DR. BÁRÁNDY GERGELY,
DR. BÁRÁNDY GERGELY,
DR. BÁRÁNDY GERGELY, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Amit a többségi véleményt ismertető képviselőtársam úgy foglalt össze, hogy hosszas vitát folytattunk az előterjesztésről, azt egy picit szeretném kibontani ennél bővebben.
Három témakör körül folyt alapvetően a vita. Az egyik ilyen a jogalkotási eljárás mikéntjéről szólt, a másik kettő pedig tartalmi elemeket tartalmazott. A jogalkotási metódusról gyakorlatilag Vas Imre képviselőtársammal folytattunk egy viszonylag hosszabb diskurzust, aki fölvetette azt, hogy vajon az Igazságügyi bizottság ülésén miért nem foglalkoztak megfelelő mélységben képviselőtársaim, ellenzéki képviselőtársaim a javaslattal, miért akartak arról egyben szavazni, és miért akarták olyan gyorsan letudni ezt az egészet. Aztán én felvilágosítottam képviselőtársamat - akit egyébként nem kellett volna erről, nevezetesen, mivelhogy ott ült az Igazságügyi bizottság ülésén -, hogy azért nem nyilvánítottak ennél bővebb véleményt a képviselőtársaim, ugyanis a bizottsági ülésen helyszíni kiosztásban kaptak meg 28 oldalnyi jogszabály-módosító szöveget… (Jelzésre:) Bocsánat, kijavít képviselőtársam, aki viszont jelen volt, és nyilván erről bővebben fog majd beszélni - 29 oldalnyi jogszabály-módosító szöveget. Azért azt gondolom, azt be kell látni, hogy természetesen tudjuk, és ez már szinte közmondásos itt az Országgyűlésben, hogy Vas Imre képviselőtársam képes 5 perc alatt átlátni egy ilyen volumenű módosító javaslatot, de rajta kívül nincs képviselő ebben az Országgyűlésben, aki ilyen képességekkel rendelkezne. Hát, ezért nem szóltak hozzá a vitához, ezért nem tudtak véleményt nyilvánítani.
Én kifejtettem azt az álláspontomat, és többen egyetértettek ebben, hogy a képviselőnek először is meg kell adni házszabály szerint és az Alkotmánybíróság álláspontja szerint is azt a lehetőséget, hogy érdemben hozzá tudjon szólni a törvényjavaslathoz, érdemben és kellő időben megismerhesse azt, és felkészülhessen a parlamenti vitára. Ez nem történt meg, de erről bővebben majd képviselőtársam fog beszélni. És megemlítettem azt is, hogy az országgyűlési képviselőknek az is a feladatkörébe tartozik, hogy a parlamenti vitában a plenáris ülésen is részt vegyenek. Márpedig ennek a törvényjavaslatnak az általános vitájában a kormánypárti képviselők gyakorlatilag bojkottálták a parlamenti vitát, meg sem szólaltak abban.
Ami a tartalmi észrevételeket, illetve a tartalmi vitát illette, az ellenzéki képviselők azt örömmel konstatálták, hogy ugyan nagyon kevés helyen és nagyon kicsi mélységben, de csökkent az eredeti javaslathoz képest a Miniszterelnökséget vezető miniszternek a hatásköre. Elsősorban a műemlékvédelem területén fontolták meg talán az ellenzéki képviselők kritikáját, de volt az agrártárgykörben, a vidékfejlesztési tárgykörben és még több más kisebb területen, ahol elvontak a korábbi javaslathoz képest a Miniszterelnökséget vezető minisztertől hatásköröket a módosító javaslat elfogadásával, illetve értelemszerűen majd a zárószavazáskor fog ez hivatalosan megtörténni. Ezekkel a módosításokkal kapcsolatban az ellenzéki képviselők örömüknek adtak hangot.
Azonban volt egy olyan témakör, és ez a harmadik kör volt, amiről a vita folyt, a második érdemi, tartalmi vita, ami a kormánytisztviselők gyakorlatilag végkielégítését illeti. Itt államtitkár úr adott egyfajta magyarázatot, számomra érdekes magyarázatot. Itt most lehetőség van talán arra, hogy most, illetve legfőképpen majd a parlamenti vitában a frakció-hozzászólásoknál erről a véleményünket elmondjuk. Mi megkérdeztük azt, hogy ezt nem tartják-e pofátlan végkielégítésnek. Államtitkár úr megnyugtatott minket arról, hogy nem tartják pofátlan végkielégítésnek. Hogy miért, ezt nehezen tudtam megérteni, ugyanis ez is a politikusoknak a végkielégítéséről szól. Ezt is kormányzati tisztségviselők kapják annak utána, hogy leköszöntek arról a tisztségről. És megkérdeztük azt, igazából nem nagyon kaptunk választ, hogy ha 2 millió forint fölött 98 százalékos adóval sújtották a tanár embereket, a bányászokat és számos, egyébként a politikától rendkívül távol álló szakmának a képviselőjét, akkor most miért nem sújtják ugyanezzel a 98 százalékos adóval a kormánytisztviselőket, akik a végkielégítésüket meg fogják kapni sok millió forint összegben.
Államtitkár úr azt mondta, hogy gyakorlatilag nincsen olyan kormánytisztviselő, aki majd ezzel a javaslattal élhetne. Ezzel két probléma van, úgy gondolom, az egyik az, hogy akkor mi a fenének kell ilyen törvényt alkotni főleg visszamenőleges hatállyal - ja, merthogy itt erről is van szó -, ha pedig mégis megkapják, akkor miért nem 98 százalékkal adózik? Államtitkár úr hivatkozott az Alkotmánybíróság döntésére, amelyik valóban arról szólt, hogy visszamenőleges hatállyal nem lehet 98 százalékos adót kivetni. Én legalábbis úgy emlékszem, hogy államtitkár úr erről beszélt. Azt gondolom ugyanakkor, hogy ha önök komolyan gondolták volna azt, hogy az ilyen bevételeket meg kell adóztatni, méghozzá ilyen mértékben, akkor hatályban hagyták volna, hogy minden jövőbeni ilyen jellegű kifizetést 98 százalékos különadó terheljen. Ezt 75 százalékos különadó fogja terhelni, azaz lefordítva: amíg önök a tanároktól, bányászoktól elvettek 98 százalékot, most a leendő kormánytisztviselőktől majd csak 75 százalékot fognak elvenni adó címén, azaz 25 százalékot a 2 millió forint fölötti részből is megtarthatnak.
Tisztelt Országgyűlés! Ennél tovább menni nem akarok, mert az már a saját véleményem lenne, ami a vitában nem hangzott el. Ez történt a Törvényalkotási bizottság ülésén, és ez alapján az ellenzéki képviselők nem támogatták a javaslatot.
Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. (Taps az MSZP soraiban.)
(22.50)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
