GULYÁS DÉNES
GULYÁS DÉNES
GULYÁS DÉNES, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A közös jogkezelés rendszere utoljára ’96-ban változott meg. Az európai harmonizációs tárgyalások nyitányakor sikerült lebontani az előző berendezkedés kultúrpolitikai és tervgazdálkodási viszonyok között nagyfokú professzionalizmussal és ugyanakkor nagyfokú koncentrációval működő Szerzői Jogvédő Hivatal privilégiumait. Azóta összesen 9 szerzői jogi közös jogkezelő szervezet állt fel. Ez a 15 éves, a piacgazdaság feltételeinek megfelelni kívánó szerkezet annyi tapasztalatot halmozott fel, hogy részben a technológiai változások, részben a monopolszerkezetű, műfajonként egy-egy intézményre kiterjedő jogosítottság, harmadsorban pedig azt kell mondanom, hogy a tapasztalt önigazgatási funkcióknak a némely esetben túl összetett és nem takarékos működése arra késztette a kormányzatot, hogy öt célt tűzzön maga elé. Ezt találják kibontva annak a fejezeti módosításnak a tárgyában, ami az asztalon önök előtt fekszik.
Az állami monopólium lebontása nagyfokú tudásbeli és infrastrukturális koncentrációt hagyott életben. A 9 közös jogkezelő közül az Artisjus szedi be az összes magyarországi kisjogok után való közös jogdíjbevétel 85 százalékát, és ebből további négy szervezetnek, a Hungartnak, a Filmjusnak, a Mahasznak, illetve az Előadóművészi Jogvédő Irodának továbbítja az őket megillető hányadot.
Ez a beszedési modell, hogy tudniillik a beszedést egy felkészült és erre kihegyezett szervezet végzi, vizsgálatok tanulsága szerint nemhogy nem módosította, hanem sok esetben drágábbá tette a szerkezetet, mert a működtetési költségek sokszor kétszer kerülnek levonásra, a beszedést lebonyolító szervezetnél általában 17 százalékosan, majd pedig a felosztást végző szervezetnél 11 usque 15 százalékos mértékben. Ha a kettőt összeadjuk, akkor több mint harmada nem jut az eredeti kulturális alkotókhoz.
Az öt irány, amelyet a módosítás szeretne megcélozni: számviteli és gazdálkodási követelmények egyenszilárdságú előírása, kezelési költség indokoltsága, egységes beszámolókészítés, kettős könyvvitelezés. Ez mind az önigazgató egyesületi forma megtartása és tiszteletben tartása mellett garantálja a kulturális piac résztvevőinek a nagyobb tájékozottságot, illetve azt, ha valaki a kisjogainak az érvényesítésére megbízást ad ennek az egyesületnek, akkor arányos információs tájékozottsággal vegyen részt a szakpolitika azon döntéseiben, amit ez az egyesület folytat.
Elérkezett az idő, hogy a törvényi monopóliumot megtörjük, és nyissuk meg a lehetőséget arra, hogy műfajonként többes közös jogkezelés vegye kezdetét. Erős korlátokat állítunk e tekintetben, hogy a belső piaci külföldi, nagy tőkeerejű, közös jogkezelők a magyar repertoár jelentős hányadával szerződést közvetlenül nem köthetve, illetve a magyar piaci felkészültséget bizonyítva ne vehessék át a dominanciát ezen a piacon, ugyanakkor legyen vége az indokolatlan törvényi felhatalmazottságú monopóliumnak ezen a területen.
Miután 14 milliárd forint a közös jogkezelő kisdíjak együttes éves összege, amely a kulturális támogatással összemérve jelentős összeg, ezért a közös jogkezelő egyesületek szociális, kulturális támogatási politikáját a törvényességi felügyeletet betöltő közigazgatási és igazságügyi miniszterhez éves támogatási politikai ellenjegyzésként be kell mutatni az egyesületnek, hasonlóan az ugyancsak kormányzati ellenjegyzést igénylő díjhirdetményeik éves tarifatáblázataihoz. Ez az átláthatóság és ez a minimális kontroll kell ahhoz, hogy ne lehessen széttartó és egymásnak ellentmondó kulturális támogatási politika szakterületenként, szakműfajonként. A díjszabások jóváhagyási rendje kap még egy ütemezett és megnyugtató ráfutási idejű szabályozást.
Végül, az átláthatóságot azzal is pártoljuk, hogy bővítjük a kötelezően interneten és más módon hozzáférhető tagsági támogatási és szakmai információk körét, ahogy az SZTNH portálja is tartozik majd ezt magyarul és angolul a jogkereső külföldi kultúra fogyasztói számára is elérhetően felkínálni.
Két megjegyzés volt még a bizottsági ülésen, a jelenlegi gyakorlat ugyanis az, hogy az Artisjus szed jogdíjat olyan kulturális rendezvények után is, amelyekhez semmi köze nem volt, sem mint szellemi szerzőnek, sem mint szervezésben közreműködőnek, és nagyon sok esetben ezek a kulturális rendezvények vagy nagyon kevés pénzből és nagyon kevés fellépti díjért jönnek létre. Rendkívül aggályosnak tartják a művészek, hogy ez így van, ennek a megváltoztatását is javasolnám.
A másik pedig az, hogy a különböző hang- és adathordozókon eleve az árakba be van építve az Artisjus által egy díj, ami tulajdonképpen büntető jellegű díj, mert honnan tudja az Artisjus azt, hogy én azt milyen tartalommal fogom megtölteni, saját fényképeimet, adataimat viszem-e föl, vagy pedig valami jogvédelem alá tartozó programot.
A bizottság a 14-ei ülésén 11 igen szavazattal vitára alkalmasnak találta. Köszönöm, elnök úr.
(11.10)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
