DR. VARGA LÁSZLÓ
DR. VARGA LÁSZLÓ
DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetést megalapozó törvényeket tárgyaljuk, és nyilván mindig, minden évben ilyenkorra már az adótörvények és a költségvetés a Ház előtt van, annak a tárgyalása már folyik, illetve az adótörvények esetében már megszavazásra is került.
Hogy ezekről a jogszabályokról mi az ellenzéki pártok véleménye, ezt nyilván önök már ismerhetik, sőt azt is ismerhetik, hogy mi a társadalom véleménye, mi az utca véleménye ezekről a jogszabályokról. Nagy demonstrációk, több tízezres, néhol százezres tömeg is tiltakozott az önök politikája ellen. Az én problémám ezzel az, a mi problémánk az, hogy október 12-én volt idén a harmadik választás, az önkormányzati választás ebben az országban, és addig az a politika, amit önök többek között ezeken a jogszabályokon keresztül is az utóbbi másfél hónapban próbálnak érvényre juttatni, addig nem volt látható. Önök egy olyan Magyarországról beszéltek, ami az önök álmaiban élt sajnos, ezáltal megtévesztették az embereket.
Részint a nagy közfelháborodás okán visszaléptek többek között az internetadótól és más elképzeléseiktől is, azonban az elmondható, hogy ezek a jogszabályok együttesen az elszegényedés évét fogják hozni 2015-ben Magyarország számára. A már most is jóval 4 millió fölött levő, létminimum alatt élők száma elérheti akár az 5 milliót is. Nincs ez jól! Nincs ez jól, változtatni kell ezen. Hallják meg az emberek szavát, ha az ellenzéki pártokra nem nyitottak, legalább rájuk hallgassanak.
Azonban ebben a vitában mindenképpen a konkrét jogszabályhoz kell hozzászólnom, ennek kapcsán kell elmondanom néhány véleményt. Megmondom őszintén, hogy két pozitívat is szeretnék mondani, és két olyan átfogóbb ügyet, amivel kapcsolatban kifejezetten negatív a véleményem.
Két olyan ügyről szeretnék pozitívan nyilatkozni, amit ez a jogszabály tartalmaz, ez a salátajogszabály tartalmaz, amely problémát okozott az elmúlt időszakban, többször felhívtuk rá a figyelmet. Az egyik ügyben átfogó megoldás mutatkozik, a másikban pedig időnyerés a kormány részéről. Az egyik a kiskertek ügye, a másik pedig a szociális temetés, amely nagy indulatokat váltott ki, amikor azt bevezetni tervezték. A kiskertek ügye csak látszólag kis ügy, hiszen az új földtörvény óta gyakorlatilag nincs lehetőség csak földműves és termelő szervezet számára a földhasználatra. Ez egy apró ügynek tűnik első látásra. Úgy gondolhatjuk, hogy ez kevés embert érint, azonban főképp nagyobb városok határában, ahol olyan zártkerti ingatlanokon is gazdálkodnak emberek, akik egyébként nem földművesek, nem őstermelők, mondjuk, adott esetben egy panelházban laknak vagy lakásban élnek lakótelepi környezetben, épp csak hétvégén szeretnének egy hobbitelken gazdálkodni, csak a saját családjuk szükségletét kívánják előállítani, na ők nem lehettek földhasználók az új földtörvény szerint. Ezt elmondtuk, sokszor elmondtuk, sokan elmondtuk, többek között Ipkovich György, Szombathely volt polgármestere is, aki ennek kapcsán felhívta a figyelmet ennek a hatalmas társadalmi problémájára, nem tettek ez ellen semmit.
(13.40)
Azt mondták még szeptemberben is, hogy majd egy átfogó módosítását hozzák be a földtörvénynek, hogyha időszerű lesz. Akkor beterjesztettük azt a javaslatot - vagy beterjesztették Bárándy képviselőtársamék a frakciónkból -, amely arról szólt, hogy egy hektár legyen az a határ, ami alatt egyébként magánszemély is igénybe vehet, használhat ilyen földterületet, zártkertet, kiskertet, lehetővé téve a családja számára azt a zöldség-gyümölcs szükségletet, amire szüksége van, előállítani.
Akkor ezt nem fogadták el. Nem fogadták el, leszavazták. Október 31-ével rengeteg ilyen szerződés lejárt, bizonytalanságban van több száz, több ezer ember egyébként az országban, több tízezer, sokan ezt a számot használják. Azt tudom mondani önöknek, hogy én Miskolc országgyűlési képviselőjeként számtalan ilyen problémával találkoztam, nálunk a miskolci ingatlangazdálkodó nem hosszabbította meg ezeknek az embereknek a szerződését. Ma pedig azt látjuk, amikor nézzük a törvényjavaslatot, hogy gyakorlatilag ugyan rekreációs célú földhasználati szerződésnek keresztelik el ezt az új lehetőséget a földtörvény módosítása által, de végül is ugyanazt a megoldást találták meg, amit egyébként hónapok óta mondanak ellenzéki politikusok, hónapok óta mond a Magyar Szocialista Párt, hogy ez megoldást jelenthetne.
(A jegyzői székben Hiszékeny Dezsőt
Hegedűs Lorántné váltja fel.)
Hegedűs Lorántné váltja fel.)
Ez a javaslat fontos és támogatandó, azonban nem teljesen pontos, ezt szeretném elmondani. Ennek kapcsán több képviselőtársammal közösen, többek között Bárándy és Gőgös képviselőtársammal benyújtottunk egy módosító javaslatot, amely beilleszt egy mondatot ebbe a jogszabályba, ami szerint a volt haszonbérlőt a rekreációs célú földre előhasználati jog illeti meg.
Tehát azt szeretném mondani ebben a konkrét ügyben, nem hosszúra nyújtva már ezt a részét a felszólalásomnak, hogy lejárt a szerződésük az embereknek, nagyon sokuknak, több ezer embernek az országban. Ahhoz, hogy ezt a módszert ők igénybe vehessék, igénybe vehessenek ilyen rekreációs célú földhasználatot, ahhoz nekik bizony biztosítani kell ebben a jogszabályban is azt, hogy az a terület, amit ők használnak, bérelnek, akár évtizedek óta, az számukra rendelkezésre álljon.
Úgyhogy arra kérem önöket, hogy most lépjünk túl itt a pártpolitikán. Ugyan önök elismerték végre, hogy ez egy probléma, és ugyan nem hoztak be egy átfogó földtörvénymódosítást, ám mégis egy megoldható problémának látják ilyen keretek között, mégsem teljesen pontos a megoldásuk. Kérem, ezt ne tekintsék pártpolitikai javaslatnak, ez az érintettek érdekében született, adjanak lehetőséget azoknak is, akik október 31-ével már nem használhatnak ilyen területet, hogy ugyanazt a területet használhassák a továbbiakban is. Ez az egyik ügy, nagyon fontos ügy.
A másik, amiről pozitívan nyilatkoznék, az a szociális temetés kapcsán behozott egyéves újabb időnyerés, vagy nem tudom, hogy mondjam ezt a kérdést. Amikor a szociális temetést önök behozták, akkor két hatalmas kritika fogalmazódott meg ezzel kapcsolatban. Az egyik az, hogy ez embertelen. Azt hiszem, nem kell indokolni ezt a fajta személyes közreműködést a hozzátartozó eltemetésében; ezt a fajta nyomást én embertelennek tartom. Ezt akkor el is mondtuk. Sokan érveltek - talán a teremben is vannak néhányan - akkor mellette, hogy ez mennyire jó és mennyire pozitív dolog. Nem kívántak szembesülni ezzel a kérdéssel, behozták ezt a rendelkezést. A másik érv az volt - és nyilván a temetkezési szolgáltatók részéről -, hogy ez egy teljesen kivitelezhetetlen és szakmailag is megfoghatatlan javaslat, közegészségügyi problémákat is felvet, sok mindent.
Nem tudom, mi okozza azt, hogy végül is önök fokozatosan hátrálnak ebből a javaslatból, és újabb egy évig eltolják a bevezetését. Én azt javasolnám, hogy úgy, mint a másik ügyben, hogy felvetettünk egy problémát, aztán azt végül is, úgy tűnik, hogy lehet orvosolni mégiscsak, lássuk be, hogy ez egy embertelen, kivitelezhetetlen jogszabály. Szerintem nem évekkel kell folyamatosan tologatni ennek a hatálybalépését, ezt egyszerűen el kell törölni, nincs erre szükség. Azt tudom mondani önöknek, nézzük meg persze, hogy egy év múlva mi lesz, ez ebben a formában sosem fog megvalósulni Magyarországon, vagy ha igen, az egy elképesztően embertelen világ. Tehát egyszerűbb lenne azt mondani, hogy hibáztak ebben az ügyben, és visszakoznak ebből a dologból. Ezzel együtt ezt az egyéves tulajdonképpen továbbtolását a hatálybalépésnek, azt tudom mondani, hogy ezt a részét lehet támogatni.
Két olyan ügyről szeretnék még szólni, amiről lehetne nagyon sokat beszélni, igyekszem röviden: az egyik a magánnyugdíjpénztárak ügye, a másik pedig a szociális rendszer átalakítása.
Először is a magánnyugdíj kérdéséről már nagyon sokat beszéltünk. Négy éve ilyenkor, a ciklusuk elején önök hadjáratot indítottak a magánnyugdíjpénztárak ellen, a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer ellen. Tulajdonképpen az egyik pillért a társadalom nagy része számára megszüntették a nyugdíjrendszerből. Sok kritikát megfogalmaztak, hogy ezeknek nem voltak hozamaik, meg nem volt fenntartható, nagy költségvetési hiányt okoz, a kritikák egy részében van egyébként alap. Ugyanakkor én azt vártam kíváncsian az elmúlt években, hogy ha már ez az államosítás az emberek 97 százalékát érintően megtörtént, akkor mi lesz a sorsa ennek az összegnek. Önök 3000 milliárdnyit államosítottak. Biztosítani tudják-e ebből például a generációm egy jelentős részének, részben legalább a nyugdíjkifizetését?
Teljesen csalatkoznom kellett, a legrosszabb várakozás jött be ebben a történetben, gyakorlatilag ebben a javaslatban meg is szüntetik ezt az alapot, amely ezeket a nyugdíj-megtakarításokat kezelte, január 31-gyel befejezi a tevékenységét az az alap, amely ezt a 3000 milliárd forintot kezelte.
Eltűnt ez a pénz. Ez a mai GDP-nek nagyjából a 10 százaléka. Tulajdonképpen ezzel együtt azt is ki lehetne mondani, bár nyilván nehéz a társadalomnak továbbítani ezt az üzenetet, de én nem adom fel a reményt, hogy az akkori államadósság-helyzethez képest még volt 10 százaléknyi tartalék a jövő nyugdíjaira. Volt akkoriban, négy éve egy vita is erről, hogy ezt nyilván kell-e tartani mint államadósságot vagy nem. Nem is csúcsosodott ki igazán ez a vita, hiszen utána önök államosítottak. Mindenesetre az akkori államadósságszintből ma 10 százalékot le lehetne vonni. Önök ezzel a 10 százalékkal növelték Magyarország államadósságát, hiszen elköltötték a jövő nyugdíjaira félretett pénzt.
És mi ebből a következtetésük? Az a következtetésük, hogy ha már ez a 3000 milliárd kellett a fenntarthatatlan politikájukhoz, akkor még az a maradék 200 is kell, ami a ma nagyjából 61 ezer tagnál ott van, akik úgy döntöttek, annak ellenére, hogy fenyegetés hatása alatt voltak, hogy maradnak. Szét akarják verni tehát a rendszer maradékát is, és nincs illúzióm a törvényjavaslatot nézve, hogy mi lenne a sorsa ennek az összegnek vagy mi lesz a sorsa, nyilvánvalóan elköltik ezt is a költségvetésben található lyukak kipótolására.
Nem támogatható ez a javaslat, vonják vissza ezt a javaslatot! Legalább azok számára, akik a fenyegetések hatása alatt is ott maradtak, legyen lehetőség a magánnyugdíjpénztári rendszerben való maradásra!
Végül a szociális rendszer átalakításáról. Nagyon büszkék rá, hogy a segélyezést átalakítják, és több elemét gyakorlatilag teljesen megszüntetik: rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás, méltányossági közgyógyellátás, méltányossági ápolási díj, önkormányzati segély, és majdan a szeptember 1-jei kötelező óvodáztatással megszűnik az óvodáztatási támogatás is.
Sok mindent mondott államtitkár úr, a szociális ügyekért felelős Czibere államtitkár úr, hogy miért jó a javaslatuk. Próbál ebbe egyfajta szakmaiságot vinni, én értem, de a helyzet mégis egyszerű. Egy alacsony támogatási limitet - elhangzott ez a 28 500 forint - adnak ahhoz a települési támogatás, illetve rendkívüli települési támogatás formájában létező önkormányzati segélyhez - most leegyszerűsítve, nyilván más lesz a neve -, melyet a települési önkormányzatok adhatnak. Nyilvánvalóan ez a fajta segélyszűkítés a legélesebben ott fog megjelenni, ahol ez a szint nem elég. Ott a településeknek kell megoldani ezt a problémát. Ez pont a legkiélezettebb szociális helyzetben lévő családok esetében fog problémát okozni, ilyen család, meg ilyen család szám szerint sok pedig nyilvánvalóan nehéz helyzetben lévő önkormányzat esetében van, a nehéz helyzetben lévő önkormányzatnak pedig további bevételt szereznie nehéz, illetve kiadást sem tud már nagyon hova csökkenteni.
Milyen lehetősége van? Hát mégis az, hogy amit önök egyébként az ezzel összefüggő adótörvényekben biztosítanak szélesebb körben az önkormányzatoknak: mindenre adót vethetnek már ki, amire törvényben még nem vetettek ki adót, vagy nem tiltják az adókivetést.
(13.50)
Az önkormányzatok eldönthetik, hogy egyébként az önök szűkös támogatási szintje fölötti összegre adót vetnek ki, akár a földre, akár bármilyen vagyontárgyra az adott önkormányzat területén, és ebből oldják-e meg a helyi szociális konfliktusokat, vagy nem vetnek ki adót, és akkor meg nem oldják meg ezeket a szociális konfliktusokat. Tehát értem én, és nagyon sok szakmai dolgot el lehet mondani, önök azt tették, hogy átrúgták a labdát a legnehezebb sorban élők kapcsán az önkormányzatok térfelére: vagy megoldjátok, vagy egyébként elszenveditek azokat a társadalmi konfliktusokat, amelyeket a segélyezés rendszerének átalakítása okoz.
Ez nyilvánvalóan embertelen ebben a formában, s ezért mondjuk azt, amit mondunk, hogy ez az adórendszer, amit önök tovább módosítgattak, ezek az adóemelések, ezek az új adók, a segélyezés rendszerének az átalakítása és a költségvetés ebben a formában támogathatatlan, így nyilván a megalapozó törvények is támogathatatlanok (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.), hiszen mindösszesen ezek a jogszabályok összefüggően 2015-ben az elszegényedést fogják jelenteni Magyarországnak. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
