DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először az 1. számon előterjesztett módosító javaslathoz szeretnék hozzászólni, amelyik a közérdekű adat fogalmát teljesen indokolatlanul beszűkíti, szakít a hatályos, 1992 óta hatályban lévő közérdekű adat definícióval.
Ez azt jelenti, hogy például innentől kezdve hogyha egy minisztériumi apparátus elmegy egy számítástechnikai cég meghívására, mondjuk, egy amerikai jutalomútra, vagy hogyha egy önkormányzati képviselő-testület például egy sítúrára megy el, akkor az érdeklődő közönség nem kutakodhat, hogy mégis ki és milyen alapon finanszírozta ezeket az utazásokat. A törvényjavaslat tudniillik úgy szűkíti le az információszabadságot, hogy csak akkor lehet egy adatkezelő szervtől kikérni egy adatot, hogyha az a tevékenységére vonatkozik vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett. Ezzel szemben a hatályos szabályozás arról szól, hogy minden, az egyébként közigazgatási szerv kezelésében lévő adatot, ami egyébként nem minősül személyes adatnak, közérdekű adatnak kell tekinteni.
Ez ma egy garancia. Ezt önök is pontosan tudják, hogy az elmúlt kormányzati ciklusban jó néhány csatát lehetett megnyerni a jelenleg hatályos rendelkezés alkalmazásával. Jó néhány esetben a Gyurcsány-kormányt nem lehetett volna színvallásra kényszeríteni akkor, hogyha az a korlátozás, amit most itt önök javasolnak a parlamentnek, már akkor létezett volna.
Ezen “közérdekű adat” fogalom bekorlátozása odavezet, hogy nagyságrendekkel fog szűkülni Magyarországon az információszabadság, a különböző közintézmények, közigazgatási szervek átláthatósága.
(21.10)
A 2., 3. és 4. ponton a személyes adatok védelmével kapcsolatos garanciákkal kapcsolatban terjesztettem elő zárószavazás előtti módosító javaslatot, hiszen akár a jelenleg hatályos alkotmányból, akár a január 1-jétől hatályos alaptörvényből indulunk ki, és tekintetbe vesszük az Alkotmánybíróság elmúlt 22 éves jogértelmezését, ezek a szabályok egész egyszerűen az információs önrendelkezési jognak az alapvető garanciáit oldják fel.
Egyik oldalról arról van szó a 2. pontszám alatti módosító javaslatban, hogy a törvényjavaslat eredeti szövege megengedi azt, hogy amennyiben az illető nem is tud arról, hogy a személyes adatát kezelni kívánják, úgy gondolja a potenciális adatkezelő, hogy aránytalanul költséges vagy éppen lehetetlen a beleegyezés megszerzése, akkor beleegyezés nélkül is kezelhet személyes adatot. A másik passzus meg arról szól, hogy adott esetben, amennyiben az érintett személy visszavonta a hozzájárulását, a visszavonás dacára is lehet tovább kezelni személyes adatot, ha egy adatkezelő szerv, például egy állami szerv jogszerű működése érdekében ez szükséges.
Tisztelt Képviselőtársak! A törvényjavaslathoz semmilyen konkrét példát, semmilyen érdemi indoklást nem fűztek az előterjesztők abban a vonatkozásban, hogy mi támasztja alá az elmúlt 20 év, az elmúlt 18 év gyakorlatából, hogy ezeket a nagyon komoly korlátozásokat meg kell tenni. Az információs önrendelkezési jog elsősorban az egyént, a polgár autonómiáját védi az állammal, de nemcsak az állammal szemben, hanem adott esetben nagy gazdálkodó szervekkel vagy éppen különböző kutakodó portálokkal szemben. Ennek a védelmi jognak a feloldása gyakorlatilag értelmetlenné teszi a személyes adatok védelméhez fűződő jognak bármilyen egyéb intézményes garanciáját. Alapelv volt az elmúlt tizennyolc évben, hogy személyes adatot vagy törvény felhatalmazása alapján, vagy pedig az egyén személyes szabad akaratnyilvánítása alapján lehet kezelni.
A miniszteri, illetve államtitkári expozéban elhangzott az, hogy vannak olyan szabályozási területek, például a lakásszövetkezetek, társasházak esetében, de a cégjogban is, ahol valóban életszerű lehet az, hogy aránytalanul költséges a hozzájárulás beszerzése. A hatályos adatvédelmi törvény ismeri azt a jogalkotási technikát, hogy azt mondja, hogy törvény, magyarul: egy szektorális törvény adott szektorokban, adott szabályozási területekben adhat felmentést. De nem lehet egy generális felmentést adni. Ha csak annyi megszorítást tettek volna, hogy törvény felhatalmazása alapján mellőzhető az adott érintett személy hozzájárulása, akkor nem lennének alkotmányos aggályaink, hiszen adott esetben egy lakásszövetkezeti vagy társasházi törvény kellően körülhatárolt módon tudja feloldani ezt az adatvédelmi rendszert.
Végezetül arra szeretném felhívni a figyelmüket, hogy a '92-es adatvédelmi törvénynek a '91-es személyi számos alkotmánybírósági határozatot követően egy forradalmi újítása volt az, hogy a magyar jogba beültette azt a szabályt, hogy korlátozás nélkül használható általános és egységes személyazonosító jel alkalmazása tilos. Ezzel védte meg az állampolgárokat attól, hogy akár az államhatalom, az önkormányzat, de akár magánszervezetek teljes személyiségprofilt alakíthassanak ki. Ez a garanciája az információs önrendelkezési jognak, és nem nagyon látom indokát annak, hogy ezt a garanciális szabályt most itt önök az új adatvédelmi törvényből kiveszik.
Ez a szabály óvott meg minket attól, hogy az új magyar demokráciában egy orwelli állam alakuljon ki. Ha ezt az elvi tételt kiveszik ebből a törvényből, semmi nem véd meg minket attól, hogy akár a következő években, akár a következő évtizedekben egy teljes személyiségi profilt egy orwelli állam kialakíthasson bármely polgáráról.
Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
