DEMETER ZOLTÁN,
DEMETER ZOLTÁN,
DEMETER ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz és a KDNP frakciója nevében köszönettel vettük a beszámolót, amit elnök asszony előterjesztett, és amelyet korábban az Igazságügyi bizottság tagjai is kézhez kaptak. A beszámoló bizottság előtti tárgyalásán, ahogyan azt elnök úr is említette, mindnyájan egyetértettünk abban, hogy a bíróság legfontosabb feladata a jogbiztonság megteremtése, a stabilitás és az állandóság megőrzése, ugyanakkor természetesen szükség van a változásokra is, hiszen a társadalomban végbemenő különböző élethelyzetek nem hagyják érintetlenül a jogrendszert sem.
Mindenekelőtt engedjék meg képviselőtársaim, hogy említést tegyek arról a jogszabályi környezetről, ahonnan az Országos Bírósági Hivatal elindult. Az elmúlt 25 év változásai azt igazolják, hogy az Országgyűlés és a magyar társadalom kereste a megoldásokat arra, hogy egyre hatékonyabb igazságszolgáltatás működjék. 1997-ben valamennyi jogkör és felelősség a két hatalmi ágtól elkülönülve egy önkormányzati testület jogkörébe került, amelynek többségében bírók vettek részt. A testület működése azonban nem hozta meg a várt eredményt, és nem tudott kellően hatékony lenni. A testület tulajdonképpen kontroll nélkül működött, döntéseik nem voltak megkérdőjelezhetők más szerv által. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke ilyformán egy személyben volt a Legfelsőbb Bíróság elnöke is, így az igazgatás működtetése mellett nem maradhatott elegendő ideje arra, hogy a jogegységet szolgálja, és azt erősítse. 2010-ben már látható volt, hogy a rendszer ebben a formában nem tartható fenn. A problémát felismerve sok feladat átcsoportosításra került az Országos Igazságszolgáltatási Tanács jogköréből az OIT-elnök jogkörébe, azonban ezek az átcsoportosítások még mindig nem hozták meg a várt eredményeket az ügyek időszerűségének biztosítását, illetve a jogegység erősítését illetően. 2011-ben végül arra az elhatározásra jutottunk, hogy egy olyan rendszer kialakítására van szükség, amelyben a fékek és egyensúlyok rendszere magán a bírósági szervezeten belül is képes működni.
Így alakult ki egy átalakított hatáskörű tanács egy, az OIT elnökének igazgatási jogköreit tovább bővítő országos bírósági hivatali elnöki pozíció és egy ezektől elkülönült szakmai feladatokat ellátó kúriai elnök. Az új modellt az azóta eltelt időszakban ugyan érte kritika, de úgy látjuk, hogy azoknak a folyamatoknak a hatása, amelyek elindultak, már most éreztetik hatásukat, ezzel együtt pedig érzékelhető az is, hogy jelentős mértékben vált kiegyensúlyozottabbá az egy bíróra jutó ügyteher.
Tisztelt Országgyűlés! Mindamellett megmaradt az Országos Bírói Tanács mint önkormányzati testület. Ennek a testületnek ma már részben kontrollszerepe van, együttdöntési jogköre, illetőleg számos jelentős kérdésben önálló döntési jogköre is. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének döntései pedig az Alkotmánybíróság előtt vagy a rendes bíróságok által felülvizsgálhatóak.
Végezetül kiemelném a nyilvánosság fokozott szerepét is, hiszen a beszámoló a Házon keresztül nem csupán az Országgyűlés, hanem az egész magyar társadalom számára is kötelezettséget jelent. E keretek között a benyújtott beszámolót megvizsgálva úgy gondoljuk, hogy a megfogalmazott szakmai és stratégiai célkitűzések megvalósulása jó úton halad.
(17.00)
Különösen fontosnak tartjuk a minden bírósági szinten megvalósuló időszerű és magas színvonalú ítélkezés egyidejű megvalósulását, a bírósági szervezet integritása, az ítélkezési és igazgatási munka átláthatósága, kiszámíthatósága, illetve ellenőrizhetősége irányába tett erőfeszítéseket, hiszen annál nagyobb az össztársadalmi bizalom egy szervezet iránt, minél inkább átlátható annak működése.
A fejlődés számos más területen is érzékelhető. Csökkent az egy éven túl folyamatban lévő ügyek száma - ahogy elnök asszony is elmondta -, és javult az időszerűség. Örömmel fogadtuk, hogy különösen látványos eredményeket tudhat magáénak a Fővárosi Törvényszék, kevesebb lett a két éven túli, valamint az öt éven túli ügyek száma, és a befejezések aránya meghaladta az érkezését. És egyetértünk abban is, hogy a statisztikákból egyértelműen ki kell derülnie, hogy egy kereset benyújtásától kezdve a jogerőig milyen hosszú idő telik, hiszen az állampolgárokat az érdekli, hogy milyen gyorsan fejeződik be a folyamatban lévő ügyük, mennyi idő szükséges a jogerős határozat meghozataláig. Éppen ezért örülünk annak, amikor azt halljuk, hogy ezen a területen valóban pozitív előrelépés történt.
Azt látjuk, hogy az Országos Bírósági Hivatal azokkal a pluszforrásokkal és pluszstátusokkal, amelyeket a költségvetés a hivatal rendelkezésére bocsátott, jól gazdálkodik, és a jövőben azt reméljük, hogy az a folyamat, ami ezeken a területeken elindult, folytatódni fog.
Fontosnak tartjuk azt is, hogy az Országos Bírósági Hivatal mindig magas színvonalon vesz részt a jogszabályok véleményezésében, megvalósul az együttműködés a jogalkotóval, és azokat a szempontokat, amelyek a jogalkalmazás során kiemelt fontosságúak, figyelmünkbe ajánlja. Ezt külön köszönettel vesszük elnök asszonytól, és azt kérjük, hogy ez az együttműködés a jövőben is maradjon meg az Országgyűlés, illetve az Országos Bírósági Hivatal között.
Szintén pozitívumként említeném meg az Országos Bírósági Hivatal által létrehozott új jogintézményeket és programokat, kiemelt cél ugyanis a bíróságok szolgáltató jellegének erősítése és a XXI. század igényeihez való igazítása. Ennek keretében emelkedhetett országos program rangjára a „Nyitott bíróság” program, a gyermekközpontú igazságszolgáltatás, a tanúgondozás vagy a bírósági mediáció.
Említést érdemel a Magyar Igazságügyi Akadémia koordináló szerepe által megvalósuló képzési rendszer fejlesztése is, szem előtt tartva azt, hogy csak megfelelően képzett bírák tudnak eleget tenni a magas színvonal alkotmányos kötelezettségének.
Bízunk abban, hogy az említett előrelépések, valamint a kitűzött célok továbbra is folytatódni fognak. A 2013. év bizonyságul szolgált arra, hogy a bírósági szervezet képes a hagyományokat megőrizve, az elődök eredményeit és erőfeszítéseit tiszteletben tartva újat alkotni és javítani működésének hatékonyságán, eredményesen együttműködni a Kúriával és az Országos Bírósági Tanáccsal is.
Ami minket illet mint bizottságot vagy mint képviselőket, biztosíthatjuk afelől az elnök asszonyt, hogy a jövőben is készséggel állunk a hivatal rendelkezésére, ha bármilyen jogszabály-módosítással, illetve jogalkotással segíteni tudjuk azt a folyamatot, hogy a bírósági eljárások megfelelő, ésszerű időn belül befejeződjenek, hogy a kitűzött célok megvalósuljanak, és azok ne ütközzenek akadályba.
Mindannyian egyetértünk abban is, hogy a bíróság szervezete előtt valóban nagy lehetőségek állnak. Reméljük, hogy az eddig megtett lépések mindenkit meggyőztek arról, hogy az igazságszolgáltatás reformja nem volt hiábavaló, és bízunk abban is, hogy mindezek az intézkedések az ügyfelek, az állampolgárok számára a korábbiaknál is nagyobb jogbiztonságot nyújtanak. Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2013. évi beszámolóját fogadják el.
Végezetül pedig további eredményes munkát kívánok elnök asszonynak, természetesen minden munkatársának és jó egészséget is a munka végzéséhez. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
