DR. DARÁK PÉTER,
DR. DARÁK PÉTER,
DR. DARÁK PÉTER, a Kúria elnöke: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Mindannyiuknak megköszönöm azokat az észrevételeket és gondolatokat, amelyeket a Kúria 2013. évi beszámolójával kapcsolatban elmondtak. Értékelni és mérlegelni fogjuk ezeket a felvetéseket, és ha szükségesnek látjuk, a későbbiekben is fogunk ezekre reagálni.
Megköszönöm tehát a kritikai észrevételeket elsősorban, és engedjék meg, hogy a pozitív megállapításokkal összefüggésben felidézzem Juhász Andor egy kis történetét, ami talán mutat abból valamit, hogy egy bírónak hogy illik fogadni az esetleges pozitív megnyilvánulásokat is.
A történet úgy szól, hogy amikor Juhász Andor a kassai törvényszéken kezdte a bírósági pályafutását, egy idős bíró volt az első principálisa, akiről ő azt írja, hogy „vagyonilag független, széplelkű, művelt ember volt, sokat adott arra, hogy bírói pártatlanságának még a látszata se homályosuljon el”. A délutáni hivatalos órák után az ifjú Juhász Andorral rendesen körsétát tett a városban, és séta közben mindig betértek egy szépen gondozott magánparkba is. Egy alkalommal, amikor már a sokadik ilyen séta alkalmával arrafelé haladtak, Juhász Andor önkéntelenül is bekanyarodott a park nyitott kapuján, az öreg principális azonban mereven továbbhaladt az utca járdáján. Juhász Andor utánasietett, és megtudakolta, hogy ezúttal miért nem térnek be a parkba. Mire ő a következő választ adta: „Úgy tudom, a park tulajdonosának most valami pöre van a törvényszéken, nem nagy horderejű dolog, de mégiscsak peres ügy, amelyben ellenfele is van. Megtörténhetnék mármost, hogy összetalálkozva vele a park útjain ő udvariasan leszakítana egy szál rózsát és megkínálna vele, ezzel a legnagyobb zavarba hozna. Nem fogadhatnám el ugyanis tőle, a peres féltől ezt a rózsát, ő pedig bizonyára sértve érezné magát, nem értvén meg a visszautasítás okát. Inkább kitérek ez elől az eshetőség elől.”
Engedje meg a tisztelt Országgyűlés tehát, hogy a pozitív észrevételek elől hasonló módon térjek most ki a válaszomban is.
Áttérve most a kritikai megjegyzésekre, elsősorban Staudt Gábor és Z. Kárpát Dániel képviselő urak észrevételeivel összefüggésben néhány gondolat. A beszámoló azért nem foglalkozik részletesen igazgatási kérdésekkel, mert a jogegység biztosításáról és az önkormányzati normakontroll-tevékenységről tartozik beszámolóval a Kúria elnöke.
Ennek ellenére azokat az időszerűséget érintő igazgatási intézkedéseket, amelyeket szóbeli kiegészítésemben is megemlítettem, a beszámoló tartalmazza.
A második felvetés az volt, hogy miért nem gyakorolja a Kúria elnöke utólagos normakontroll-kezdeményezési jogkörét. A Kúria elnöke ebben a jogkörben nem áll egyedül, Magyarország minden bírája jogosult utólagos normakontrollt kérni az előtte lévő perben felmerült kérdésekkel összefüggésben. Ezt a bírák az elmúlt években több tucat alkalommal megtették, mindazok a lényeges alkotmányos kérdések, amelyeket a nyilvánosság, a közvélemény felvetett az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódóan, ezen az úton az Alkotmánybíróság elé kerültek.
Természetesen a Kúria elnökének is kötelessége, hogy ha a jogegységet érintően, a bírói státust érintően olyan kérdések merülnek fel, amelyek igénylik az Alkotmánybíróság állásfoglalását, akkor ezzel a jogával éljen.
Szeretném megemlíteni, hogy a Kúria elnöke ezzel összefüggésben egy korábban elfogadott törvénnyel kapcsolatban, az alapvető jogok biztosa által kezdeményezett alkotmánybírósági kontrolleljárásban támogató véleményt nyújtott be, és az indítvány alapján a törvény részben megsemmisítésre is került.
Szeretném elmondani azt, hogy a devizahiteles ügyeket érintő jogegységi határozatokkal kapcsolatban, ahogy arra államtitkár úr helyesen rámutatott, a Kúria elnöke nincs abban a helyzetben, hogy értelmezést és magyarázatot adjon. Ha ilyen kiegészítést tehetne egy jogegységi határozathoz, akkor ilyen alapon meg is hozhatná azokat, de miután az alkotmányos rend szerint erre egy kollégium, nagyszámú bíró közösen jogosult, ezért ezt a döntést és annak indokolását a Kúria elnöke sem kiterjesztő, sem megszorító módon nem értelmezheti.
A másik kérdés az, hogy vajon megfelelő időben született-e meg a Kúria első jogegységi határozata a devizahiteles ügyeket illetően. Itt szeretném leszögezni, hogy a Kúria jogegységi határozata az általa beszerzett több mint másfél száz ítélet alapján kizárólag az ítéletekben található és abban felvetett kérdésekkel összefüggésben, az ott elfoglalt jogi álláspontok egységesítése tárgyában született.
(16.20)
Ezért a Kúria jogegységi határozata nem foglalkozott sem azokkal a közjogi, bankfelügyeleti kérdésekkel, sem azokkal a szerződésmódosításra esetleg alapot adó körülményekkel, amelyeket a tisztelt képviselők hozzászólásukban érintettek.
Ez a jogegységi határozat kizárólag az érvénytelenségre okot adó körülmények bizonyos összefüggéseit tárta fel. Hogy ez a jogegységi határozat egyáltalán nem azzal a szándékkal íródott, hogy lezárja a devizahiteles problémakört, azt nagyon jól mutatja önmagában az a körülmény, hogy amint arra a képviselő urak is rámutattak, 2014-ben a tisztességtelenség kérdéskörében újabb jogegységi határozat született.
A másik felvetés, ami a devizahiteles problémakört érintette, én úgy gondolom, hogy sokkal inkább tekinthető ebben a kérdéskörben elfoglalt jogászi álláspontnak konkrét ügyeket, konkrét kérdéseket érintően, illetve aktuális törvényhozási kérdéseket és bírálatokat megfogalmazó véleménynek, tehát olyan véleményeknek, amelyek a Kúria elnökét nem érintik.
Egy további felvetés érintette egy konkrét ügyben a Kúria valamely tanácsának összetételét. Maga a képviselő úr is felveti az önkormányzati normakontroll szociális segély ügyében hozott határozatával összefüggésben, hogy vajon a személyes körülmények megítélése szempontjából hol lehet meghúzni a határt. Ugyanezt a kérdést tehetném fel én is akkor, amikor a bírák elfogulatlanságának kérdésköre merül fel. A Kúria nyilvános, a honlapján közzétett ügyelosztási rend szerint működik, a büntető kollégiumban teljesen automatikus szignálás történik, tehát előre megjósolható matematikai alapon, hogy melyik ügy melyik tanácshoz fog kerülni.
Hol a határa annak, hogy a Kúria vezetése, a szignálást végző kollégiumvezető beavatkozzon ebbe a nyilvános és előre meghatározott rendbe? Ha egy újságcikk születik arról, hogy valamely bíró esetleg közel áll valamilyen módon valamelyik politikai irányzathoz, akkor ez feljogosítja a Kúria szakmai vezetését arra, hogy a nyilvános és mindenki által elfogadott trendtől eltérjen? Különös tekintettel arra teszem fel ezt a kérdést, hogy a bírósági eljárásokban szabályozott rendje van annak, hogy hogyan lehet egy bíró személye ellen tiltakozni akkor, ha alapos elfogultsági ok áll fenn. Jelzem, hogy a fent említett ügyben ilyen elfogultsági kifogás előterjesztésére semelyik fél oldaláról nem került sor.
Még egyszer megköszönöm a tisztelt Országgyűlésnek azt a támogatást, amit a kritikai észrevételekkel, az általuk helyesnek tartott irányokkal kapcsolatos pozitív megnyilvánulásokban felemlített, és szeretném megköszönni az Országgyűlés várható támogatását abban is, hogy a Kúria szervezeti átalakításával összefüggésben, a gyakornoki rendszer működtetésével, a kiterjedtebb főtanácsadói rendszer felépítésével kapcsolatban költségvetési támogatást is nyújt. A kormányzattal folytatott költségvetési tárgyalások során az előterjesztésbe belekerült a Kúria főtanácsadói hálózatának támogatását szolgáló költségvetési forrás, az ebben megnyilvánuló pozitív döntésüket előre is köszönöm. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
