VÁRI GYULA
VÁRI GYULA
VÁRI GYULA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hazánknak a NATO-ban, illetve az Európai Unióban fennálló tagságából adódó kötelezettségeinek folyamatos végrehajtásához és a tagállamokban kiépülő egységes, határokon átnyúló rendszerekbe való megfelelő integrációjához a vonatkozó jogszabályok folyamatos felülvizsgálata és korszerűsítése szükséges. A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény elfogadása óta több alkalommal is módosult. A jelenlegi szabályozásra vonatkozó javaslat elsősorban olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek az államok együttműködéséből származó előnyökhöz juttatják a Magyar Köztársaságot a szükséges jogszabályi háttér megteremtésével.
A törvényjavaslattal érintett főbb módosításokról hadd szóljak egypár szót! A NATO-tagsággal összefüggő kötelezettségek teljesítése az ország légterének igénybevételével, illetve a légvédelmi célú szolgálatot ellátó állami légi járművek repüléseivel kapcsolatos szabályozás módosítását igényli. A NATO műveleti alárendeltségű, légvédelmi, készenléti elfogó légi járművek alkalmazásához Magyarország és a többi NATO-tagállam vonatkozásában is meg kell teremteni a légvédelmi feladatok végrehajtását és a légi közlekedés biztonságát egyaránt szolgáló szabályozást. A kormány e tárgyban született határozata alapján a módosítási javaslat a magyar légtér igénybevételét, az állami légi járművek alkalmazását és a légiforgalmi szolgálatok működését érintő rendelkezéseket tartalmaz. A légtérrendészeti feladatok pedig a NATO által meghatározott szabályok értelmében a honvédelmi miniszter hatáskörét képezik.
A módosítások másik fontos körét a Budapest-Ferihegyi nemzetközi repülőtér jövőbeli fejlesztéséhez szükséges jogszabályi háttér megteremtése indokolja. A repülőtér forgalmában az elkövetkezendő időszakban ugyanis jelentős forgalombővülés várható. A jelenleg üzemelő 2A, illetve 2B terminálok mára elérték kapacitásuk maximumát, s a felújított és hamarosan átadásra kerülő első terminál is a jelenlegi utasszám növekedési ütemét figyelembe véve maximum 3-4 évre oldja meg a kapacitásproblémákat. Nehézséget okoz továbbá, hogy a jelenleg működő terminálok építészetileg nem felelnek meg a repülőtéri üzemeltetés aktuális követelményeinek, nemzetközi összehasonlításban nagyon alacsony a kereskedelmileg hasznosítható terület aránya.
Mindezek alapján Budapest-Ferihegyi nemzetközi repülőtéren az elkövetkezendő években elengedhetetlen infrastrukturális fejlesztéseket kell végrehajtani. Ennek finanszírozásához azonban a rendelkezésre álló forrásokon túlmenően új pénzügyi konstrukció, nevezetesen a magántőke bevonása látszik a legmegfelelőbbnek. Ezzel megteremtődhet a versenyhelyzetnek való megfelelés és a fejlesztéshez szükséges források felhasználásának optimalizálása is. Ezt szolgálja a légiközlekedési törvény azon módosítása, amelynek értelmében az állam kizárólagos tulajdonát képező Budapest-Ferihegyi nemzetközi repülőtér működtetése kikerül a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény hatálya alól. Így az ágazati törvény sem tartalmaz majd a jövőben koncessziós szabályokat.
Ez a változás elengedhetetlenné teszi a kizárólagos állami tulajdon körének pontos meghatározását, mivel a hatályos szabályozás szerinti definíció nem elegendő annak megállapítására, hogy Budapest-Ferihegyi nemzetközi repülőtér vagyonából mi tartozik kizárólagos állami tulajdonba. A jelenlegi helyzet szerint ugyanis a repülőtér teljes vagyontömege az állam kizárólagos tulajdonát képezi. Mivel a hatályos szabályok alapján Budapest-Ferihegyi nemzetközi repülőtér vonatkozásában minden érintett földterület, ingó és ingatlan vagyon kizárólagosan állami tulajdon, a szabályozásnak mind a működtetés, mind pedig a fejlesztés tekintetében hátrányos hatásai lehetnek. Ezért szükséges, hogy a módosítással kikerüljenek a kizárólagos állami tulajdoni körből a repülőtérhez tartozó ingóságok.
A repülőtér működéséhez szükséges, valamint a légi közlekedés biztonságát szolgáló alapvető berendezések azonban továbbra is állami körben maradnak. Tehát a légi közlekedés biztonságát szolgáló alapvető berendezések állami körben maradnak. Az Európai Parlament és a Tanács 2003/42/EK irányelveiben foglalt rendelkezések értelmében ki kell alakítani a légi közlekedés biztonságát befolyásolni képes azon események bejelentésének rendjét, amelyek veszélyeztetik vagy veszélyeztethetik a légi járművet vagy bármely más személyt. A jogharmonizációs kötelezettség az események bejelentésére való kötelezettség meghatározására, a bejelentések és az ezekkel kapcsolatos adatok kezelését végző szervezet kijelölésére, valamint egyes adatvédelmi rendelkezések megalkotására vonatkozik.
A közösségi irányelvvel összhangban a feladatokat a független baleset-kivizsgáló szerv látja el. A bejelentési kötelezettségre vonatkozó hatályos törvényi rendelkezéseknek, az irányelveknek megfelelő kibővítések útján nagyobb eséllyel lehetséges a légi közlekedés biztonságát veszélyeztető események megelőzése. A fennálló szabályozás módosítása révén lehetőség nyílik továbbá arra is, hogy a lajstromozásra nem kötelezett légi járművek vonatkozásában erre a célra létrejött szakmai szervezet vagy szervezetek a légiközlekedési hatóságtól egyes, tételesen felsorolt feladat- és hatásköröket átvegyenek. E megoldás révén a légi közlekedésnek ezt a rendkívül gyorsan fejlődő ágát annak a legnagyobb szakmai ismerettel rendelkező résztvevői a jövőben önszerveződés útján igazgathatják.
Kedves Képviselőtársaim! Tudniuk kell azt, hogy jelen pillanatban Magyarországon a lajstromra nem kötelezett légi járművek olyan számban vesznek részt, ami a régi, tradicionális lajstromra kötelezett légi járművek számát három év alatt többszörösére haladta.
A polgári légi közlekedés biztonsága területén közös szabályok létrehozásáról szóló rendelet - az Európai Parlament és a Tanács 2320/2002/EK rendelete - és az annak alapján kiadott közösségi rendeletek új feladatokat írtak elő a légi közlekedés védelmében. A tagországok kötelesek a nemzeti polgári légiközlekedési programon kívül képzési és minőségbiztosítási programokat is kidolgozni, valamint azokat működtetni, továbbá a közösségi jogszabályokból adódó új feladatokat is elvégezni. Az új feladatok jó része azonban nem köthető egyedi hatósági aktushoz, hanem folyamatos felügyeleti tevékenység ellátását igényli. Éppen ezért egyedi hatósági eljárási díj megállapítása sem lehetséges.
A feladatok ellátása ugyanakkor jelentős anyagi erőforrásokat igényel a hatóság részéről, amelyeknek a fedezetét meg kell teremteni. A hatályos szabályozás alapján a légi közlekedés védelmének költségei az utasokra átháríthatóak. Jelenleg Budapest-Ferihegyi nemzetközi repülőtér esetében utasonként ez 3,5 euró biztonsági díj beszedését jelenti. Ebből a díjból a repülőtérre települt, a légi közlekedés védelmében közreműködő hatóságok a légi közlekedés védelmi tevékenységét fogják finanszírozni. Az újonnan megjelenő feladatok jelentős része azonban a légiközlekedési hatóságnál jelentkezik, miközben a repülőtér által szedett díjból nem részesül.
A törvényjavaslat ennek kiküszöbölése érdekében a közösségi szabályozással összhangban, a légi közlekedés védelmével összefüggő hatósági feladatok ellátása érdekében bevezeti a felügyeleti díj intézményét. Ezt az évente 250 ezer utas feletti forgalmat bonyolító nemzetközi kereskedelmi repülőtér üzemben tartója köteles negyedéves részletekben megfizetni a légiközlekedési hatóság részére. Az így beszedett felügyeleti díjat a légiközlekedési hatóság csak a légi közlekedés védelmével kapcsolatos feladatainak ellátásával összefüggésben használhatja fel.
Az Európai Unióban érvényesülő piacliberalizáció, valamint a befektetők védelme szükségessé teszi, hogy módosításra kerüljenek az évente 250 ezer utas feletti forgalmat bonyolító nemzetközi kereskedelmi repülőtér igénybevételére vonatkozó díj képzését meghatározó rendelkezések is.
(16.10)
A javaslat szerint az árképzés elveit és módszereit a jövőben a gazdasági és közlekedési miniszter a pénzügyminiszterrel együttesen rendeletben állapítja meg, míg a részletes szabályokat az így kialakított elvek mentén a repülőtér üzemben tartója határozza meg. Ezzel lehetővé válik, hogy az érintett piaci szereplők teljeskörűen megismerhessék a repülőterek igénybevételével járó költségeket. A törvényjavaslat végül, de nem utolsósorban jogtechnikai jellegű módosításokat, pontosításokat is tartalmaz.
Tisztelt Országgyűlés! A légi közlekedésről szóló törvény módosításával azon túlmenően, hogy eleget teszünk a NATO-, illetve az uniós tagságból folyó jogalkotási, jogharmonizációs kötelezettségeinknek, egyidejűleg egy korszerűbb, a légi közlekedés mindenek felett álló biztonságát, illetve az ágazat fejlődését elősegítő szabályozást teremthetünk. Kérem ezért, hogy a kormány által előterjesztett törvényjavaslat elfogadását támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
