DR. HARGITAI JÁNOS,
DR. HARGITAI JÁNOS,
DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetést megalapozó törvények vitáját tárgyaljuk most. A költségvetésünk, négy év kormányzás után is azt mondhatom, hogy konzekvens és beállt költségvetés. Ezért a költségvetést módosító törvényekben sincsen semmilyen rendszerszintű új elem, talán kettőt kivéve, ami érdemi módosításokat jelent. Ezért azt mondhatom, hogy a 110 módosuló törvény alapvetően technikai módosításokat, pontosításokat tartalmaz, leszámítva talán azokat, amikről itt külön is érdemes szót ejtenünk.
Az első mindjárt az önkormányzati adósság kezelésének problémája. Ugye, az Országgyűlés az új Alaptörvény elfogadásával egy komoly közpénzügyi fejezetet épített be az Alaptörvénybe. Az Országgyűlésnek elhatározott szándéka, hogy az önkormányzatok további adósságkeletkezését megakadályozza. Ez az első olyan költségvetési év, 2015 az önkormányzatok számára, amikor már majd tiszta lappal indulhatnak, legalábbis nem kell bajlódniuk az adósságaikkal. Így érthető a kormánynak az a további törekvése, hogy az esetleges adósságkeletkezésnek gátat szabjon. Ezért jön a törvényben ez a módosítás, hogy a jövőben az százszázalékos önkormányzati tulajdonban lévő cégek adósságfelvételéhez, adósságkeletkeztetéséhez kormányzati hozzájárulás kell. Ugyanakkor ez az egész szabályrendszer, ahogy az önkormányzatok ilyen kérelmekkel a kormányhoz fordultak, kellően bürokratikus. Azt gondolom, itt is ésszerűsítő, egyszerűsítő lépések történnek.
Kritika érte az előbbi szocialista felszólaló részéről, hogy nem csökkentjük tovább a társasági adót, ahogy azt 2015-re valamikor prognosztizáltuk. Mellékesen jegyzem meg, hogy mi csökkentettük a kicsi cégek esetében, az 500 millió forint értékhatárt el nem érő bevételű cégek esetében 10 százalékra a társasági adót. Itt kétségtelenül most az szerepel, hogy az egységesítést, az egységes 10 százalékot 2015-től kezdve nem tudjuk garantálni a nagyobb vállalkozásoknak, ezért ennek határidejét kitoljuk.
Burány képviselő úr kritikaként fogalmazta meg azt, hogy belenyúlunk a már elfogadott adótörvényekbe. Amikor elfogadtuk az adótörvényeket, akkor is tudtuk, hogy bele fogunk nyúlni - árulok el önnek egy műhelytitkot. Ugyanis a kormánynak van egy elképzelése, de az adótörvényeket a parlament alkotja meg. Tehát azt, hogy a parlament változtat az adótörvényeken, nem tekintem természetellenesnek. Azért nem tudtuk, az új házszabály adta lehetőséget vizsgálva nem tudtuk már keresztülvinni a Fidesz és a KDNP frakciójának akaratát akkor az adótörvények eljárásánál, ezért tudatosan ezt a technikát választottuk, hogy a mostani törvénycsomagban teszünk korrekciókat.
Megjegyzem, ott, ahol korrekciókat teszünk, az adózók számára könnyítéseket jelent. Hogy mondjak egy dolgot, amikor a jövedéki biztosítékot kellően megemeltük, és most azt mondjuk, hogy sávossá tesszük, hogy a kicsik számára ez elviselhetőbb legyen, akkor ez egy könnyítésként értékelhető. Vagy ha a közigazgatási bírság minimumhatárát szigorú eljárásokban 200 ezer forintban lőttük be, a továbbiakban most azt mondjuk, hogy kisebb árbevételű cégek esetében ez legyen 100 ezer forint, ez egy további könnyítés. Tehát nem tragédiaként fogják megélni a vállalkozók ezeket a kicsi korrekciókat, amiket, mondom, másként nem tudtunk volna kezelni, de alapvetően könnyítésekről beszélünk, és ezt jó mindenkinek tudnia.
Érdemi átalakítások történnének elképzeléseink szerint a magánnyugdíjpénztári rendszerben. Burány képviselő úr itt az előbb könnyeket hullatott, és lopásról beszélt, holott az államtitkár úr az előterjesztésében világosan elmondta, hogy mi ennek az átalakításnak a lényege. Önök is tudják jól, hogy a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer, már a címe is árulkodó volt, amikor sikerült megalkotni, valójában állami forrásszerzésre szerveződött, így indították el az egészet. Tudják jól, hogy az egész egy tévedés volt, ma már minden elemzés azt mondja, hogy úgy, ahogy az IMF ezt kelet-középeurópai országokra ráerőltette, működésképtelennek bizonyult ebben a rendszerben.
Ezzel mi nem azt mondjuk, hogy az öngondoskodással van bajunk. Az öngondoskodást, amit az önkéntes nyugdíjpénztári rendszer biztosít, ahogy az államtitkári expozéban elhangzott, adókedvezményekkel is ösztönözzük. Mi a gond, mi a további gond a magánnyugdíjpénztári rendszerrel? Hárommillió ember a mi sugallatunkra, javaslatunkra átlépett a társadalombiztosítás rendszerébe, az ő gondjuk ilyen szempontból megoldódott, az ő nyugdíjukat az állam garantálja.
Volt további 60 ezer ember, aki benn akart ebben a rendszerben maradni. Nincs is ezzel az égvilágon semmi gond, de jól látszik, hogy jó néhány magánnyugdíjpénztár csak a túlélésért létezik, mert egyszerűen a tagok nem teljesítik azokat a kötelezettségeket, amiket vállaltak. És ez előbb-utóbb nyilvánvalóan egy totális bukta. Egyesek fizetnek, mások ülnek, várják a jó szerencsét, várják azt, hogy egyszer majd ebből a rendszerből nyugdíjhoz jussanak. Az állam nem lehet olyan felelőtlen, mint amilyen felelőtlen volt több esetben a szocialista kormány idejében ezen a területen és más területen, hogy ennek a rendszernek az összeomlását végignézze, mert utána ezek az emberek, amikor majd nyugdíjat remélnének, csak nem kapnak, akkor az államtól remélnek segítséget.
Ezért teszünk itt további korrekciókat, és azt mondjuk, hogy a kötelező végelszámolás alá kerül az a magánnyugdíjpénztár, ahol a tagok 70 százaléka a jövőben nem teljesíti az ilyen befizetési kötelezettségeit. De ezt is megúszhatják az ott lévők, ha komolyan gondolják, mert átléphetnek a társadalombiztosítás rendszerébe, vagy átléphetnek egy másik magánnyugdíjpénztárba. Tehát lopásról, tulajdonelvonásról, ráadásul visszamenőlegességről, Burány képviselő úr, ön is tudja jól, nincsen szó ebben a rendszerben. Azt gondolom, hogy itt előretekintően jár el a kormány, amikor ezzel a javaslattal az Országgyűlés elé áll.
A másik módosítás, amiről szintén a szocialista képviselő úr sokat beszélt, és ez egy érdemi korrekció a rendszerben, az egész szociális támogatási rendszer újragondolása. Mi az, ami az eddigi rendszert jellemezte? Innen a kormány, Budapest magasságából, a törvényalkotó bevonásával, meghatározta minden egyes település számára, hogy milyen ellátásokat kell nyújtani a végeken. Mi, akik a végekről akár polgármesterként ezt a rendszert megéltük, sokszor tudtuk, hogy ez a rendszer igazságtalan. Azok, akik a jövedelmük egy részét el tudták rejteni a hatóságok elől, sokszor segélyekhez jutottak, mások, akik erre nem voltak képesek ilyen ügyesen, azok pedig kritikákat fogalmaztak meg ezzel a rendszerrel kapcsolatban. És a végeken a polgármester vagy a jegyző, aki ennek a rendszernek a végrehajtója volt, széttárta a karját, és azt mondta, lehet, hogy ez a rendszer igazságtalan, de hát a törvényalkotó így meg így döntött.
Ezért nyúlunk bele ebbe a rendszerbe, alapvetően azzal a szándékkal, hogy igazságosabbá és átláthatóbbá is tegyük a rendszert. A változtatás másik indoka pedig az, amit ez a kormány hosszú ideje képvisel, hogy alapvetően nem akarjuk azt, hogy sokan, tízezrek, százezrek segélyekre kényszerüljenek, hanem azt akarjuk, hogy munkából tudjanak megélni. Tehát ebből a segélyezetti világból is jó néhány embert, évről évre egyre több embert szeretnénk, ha másként nem, a közfoglalkoztatáson keresztül munkalehetőséghez juttatni, és a munkalehetőségen kívül jobb megélhetést biztosítani ezeknek az embereknek. A segélyezést ezért is alakítjuk át.
(11.10)
A segélyezésnek marad egy normatív rendszere, amit alapvetően az Országgyűlés törvényeken keresztül szabályoz, és ennek végrehajtója az állam részéről a járási intézményrendszer lesz. Az időskorúak járadéka a foglalkozást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodottakat megillető ellátás. Az ápolási díj és a közgyógyellátás, ami alanyi jogon jár bizonyos körben, maradnak ebben az állam által nyújtott és a járások által végrehajtott rendszerben.
És lesz a segélyezésnek egy másik része, ami települési önkormányzati feladattá válik. Azt gondoljuk, hogy azok a települések - mivel ez kötelező feladatuk lesz -, ahol jó az adóerő-képesség, képesek lesznek a jövőben ezt a feladatot a saját forrásaikból is biztosítani, és persze jól tudjuk, hogy a települések még nagyobb körében, elsősorban a kicsi települések esetében, ahol kisebb az adóerő-képesség, saját forrásból erre nem lesznek képesek, ezért az állam ehhez ezeknek a településeknek forrásokat fog tudni biztosítani. A szociális törvény ennél a támogatási rendszernél, amit települési támogatásnak hívunk, csak a kereteket, a célokat szabja meg, és nagy mozgási lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak arra, hogy a rendeletben szóljanak az ilyen ellátások típusairól és azok feltételeiről. De még egyszer mondom, fontos, hogy az állam, a kormány ehhez az ilyen településeknek a forrásokat is biztosítja.
Beszélhetnék még sok, kevésbé lényeges módosításról, de ezt idő hiányában most nem teszem. Azt fogalmazom meg, hogy azon a két területen, ahol átfogó módosításokat tesz a jogalkotó - még egyszer mondom, ez a szociális segélyezés és a magánnyugdíjpénztárakat illető változtatás -, azokat mi a KDNP részéről indokoltnak tartjuk és ezért támogatni is fogjuk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
