DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY
DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY
DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Ott folytatnám, ahol abbahagytuk. A 106. §-t sokan érintettük, ez a GYEMSZI helyett belépő Állami Egészségügyi Ellátó Központot jelenti. Olvasva a törvényjavaslatot, egy dologra lettem figyelmes, hogy az intézményrendszer átalakításának mibenléte talányos. Utána természetesen rájöttem, hogy ez egy későbbi jogszabálynak - ahogy említettem - nyit majd teret, és esetleg a márciusi másfajta jogszabályban való rendelkezésnek ad egy lehetőséget. Tehát úgy néz ki, hogy jövő év tavaszáig várnunk kell a teljes átalakításra. Egy azonban biztos, és ezt le kívánom szögezni, hogy az átalakításon túl - és itt érintve volt a kórházak adóssághelyzete - további pénzre van szükség, ugyanis mindenfajta ilyen átalakítás halálra van ítélve, ha nem teszünk hozzá elég pénzt. Tehát az adósságkonszolidáció csak az egyik lépés.
A másik pedig, ami szintén érdekes és talán vitára vagy megfontolásra adhat okot, hogy a struktúraátalakításban felmerültek olyan hírek is, hogy a kórházak már megkezdték az egymás pozícióira való ácsingózást, tehát megindult a háttérben egy olyan mozgolódás, amelyben vagy egymásra ígérgetnek, vagy az átalakuló struktúrában saját pozíciójukat akarják fogni, és egy spekuláció indult meg a kórházak területén. Ezt az a félelem hajthatja, hogy mindenki félti a saját kompetenciáját és a saját kapacitását, és félnek attól, hogy esetleg úgy járnak, mint ahogy a Semmelweis-terv során is jártak úgy kórházak, hogy bizonyos ellátásoktól meg kellett válniuk. Arra hívom fel a szakma figyelmét, hogy legyünk figyelemmel ezekre a háttérben zajló folyamatokra, hiszen az államtitkárságnak sokkal nagyobb rálátása van arra, hogy milyen ilyen igények vagy milyen előzetes tudakozódások, esetleg valamilyen tapogatózások indulnak meg. Ez is fontos rész lesz, hogy figyeljünk a már meglévő struktúrára, és ne engedjünk az eddigi ellátási színvonalból sem.
Erre már korábban, szintén a mai napon felhívtam a figyelmet az ülésnapot megelőző vitaműsorban, hogy minden ilyen strukturális váltásnak, feladatnak sajnos sokszor arra megy el az energiája, hogy maga a rendszer saját magát átállítsa, és azt a kedvező hatást, hogy az egészségügyben a betegek részéről ténylegesen érezhető változás bekövetkezzen, az mindig valahogy elsikkad. Tehát majdnem minden pénz, idő és erő mindig a szervezeti átalakításra fog menni és saját magára koncentrál ahelyett, hogy az ellátásra koncentrálna a rendszer. Egyébként már többen megfogalmazták ezt a kritikát a korábbi struktúraváltásokkal és átszervezésekkel kapcsolatosan is.
Ami az egészségügyi kamarát érinti - ezt fontosnak tartom elmondani -: az Orvosi Kamarának van annyi párhuzama az Ügyvédi Kamarával, amelynek korábban tagja voltam, és tagja vagyok most is, csak az összeférhetetlenség miatt a hivatásomat nem tudom gyakorolni, hogy ott is az volt a probléma nagyon sokáig, hogy a kamarai tisztségviselők megválasztása során rögtön az első ülésen kellett egy bizonyos részvételi küszöb, amit meg kellett ugrani, de természetesen nem sikerült, és utána a következő már a jelenlétre tekintet nélkül, tehát viszonylag alacsony arányban - ahogy képviselőtársam is elmondta, sajnos úgy szokott lenni -, egy nagyon kicsi százalék gyakorolja utána ezt a lehetőséget. Ennek a szabálynak a megteremtése azt fogja meghonosítani, ami egyébként az Ügyvédi Kamarában is sajnos meghonosodott, hogy nagyon kevés résztvevő - és ez nem az állam és nem a kormány problémája, hanem a szakmán belüli probléma -, egy nagyon kis számú társaság lesz az, amelyik ténylegesen döntési jogosultságot fog szerezni a kamarákban. Pedig a kamarák kapuját sokkal szélesebbre kellene tárni. Itt lényegében azt lehet észrevenni és az húzódik meg mögötte, hogy a kamaraiságban részt vevő személyek egyre jobban eltávolodnak a saját tisztségviselőiktől, a kamarai közélettől és a kamarai lehetőségektől. A megengedő szabályok megteremtése mellett természetesen dolgozni kell azon, hogy a kamarai jogszabályokban megjelenjenek azok is, amelyek ösztönzik a kamarai tagokat a saját ügyeikben való részvételre, hiszen ez nekik érdekérvényesítő és érdekvédelmi szervezetük is. Tehát azt nem lehet szimplán csak hatalomtechnikai eszközként kezelni, hogy ki lesz tisztségviselő és ki nem lesz tisztségviselő. A kritika ebben az irányban annyi, hogy a túloldalon valamilyen ösztönző szerepet is kell gyakorolni. A kormány ebbe természetesen nem nagyon szólhat bele, ugyanis a kamarának ebben megvan a saját önállósága, hogy ezeket saját maga szervezze. De hát a jobbító szándékú kritikát meg lehet fogalmazni.
(22.40)
Amit pedig képviselőtársam felvetésére én írtam le, az ugye szimplán itt a perbeli legitimációs kérdés, hogy jogi személyiséggel rendelkezik-e maga a kamara, illetve a kamara területi szervezetei. Hát ugye, ebben az esetben a kamarákra vonatkozó jogszabály rendelkezett arról, hogy azzal rendelkeznek. Szimplán itt az új Ptk. szerint a nyilvántartásba vétel kitétel hiányzott, ugyanis ez korábban… - egyébként is ez az én álláspontom, de ebben bírósági tárgyalások vannak talán még most is folyamatban. Az én megítélésem az, hogy korábban egyébként ezzel a nyilvántartásba vétellel nem kellett rendelkeznie, ugyanis a jogszabályi kritériumokat beteljesítette, a jogi személyiségét a jogszabály kimondta, de én úgy értelmezem, hogy ez egy új Ptk.-nak való megfelelési kényszer. De talán majd államtitkár úr most, később vagy esetleg írásban ezeket majd meg tudja válaszolni.
Akkor áttérve arra, ami összegzésként akár a kritikája, az érdemei vagy a negatív megítélése a törvényjavaslatnak: én azt vitán felülinek tartom, hogy érzik a fideszes képviselőtársak is, hogy megvan azért a teljes felhatalmazás az egészségügy területén, hogy tényleg valamit letegyen az asztalra a kormány és az egészségügyi kormányzat. Arra ösztönzöm önöket, hogy ragadják meg ezt a lehetőséget, amikor mind a baloldali pártok, mind a Jobbik, de bármelyik politikai erő folyamatosan a támogatásról, illetve az előrelépésről biztosítja önöket.
Próbálják meg önök is ezt úgy kormányzaton belül kommunikálni, hogy most van itt az a lehetőség, amikor kisebb vitáktól eltekintve van egy előrelépési lehetőség, van egy olyan nyomás adott esetben a kormányon, amit most fel lehet használni a pártok egyetértésével. És ha meg is van hozzá a felhatalmazás, miért ne lenne meg önöknek a felhatalmazás, akkor tegyék mögé végre a szándékot is. És lépjünk ténylegesen sokkal nagyobb lépésekkel előre. Ugyanis az elmúlt négy és fél év inkább szólt arról, hogy egy útkeresés volt talán az egészségügyben, és az igazán fontos döntéseket lehet, hogy vagy halogatták, vagy nem volt egyelőre akarat arra, hogy pénz legyen benne.
Tehát ezt mindenképpen szerettem volna mondani, hogy ragadják meg most ezt a felhatalmazást, ez most a salátatörvényben is megmutatkozik. Úgy gondolom, ha normális és életképes előterjesztések jönnek akár tavasszal, akkor a kritika elmondásán és meghallgatásán túl elképzelhető, hogy ott is lesz egy olyan felhatalmazás, amivel élni lehet. De hát ugye, az érdemeit már említettem, azért csak elmondom, hogy a pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos szigorítás támogatandó, a daganatos betegségek népegészségügyi információátadása szintén, a klíma-egészségügyi feladatok régóta váratnak magukra, és a hatékonyabb mentés is nagyon fontos egyébként.
És különösen fontos, hogy végre az egészségügyi kormányzat letette a voksot az állami, illetve a magán-kettéosztásban. Ugye, úgy fogalmaztam mindig, hogy a kétsebességes egészségügyben végül is úgy tűnik, hogy mégiscsak az egysebességes és állami egészségügy mellett tette le a voksot. Ez egyébként a Jobbiknak mindvégig tartott álláspontja volt, és mindvégig szorgalmaztuk, hogy emellett kell a kormánynak bátran kiállnia. Örülünk neki, hogy egyébként kiállt.
Negatív viszont, hogy álláspontom szerint teret nyitnak a gyógyszer-nagykereskedelem államosítására. Egy kicsit lopakodó üzemmódot érzünk, és a szabályoknak akként való módosulását látjuk benne, hogy erre is teret nyit az egyébként mindenfajta nagykereskedelemre meglehetősen jó étvággyal rendelkező Fidesz számára. A hozzáférhetetlenné tételt említettem. Át kell gondolni, hogy mit lehet tenni tényleg hatékonyan és nemcsak egy keveset mondó jogszabályi hellyel az illegális vagy káros kereskedelmi tevékenység megelőzése, megakadályozása érdekében. Erre egyébként, úgy gondolom, lesznek módosító javaslataink.
A másik pedig az átalakítás, struktúraváltás biankó felhatalmazása volt. Nagyon jó lett volna előre megismerni azt a koncepciót, vagy teljesen megismerni, részletekbe menően megismerni azt a koncepciót, amit az államtitkárság ebben tart, vagy mi az irányvonala. Hát egyelőre csak konferenciákról vagy egyes sajtónyilatkozatokból világlik ki valami ebből. Most már talán egyre többet tudunk, de jó lett volna a koncepciót mélyebbre hatóan ismerni, és akkor talán több kritikát is tudtunk volna megfogalmazni.
Így hát összességében azt tudom mondani, hogy természetesen a Jobbik is élni fog azzal a lehetőséggel, hogy a törvényjavaslathoz módosításokkal éljen. Úgy gondolom, ezek mind jobbító szándékúak lesznek, illetve a nagy egész cél irányába mutatóak lesznek. Én tényleg azt kívánom, hogy ragadják meg azt a felhatalmazást, ami ritkán adatik meg a kormánynak, hogy ilyen fontos területen, amikor ténylegesen tenni kell, akkor van egy egyetértés az irányban, az intenzitásban. Azt kívánom, hogy azért ezeket a szavakat fogadják meg.
Úgyhogy összességében a kritikáinkat megfogalmazva természetesen ismert lesz Jobbik álláspontja is. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
