DR. RÉTVÁRI BENCE
DR. RÉTVÁRI BENCE
DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, csak hogy jobban lássanak képviselőtársaim a sok-sok fej között.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat általánosságban véve a csaknem két évtizeddel ezelőtt kialakított közszolgálati rendszerünk megújítását szolgálja. Ennek alapvető indoka, hogy az 1992-ben elfogadott köztisztviselői törvény gyakori, sokszor egymással ellentétes irányú módosításai következtében jelentősen meggyengült a közszolgálati rendszer belső koherenciája, viszonylag gyorsan erodálásnak indultak a karrierrendszer alapvető értékei.
A törvényjavaslat ezért abba a folyamatba illeszkedik, amelynek célja az új életpályamodellek kialakítása. Ennek azonban előfeltétele, hogy a közigazgatásban dolgozók élvezzék a társadalom közmegbecsülését, azáltal, hogy feladatukat korszerű szakmai ismeretek birtokában, törvényesen és hatékonyan, Magyarország érdekeit és a közjót pártatlanul szolgálva látják el. A törvényjavaslat előre meghatározott fejlesztési célokat és irányokat követ, annak köszönhetően, hogy a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program kiemelt területként határozza meg a tisztviselői kar megújítását. Az ez alapján készült kormányzati személyzeti stratégia jelölte ki azokat a hosszú távú célokat és irányokat, amelyek végrehajtási eszköze a most elkészült törvényjavaslat is.
A törvényjavaslat két fő célkitűzés megvalósítását szolgálja. Egyfelől elősegíti a kormány-tisztviselői, köztisztviselői, valamint a hivatásos rendvédelmi és hivatásos katonai életpályák összehangolását, másfelől részben megteremti a tisztviselői életpálya megújításához szükséges feltételeket. Ami a közszolgálati életpályák összehangolását illeti, azt szeretnénk elérni, hogy a jövőben ne egymás mellett, elszigetelten fussanak az egyes életutak, hanem az átjárhatóság megteremtésével és közös keretek kiépítésével szélesebb karrierlehetőségek nyíljanak meg a tágabb értelemben vett közszolgálatban dolgozók előtt. Így a karrier nemcsak egyirányú előmenetelt jelent számukra, hanem az életutak közötti váltást biztosítva, a közszolgálat más területén történő elhelyezkedés lehetőségét is biztosítja.
A hivatások közötti átjárhatóság, a többi jogállási törvény megfelelő módosításával együtt, a kormánytisztviselők, a rendőrök, a katonák, a vám- és pénzügyi területen és a többi hivatásos állománynál dolgozók, továbbá az önkormányzatoknál és más autonóm szerveknél alkalmazott köztisztviselők számára tágítja a karrierlehetőségeket. Ennek érdekében a hivatásos állományból a közigazgatási szerveknél elhelyezkedni kívánók számos könnyítési lehetőséget kapnak, így például bizonyos feltételekkel mentesülnek a képesítési feltételek és a próbaidő kikötése alól; a közigazgatási gyakorlati időbe be kell számítani a hivatásos szolgálati jogviszonyban szerzett gyakorlatot; illetve szolgálati jogviszonyban szerzett gyakorlatnak minősül a közigazgatási tapasztalat is.
Nem e törvényjavaslatban szerepel, de fontos kiemelni, hogy az átjárhatóságra is figyelemmel kerül sor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezetének, képzéseinek kialakítására, továbbá az egyes hivatások vizsgarendszerének összehangolására is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy rátérjek a törvényjavaslat másik fő célkitűzésére, azon rendelkezések ismertetésére, amelyek a kormány-tisztviselői és köztisztviselői életpályák megújítását alapozzák meg. A törvényjavaslat jelentősen átalakítja a közszolgálati szabályozás struktúráját, belső szerkezetét, ugyanis az eddig széttöredezett, a belső koherenciáját nagyrészt elvesztő közszolgálati szabályozás egységesítésére kerül sor, jelentősen egyszerűsítve ezzel a jogalkalmazó szervek munkáját. Így a szociális partnerek régóta hangoztatott kívánságának is eleget téve, a törvényjavaslatba beépülnek az új munka törvénykönyvének a közigazgatás személyi állományára irányadó szabályai. Ennek átvétele azonban nem mechanikusan történik, hanem a közigazgatás specialitásának figyelembevételével.
Megszűnik a polgári törvénykönyv háttérjogszabály funkciója is, és a javaslat világosan kijelöli a közszolgálatban szokványosnak nem tekinthető más foglalkoztatási formák, például elsősorban a munkaszerződés alkalmazásának kereteit.
Ennek megfelelően a törvényjavaslat fő szabályként mondja ki, hogy a közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására kizárólag kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszony létesíthető.
Ezek a változások mind az egységesítés irányába hatnak, és egyúttal azt is kifejezik, hogy a kinevezéssel mint közjogi aktussal létrejövő kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszony alapvetően különbözik a felek közötti megállapodásra épülő jogviszonyoktól, amelynek keretében a tisztviselő nem egyszerűen munkát végez, hanem a jogszabályok által meghatározott, kötött feltételrendszer szerint a köz érdekében és a közjó javára közszolgálatot teljesít.
Az új szabályozás azonban nemcsak az egységesítés, hanem az indokolt differenciálás szempontjait is figyelembe veszi oly módon, hogy a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályokat tekinti elsődlegesnek, s ehhez képest határozza meg, külön fejezetben, a helyi önkormányzatoknál és az egyéb autonóm szervezeteknél foglalkoztatott köztisztviselőkre alkalmazandó eltérő szabályokat.
A törvényjavaslat nemcsak a szabályozás struktúrájában hoz előremutató változásokat, hanem a közszolgálat két meghatározó elemében, a személyi igazgatás, valamint a jogviszony tartalma tekintetében is.
Mint ahogy azt már korábban említettem, szolgálati rendszerünk belső egyensúlya a stratégiai gondolkodás, valamint a karrierértékek következetes érvényesítésének hiánya miatt bomlott meg. Erre tekintettel a törvényjavaslat külön rendelkezik a közszolgálati személyzeti igazgatással kapcsolatos feladatokról; a közigazgatási személyzetpolitika irányainak és elveinek meghatározásáról; a személyzetpolitikai döntések meghozatalához szükséges statisztikai adatok rendszerezett gyűjtéséről, valamint felhasználásáról; a továbbképzési rendszer irányításáról, továbbá a közszolgálati szabályok végrehajtásának ellenőrzéséről. Meggyőződésünk, hogy ezek a változások egy érdemi rendszerirányítás kialakulásához vezetnek.
A személyzeti igazgatás mellett az érdekegyeztetési rendszer is megújul. Ennek leglényegesebb elemeként a törvényjavaslat a magyar kormánytisztviselői kar létrehozásáról rendelkezik.
A kar létrehozásának kiemelt célja, hogy közös, értékalapú, egységes hivatásrend kialakítását szolgálja, amely hozzájárul a közigazgatás működése iránti állampolgári bizalom megerősödéséhez. Ennek érdekében a kar által ellátott érdekképviselet tágabb tevékenységi kört ölel fel, mint az egyszerű érdekvédelem.
A teljes közigazgatási szakma törekvéseit hivatott előmozdítani az új közigazgatási kar. Tevékenységének célja az együttműködés és az érdekkiegyenlítés, a nemzeti érdekekkel összhangban. A törvényjavaslat ennek figyelembevételével határozza meg a kar feladatát, amelyek: a kormány-tisztviselői hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben az érdekképviselet; a kormány-tisztviselői kar tekintélyének védelme; konzultáció a kormánytisztviselők foglalkoztatását és hivatásgyakorlásának feltételeit befolyásoló jogszabályok megalkotásában; etikai eljárás lefolytatása; díj alapítása; szakmai konferenciák szervezése, valamint tagjai számára jóléti, szociális és egyéb kedvezményes szolgáltatások nyújtása.
(2.50)
Az említett célok megvalósítása érdekében a tagság valamennyi kormánytisztviselő számára kötelező, a kormány-tisztviselői jogviszony feltétele.
Külön szeretném hangsúlyozni, hogy a kar létrehozása mellett megőrizzük központi és helyi szinten egyaránt a szociális partnerekkel való egyeztetést is. Itt is lesznek azonban változások. Ezek közül kiemelkedik, hogy a központi érdekegyeztetés eddigi két fóruma egységesítésre kerül, és közszolgálati érdekegyeztető fórum néven működik a közigazgatási szervek, valamint a közszolgálati tisztviselők érdekeinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, valamint a megfelelő megállapodások kialakítása céljából. E változások egyébként az eddig követett többéves gyakorlatot jelenítik meg a törvényjavaslatban. A tisztviselői életpálya megújítása érdekében változik a jogviszony néhány tartalmi eleme is.
Csak emlékeztetőül szeretném jelezni: az Országgyűlés korábban már döntött a kormány-tisztviselői és köztisztviselői jogviszony létesítése és megszüntetése szabályairól a 2011. évi LII. törvényben. A benyújtott törvényjavaslat gyakorlatilag átveszi a már kialakított szabályozást. Ezt figyelembe véve az alábbi változásokat szeretném kiemelni. A korábbi minősítés, teljesítményértékelés és munkaértékelés túlzottan differenciált és párhuzamos rendszere egységesítésre kerül, megszűnnek a jelenlegi különbségek. A javaslat szerint moduláris rendszerű teljesítményértékelés kerül bevezetésre. Ez valamennyi közigazgatási szerv számára egységes kereteket és megfelelő rugalmasságot fog biztosítani. A tárgyévi teljesítményértékelések rendszeresebbé, ugyanakkor egyszerűbbé és áttekinthetőbbé válnak.
A munkaköri pótlék bevezetésének lehetősége lépést tesz a munkakör alapú rendszerre való áttérés irányába. A munkaköri pótlék bevezetésére a javaslat szerint 2012. július 1-jétől kerül sor a minisztériumokban és a vezetői és ügyintézői állomány keretében. Fontos hangsúlyozni, hogy míg az alapilletmény-eltérítés a kormánytisztviselő által elvégzett munka értékelése alapján adható, addig a pótlék nem a személyhez kapcsolódik, hanem a munkakörhöz. A munkaerő-piaci szempontok rugalmasabb figyelembevétele érdekében átalakul az ügykezelők díjazása. A munkáltató a garantált bérminimum, illetve az illetményalap hatszorosában - megközelítőleg 230 ezer forint - meghatározott felső korlát adta keretek között állapítja meg az illetmény összegét, figyelembe véve a szolgálatban eltöltött időt is.
A törvényjavaslat - mintegy két évtizedes hiányt pótolva - tartalmazza a kormány-tisztviselői hivatásetikai alapelveket, amelyek megsértése esetén a kar etikai eljárást folytat le. A törvényjavaslat csak az alapelveket sorolja fel, azok tartalmi kibontása a kar feladata lesz a későbbiekben.
Az új törvényi szintű szabályozás 2012. március 1-jén lép hatályba annak érdekében, hogy kellő felkészülési idő álljon rendelkezésre. A törvényjavaslathoz kapcsolódóan benyújtásra került a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat is. Ez egyrészt azon törvények technikai módosítását tartalmazza, amelyek jelenleg háttérjogszabályként hivatkoznak a köztisztviselői törvény rendelkezéseire, másrészt azokat a rendelkezéseket tartalmazza, amelyek a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és hatályon kívül helyezendő szabályoknak minősülnek.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat a közigazgatás személyi állományára vonatkozó szabályozás megújításának jelentős lépése. Ahhoz, hogy a további lépéseket is meg tudjuk tenni a magyar közszolgálat újjászervezése felé, kérem a képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
