DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Probléma természetesen az, amit itt az imént Novák és Gúr képviselőtársaim elmondtak, tehát hogy egy államtitkár meg egy helyettes államtitkár miért húz kétfelől hasznot, és miért van az, hogy itt az Isten pénze sem elég egyeseknek a kormányban; de legalább ennyire problémás az, hogy egyáltalán egy államtitkárt, egy helyettes államtitkárt miért lehet miniszteri biztosnak kinevezni.
Annak idején, a rendszerváltás után miniszteri biztosnak nevezte ki a miniszter azt a személyt, vagy egy olyan feladatra nevezett ki egy személyt miniszteri biztosnak, amit az adott minisztérium egyébkénti szervezetrendszere nem volt képes hatékonyan ellátni. Tipikusan például különböző szektorális válságok kezelésére vagy projektek lemenedzselésére a miniszter kinevezett miniszteri biztosokat. Az államtitkár vagy a helyettes államtitkár viszont a normális működésen belül, tehát a minisztérium portfólióján belül meghatározott részeket ellát. Tehát ha egyébként ő nem képes ellátni a normális szervezetrendszeren belül egy feladatot, és ki kell nevezni egy pluszszemélyt, akkor ez értelemszerűen nem lehet ugyanaz a személy, és mondom, most akkor én nem is a pénzről beszélek.
Tehát ez egy önellentmondás. Mert ha szükségessé válik a minisztérium működése során, hogy egy pluszpozíciót kreáljon valaki, mert nem tudom, mondjuk, a gyógyszerkasszával történik valami nagy probléma, vagy valami projektet menedzselnie kell a fejlesztési tárcának, amit az egyébkénti szervezetrendszer nem képes végrehajtani, akkor értelemszerűen egy új embert erre hajlítani kell, ki kell nevezni. De ha kiderül, hogy az államtitkár vagy a helyettes államtitkár képes ellátni ezt a feladatot, akkor szükségtelenné válik a miniszteri biztosi pozíciónak a létrehozatala. Tehát ez egy önmagában lévő ellentmondás.
A másik probléma viszont az, és ezért volt az ilyesmi elképzelhetetlen, maga ez az ötlet, mondjuk, ’90-94 között, mert a miniszter biztost mindig is a rendszerváltás után a miniszter nevezte ki. Az államtitkárt és a helyettes államtitkárt viszont soha nem a miniszter nevezte ki, hanem a miniszterelnök, illetve a köztársasági elnök. Tehát szeretném jelezni, hogy némi, hogy úgy mondjam, nem pusztán szépészeti, hanem azt gondolom, hogy komoly alkotmányossági probléma is van azzal, hogy ha egyszer valakit helyettes államtitkárrá, államtitkárrá kinevez a köztársasági elnök, akkor utána annak a miniszter hogyan adhat egy újabb pozíciót. Tehát valami itt nagyon nincsen rendjén!
Ugyanilyen probléma volt természetesen már az előző kormányzati ciklusokban is, amikor parlamenti képviselőket úgy fizettek ki, volt miniszterelnök, aki a párton belüli lojalitását azzal biztosította, hogy parlamenti képviselőket kormánymegbízottá, kormánybiztossá nevezett ki. A kormánybiztos és a miniszteri biztos egy közigazgatási ember, nem lehet parlamenti képviselő, és éppen ezért ez a harmadik indok, amiért az államtitkári pozíció eleve összeférhetetlen a miniszteri biztossal. Azért, Rétvári államtitkár úr, mert az államtitkár, mint ahogy ön is, egy politikus. A miniszteri biztos, a miniszteri biztosi feladat alapvetően egy közigazgatási feladat; ez egy közigazgatási feladat. Rendszertanilag éppen ezért, most túl azon, hogy égbekiáltó pofátlanság az, hogy az éhes szájakat úgy próbálják betömködni a Fidesz-KDNP-n belül, hogy különböző kiskapukat nyitogatnak, hogy hogyan lehetne még jól megtömni a zsebeket, de az a helyzet, hogy ez az egész ötlet, hogy államtitkárok, helyettes államtitkárok kormánybiztosi, miniszteri biztosi feladatokat elláthatnak, ez egy egészen bornírt felvetés, egy önellentmondás. Ha szükség van a miniszteri biztosi pozícióra, akkor arra értelemszerűen azért van szükség, mert az államtitkár, helyettes államtitkár nem tudja ellátni. Egyebekben az államtitkárokat nem a miniszter nevezi ki, a miniszteri biztost viszont a miniszter nevezi ki.
Úgyhogy én azt gondolom, hogy ezt az egész történetet, úgy, ahogy van, el kéne felejteni. Ha netalántán arról van szó, hogy túl sokan csilingeltek önöknél, illetve nem önöknél, mert az önök pénzéről van szó, mondjuk, a miniszterelnök úrnál túlságosan sokan csilingeltek, hogy nem elég az a juttatás, amit kapnak, akkor legyenek bátrak, hozzanak be egy törvényjavaslatot, és indítványozzák azt, hogy a miniszterek vagy az államtitkárok javadalmazását emelje, mondjuk, duplájára az Országgyűlés. Ez lenne a tiszta beszéd. Ez, ami itt van, ez egy sunyis-kodás, ráadásul meg egy újabb barmolás az egész közigazgatási szervezetrendszeren belül. Köszönöm szépen. (Dr. Rétvári Bence: Hol a taps?)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
