha a közszolgálatban dolgozók, a közpénzekhez hozzáférők ezen közpénzekből magánelőnyöket alakítanak ki maguknak.”
A konferencia egyéves évfordulóját követően a hirdetett elvek próbatételének ideje elérkezett. Kormánypárti képviselőtársam keresett meg azzal, hogy felhívja a figyelmemet a somogyi erdő- és vadgazdálkodással foglalkozó cégek, a Lábod Rt. és a Sefag Rt. pazarló és átgondolatlan tevékenységére. Ennek egyik formája az ingyen vadászatokban öltött testet.
A visszás állapotokat jól jellemzi, hogy a Lábod Rt. tekintetében a 2002. évben 254 millió forint árbevétel mellett a mérleg szerinti eredmény mínusz 102 millió forint volt, és az ÁPV Rt. a kormányváltást követő egy évben csak asszisztált a kedvezőtlen folyamatokhoz, talán nem véletlenül. A 2003. évben bekövetkezett események pedig azt valószínűsítették, hogy a Lábod Rt. különös lobbiérdekek prédája lehet. Tájékozódó beszélgetéseim a fentieket visszaigazolták. Ezt követően fogalmaztam meg adatkéréseimet az FVM és az ÁPV Rt. illetékesei felé.
Polt Péter legfőbb ügyész advent utolsó péntekén egy televíziós adásban tragikomikusnak nevezte mindazt, ami az ő vadászata körül kirobbant és folyik. Nos, tisztelt Ház, én is azt mondom, tragikomikus mindaz, ami március 30-a óta zajlik a ma tárgyalt témával kapcsolatban és összefüggésben. Valóban tragikomikusnak tartom azt, hogy az oly adakozó bankvezér nyomására a választókörzetemben lévő százhektáros honvédségi terület pályázat nélküli, mélyen érték alatti értékesítésében aktív szerepet vállaló egykori államtitkár, most ügyvéd közreműködése nyomán a legfőbb ügyész semmitmondó indoklással kéri a mentelmi jogom felfüggesztését.
Maga az indítvány nem egészen négy oldalból áll. Ebből két és fél oldal azt taglalja, hogy milyen kezdeményezéseket tettem az FVM-nél és az ÁPV Rt.-nél, hogy az állami tulajdonú cég tevékenységével összefüggésben, a nemzeti kincsnek számító vadállomány sorsával kapcsolatosan, közérdekű adatok megszerzése érdekében, és erre milyen elutasító válaszokat kaptam. Ne feledjék, tisztelt képviselőtársaim, hogy mindezt az üvegzsebtörvény hatálybalépése után egy évvel írja a legfőbb ügyész! (Moraj a Fidesz soraiban.)
Tragikomikus az, ahogy a legfőbb ügyész megindokolja cselekedetem Btk.-ba ütközésének tényét. Ami a személyes adatok kezelését illeti, a legfőbb ügyész így fogalmaz: “2004. június elejétől több országos terjesztésű írott és elektronikus sajtótermékben jelentek meg olyan adatok, amelyek a politikai államtitkárnak megküldött adatbázis részét képezték, így például az, hogy ki kivel, mikor és hol vadászott. A sajtó ebből vont le a gazdaság, a politika és a közélet más szereplőinek vadászati szokásaira - még mindig Polt Péter írja -, az erdészeti vállalatokban szerzett politikusi befolyásokra, az OTP elnök-vezérigazgatójának terjeszkedési terveire, illetve az emögött álló politikai erővonalakra vonatkozó következtetéseket.”
Tragikomikus, hogy mindezt úgy fogalmazza meg a legfőbb ügyész, hogy arra sem veszi a fáradtságot, hogy áttekintse, milyen anyagok érkeztek az államtitkárságra, annak érdekében, hogy felismerje, a vadászati naplókban vagy a trófeabírálati jegyzőkönyvben feltüntetett nevek nem beazonosíthatóak, hiszen a nevek beazonosítását lehetővé tevő egyéb adatokat egyáltalán nem tartalmaznak.
Tragikomikus, hogy a legfőbb ügyész minden vizsgálatot mellőzve, a hozzám beérkezett adatbázisból vonta le a következtetéseket, melyeket - ismétlem - ő nem tartott érdemesnek arra, hogy a tények elfogulatlan, törvényes tisztázásához megismerjen. Az egyik legautentikusabb tényfeltárást végző újságíróra, akire többek között a legfőbb ügyész hivatkozik, az elmúlt héten rákérdeztem, tájékozódott-e nála az ügyészség arról, hogy honnan szerezte az információit. A válasz természetesen nemleges volt.
Tragikomikus az a tényállítása a legfőbb ügyésznek, hogy a közérdekű bejelentést tevők csak és kizárólag hozzám fordultak, azaz minden információ tőlem ered, hiszen a visszaéléseket gyanító emberek nem csak egy irányba indulnak el a megoldást keresve.
Tragikomikus az a feltételezése a legfőbb ügyésznek, hogy a sajtó által megírt, az OTP elnök-vezérigazgatójának terjeszkedési tervei a hozzám eljuttatott adatbázisból származtathatóak. A sajtó gyanakvására az adhat okot, hogy egy nagybajomi terület felének vadászati joga már 1999-ben átkerült a Sefag Rt.-től a Fauna Rt.-hez, amely egyébként feljelentett engem. A Fauna meghatározó tulajdonosa korábban az OTP Rt. volt, majd 2000-től az Euro-Colony Consult lett. Nem kell mást tenni, csak fel kell lapozni a nyilvános cégadatokat. A Sefag Rt. igazgatótanácsának elnöke Lenk Géza, az OTP vezérigazgató-helyettese, a cég felügyelőbizottságának elnöke pedig Kovács Antal, az OTP régióigazgatója (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ki nevezte ki?) 1999 óta.
Tragikomikusnak tartom, hogy a legfőbb ügyész indokolásában eltekint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 5. § (4) bekezdésétől, amely egyértelművé teszi, hogy személyes adatot akár az érintett hozzájárulásával, akár jogszabály alapján különösen akkor lehet kezelni, ha ez közérdekű feladat, vagy az adatkezelő törvényi kötelezettségének teljesítéséhez, az adatkezelő vagy az adatátvevő harmadik személy hivatalos feladatának gyakorlásához, az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges.
Mint közpénzügyi államtitkárnak, jogszabályi felhatalmazásom volt a kifogásolt adatok beszerzésére és kezelésére, hiszen a közpénzek felhasználása feletti felügyelettel kapcsolatos feladatköröm ellátása során jogosult voltam az állami vagyont megkárosító cselekmények, tevékenységek feltárására, és a szükséges intézkedések megtételére. Az FVM mint adatkezelő hozzájárulásával kerültek bizonyos adatok megküldésre a kormányrendeletben rögzített hivatalos feladatom ellátása érdekében.
Tragikomikus az is, hogy a legfőbb ügyész helyt adott a Fauna Rt. feljelentésének, miközben ő maga írja le, hogy a Fauna Rt. megtagadta az adatszolgáltatást az államtitkár felé; tehát nem szolgáltatott adatot. Kérdezem én akkor, milyen személyes adatot szereztem be a Fauna Rt.-től, amit illetéktelenül kezeltem, és hoztam illetéktelen személyek tudomására, ha a Fauna Rt.-től nem kaptam adatot.
Azt pedig szintén csak tragikomikusnak lehet minősíteni, ahogy a hivatali visszaélés bűntettével gyanúsít meg a legfőbb ügyész. Ezt írja az indokolásában: “Keller László politikai államtitkár (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Csak volt!) a kormányrendeletben meghatározott hatáskörét túllépte, ugyanakkor a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályokban meghatározott felhatalmazás nélkül szerzett be, kezelt személyes adatokat, illetve hozott illetéktelen személyek tudomására. E cselekmény miatt megalapozottan gyanúsítható a Btk. 225. §-ába ütköző hivatali visszaélés bűntettével.”
Pontosan mely hatáskörömet, miben léptem túl? Kinek hoztam adatokat illetéktelenül tudomására? Mi erre a bizonyíték? (Moraj és szórványos taps a Fidesz soraiban. - Az elnök csenget.) Mi adja a megalapozottságot? A legfőbb ügyész nem akarja mindezt megválaszolni.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
