TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatban hozzávetőlegesen 110 törvény módosítására teszünk javaslatot. A törvényjavaslat azonban nem kizárólag módosító, hanem önálló, megállapító rendelkezéseket is tartalmaz. Kérem, engedjék meg, hogy a javasoltak közül kiemeljek néhányat.
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosításával többek között a jövőre tiszta lappal induló önkormányzatok ismételt eladósodását szeretnénk meggátolni. 2015. január 1-jétől a százszázalékos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok kevés kivételtől eltekintve kizárólag a kormány hozzájárulásával köthetnek adósságot keletkeztető ügyletet. Ezzel kívánjuk megakadályozni, hogy ezek a társaságok kontrollálatlanul halmozhassanak fel adósságot.
A módosítás rendelkezik az egykulcsos társasági adó későbbi időpontban történő hatálybalépéséről. Az Országgyűlés a gazdasági stabilitásról szóló törvény elfogadásakor 2015. január 1-jében határozta meg az egykulcsos társasági adó bevezetésének időpontját, tekintettel azonban arra, hogy a jelenlegi társaságiadó-szabályok is vállalkozóbarát környezetet biztosítanak az adózók számára, az egykulcsos társasági adó későbbi bevezetése nem okoz jelentős hátrányt a gazdasági élet szereplőinek.
Az államháztartásról szóló törvény módosításával újraszabályozásra kerülnek a költségvetési szerv alapításának, átalakításának és megszüntetésének, valamint irányításának és felügyeletének szabályai.
(10.10)
A javaslat meghatározza a költségvetési szervek alapításának feltételeit és korlátait. A javaslat a költségvetési szerv átalakításának és megszüntetésének új esetköreként bevezeti a beolvadásos kiválás és a beolvadásos különválás lehetőségét, egyidejűleg pedig a törzskönyvi nyilvántartás közhitelességét erősítő garanciális szabályokat is tartalmaz.
A javaslat alapján megszűnik az engedélyezett létszám fogalma. A gyakorlat ugyanis a létszám irányító szerv általi meghatározásának hatékonyságát egyértelműen kétségessé tette, és mára már jelentősen elszakadt azoktól az igényektől, amik eredetileg annak bevezetését motiválták. Az állomány valódi korlátjai ugyanis nem a meghatározott létszám, hanem annak az előirányzatnak a nagysága, aminek keretében a költségvetési szerv a személyi juttatások kifizetéséről gondoskodhat. A kiadási előirányzat mértéke pedig a jogállási törvények által meghatározott javadalmazási szabályoktól függ.
Az engedélyezett létszám fogalmának megszüntetése azonban nem zárja ki éppen a tervezhetőség érdekében más típusú létszám alkalmazását, figyelembevételét. A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett módszertan szerint a folyamatosan vezetett létszámnyilvántartás alapján számított mutató ugyanis ezáltal fokozottabb szerepet kap a költségvetési szervek működésében. Ez lesz például az a mérőszám, ami a takarékosabb állami gazdálkodás szempontjából a költségvetési szerv gazdasági szervezettel való rendelkezését vagy annak hiányát megalapozza.
A javaslat újraszabályozza a költségvetési támogatások és a helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások szabályait. Ennek keretében a javaslat kielégíti azt a régóta megfogalmazott elvárást, amely rendezi a támogatási jogviszony jogági jellegét, és egyértelmű szabályokat teremt a támogatási jogviszony tekintetében a támogató és a kedvezményezett jogait és kötelezettségeit érintően.
A javaslat rendezi az államháztartásról szóló törvény és a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény egymáshoz való viszonyát is. Ez utóbbit az államháztartásról szóló törvény alapján nyújtott támogatásokra nem kell alkalmazni.
E módosítás azonban a sajtóban felmerült korábbi híresztelések ellenére nem irányul sem a közpénzek felhasználásával kapcsolatos nyilvánossági, sem az összeférhetetlenségi szabályok megszüntetésére. Célja, hogy a költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályozást kizárólag az államháztartásról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete rögzítse, növelve a költségvetési támogatások tekintetében a Kincstár által vezetett monitoringrendszer szerepét.
A közpénzek, ennek keretében a költségvetési támogatások átlátható felhasználását biztosítja a javaslat azon új szabálya is, amely kizárja, hogy a monitoringrendszerben nem rögzített és közzé nem tett támogatási döntések alapján érvényesen a jövőben költségvetési támogatást lehessen nyújtani.
Tisztelt Ház! A javaslat új jogintézményként bevezeti a helyi önkormányzatok szabályszerűségi, pénzügyi ellenőrzését. A tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló tanácsi irányelv alapján a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok éves költségvetési beszámolójának szabályszerűségi, pénzügyi ellenőrzése a Kincstár útján fog a jövőben megvalósulni. Az ellenőrzés célja, hogy az önkormányzati alrendszer éves beszámolóinak megbízhatósága javuljon, lényeges hibát minél kevésbé tartalmazzon. Az ellenőrzés során készített jelentést a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóval, a zárszámadással együtt tárgyalja majd meg.
A törvényjavaslat kezdeményezi a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap megszüntetését. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap a létrehozásakor megkívánt funkcióját betöltötte. Tekintettel arra, hogy az alap további, érdemi adósságcsökkentést szolgáló eszközt már nem kezel, fenntartása okafogyottá vált, ugyanakkor bizonyos működési ráfordítások továbbra is felmerülnek. Erre tekintettel az alap a javaslat szerint 2015. január 31-én megszűnik. Ezt követően az alapból korábban az államnak térítésmentesen átadott eszközöket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság kezeli akként, hogy az eszközökhöz kapcsolódó bevételeket - osztalékok, hozamok, értékesítésből származó bevétel - adósságcsökkentésre kell fordítania. Az alap fennmaradó pénzeszközállománya és a későbbiekben visszalépő tagok befizetései a kincstári kör bevételeit növelik. Ily módon közvetetten szintén az adósságcsökkentést szolgálják.
A törvényjavaslat III. fejezete rendelkezik a szociális ellátások rendszerének átalakításáról. A kormány célja ezzel kapcsolatosan az, hogy megújítsa a rászorulók támogatási rendszerét. A módosításoknak köszönhetően az új szociális támogatási rendszer igazságosabb és átláthatóbb lesz, emellett elejét veszi a segélyekkel való visszaéléseknek, amit korábban gyakran tapasztalhattunk.
Az állam által garantált és biztosított támogatási formákon túl a magyar emberek szociális támogatással való ellátása a jövőben az önkormányzatok feladata lesz. Ezt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény is rögzíti a javaslat szerint. Ha a települési önkormányzatok döntenek a támogatásokról, minden rászoruló kap majd juttatást, azok viszont nem, akik korábban visszaéltek ezen szabályokkal. A helyi közösségek rendelkeznek ugyanis leginkább azzal a tudással, amely alapján eldönthetik, kik jogosultak támogatásra, és kik nem. Az új támogatási rendszerben senki sem maradhat ellátás nélkül, ugyanis a megfelelő adóerő-képességgel nem rendelkező önkormányzatok központi költségvetési forráshoz jutnak majd.
Az állami felelősségi körbe tartozó ellátások járási hatáskörbe, az önkormányzati ellátások képviselőtestületi hatáskörbe kerülnek. A módosítással elválnak egymástól az állami hatáskörben nyújtott és az önkormányzati segélyezéssel kapcsolatos feladatok. A szociális törvény a jövőben csak a kötelező ellátásokra vonatkozó szabályokat fogja tartalmazni. A módosítást megelőzően a kötelező ellátások közül a rendszeres szociális segély mint ellátási forma megszűnik, így az aktív korúak ellátására vonatkozó szabályozás egységessé válik.
A módosítások hatálybalépésekor rendszeres szociális segélyben részesülők részére 2015. február 28-ig a korábban megállapított összeget kell folyósítani. Ezen személyek foglalkoztatást helyettesítő, illetve egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra való jogosultságát pedig eddig az időpontig felül kell vizsgálni.
A települési önkormányzat számára a jövőben lehetővé válik, hogy egyes helyi sajátosságokra tekintettel települési támogatás bevezetéséről döntsön. A támogatás különösen a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadásokhoz, a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolásához, gyógyszerkiadások fedezéséhez, lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó felhalmozott hátralékhoz, illetve a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzet esetén lesz nyújtható.
A települési támogatás forrásának biztosítása céljából a törvényjavaslat rögzíti, hogy a helyi iparűzési adót és a települési adót elsősorban e célra kell felhasználni.
A törvényjavaslat rendelkezik továbbá az egyes állami vagyontárgyak tulajdonjogának ingyenes átruházásáról is. Az állam 2012. január 1-jén Esztergomtól átvállalta az óvodák kivételével a köznevelési intézmények és egyes szociális intézmények teljes feladatellátási kötelezettségét, valamint a feladatok ellátásához kapcsolódó vagyont. Az átvételt 2012-ben a városban kialakult helyzet indokolta. A város ugyanis nem tudta ellátni számos kötelező feladatát. Ez a feladatátvétel azonban egy évvel megelőzte az önkormányzati rendszer átalakítását, amelynek keretében egységes elvek mentén a települési feladatok egy része az államhoz került, ebből fakadóan az Esztergomban fennálló helyzet számos tekintetben eltér az általánostól.
(10.20)
Ez az egyedi helyzet mára már semmivel sem magyarázható, erre tekintettel indokolt Esztergom esetében a kötelező feladatok ellátását az általánoshoz igazítani. Ez alapján az önkormányzati és állami feladatok megoszlása Esztergom esetében is az országos gyakorlatot követné, ezzel Esztergomnak is ugyanazok lennének a feladatai, mint az ország többi hasonló önkormányzatának, illetve a feladathoz kapcsolódó vagyon tulajdonjoga is ugyanúgy alakulna Esztergomban, mint másutt az országban.
A javaslat módosítja továbbá a termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékok gyűjtésével és hasznosításával kapcsolatos, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséhez kapcsolódó hatósági feladatok hatékonyabb ellátásának lehetőségét. A jövőben a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényből eredő feladatok ellátásáért kormányrendeletben kijelölt állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet lesz a felelős.
Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a továbbiakban a törvényjavaslat VI. fejezetében szereplő igen fontos további törvénymódosításokról is ejtsek néhány szót! Ezek között elsőként a személyi jövedelemadóról szóló törvényt említeném, amelynek módosítását az indokolja, hogy a fogyasztási kölcsönszerződések devizanemének forintra váltása tényleges időpontjában az azonnali árfolyam eltérhet a forintosítás, tehát a rögzített árfolyamtól. Ennek következtében a magánszemélyt kisebb kötelezettség terheli a továbbiakban, mint az azonnali árfolyamon történő átváltás esetén; ez eredményét tekintve egyenértékű a tartozás egy részének elengedésével. Indokolt tehát, hogy megteremtsük a jogszabályi hátterét is annak, hogy a megszűnt kötelezettség adómentes legyen.
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény módosításáról a törvényjavaslat benyújtása óta kibontakozott vita okán részletesebben kívánok szólni. Köztudomású, hogy a nyugdíjrendszer a kötelező magánnyugdíjpénztári tagság miatt 2010-re az összeomlás szélére került. A magyarok nyugdíj-megtakarításainak nagy részét külföldi pénztárak kezelték, az állami nyugdíjkassza hiánya egyre nőtt; a Gyurcsány-kormány már csak IMF-hitelből tudta fizetni a nyugdíjakat, a Bajnai-kormány pedig 357 milliárd forintos hiánnyal adta át a nyugdíjkasszát. Ez növelte az államadósságot, így a korábbi rendszer fenntarthatatlan volt.
Beszédes tény, hogy 2008-ban és 2009-ben a baloldali kormányok alatt 50 ezer embert irányítottak át a magánnyugdíjpénztárakból az állami rendszerbe, a pénztárak rossz befektetései miatt ugyanis nem tudták az akkor nyugdíjba menők nyugellátását biztosítani. Ha az előző kormányokon múlt volna, ma milliók lennének nyugdíjellátás nélkül. Az Európai Bizottság foglalkoztatási főigazgatóságának nyugdíjszakértője és a Világbank álláspontja szerint is alapvetően hibás volt a magyar kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer finanszírozási modellje. A Bizottság szakértője szerint a korábbi rendszer nem volt alkalmas arra, hogy a pénztártagok megtakarításokat érjenek el. A korábbi magánnyugdíjpénztári rendszer nem szolgálta az állampolgárok érdekeit, megtakarításokat nem a magyar polgárok, hanem a pénztárak tudtak elérni.
A nyugdíjrendszer átalakítása elengedhetetlen volt ahhoz, hogy az állam biztosítani tudja a mostani és a leendő nyugdíjasok ellátását. A kötelező magánnyugdíjpénztár-tagság megszüntetésével és a nyugdíjjárulékok állami alapba terelésével megszüntettük az állami nyugdíjalap növekvő hiányát. Az érintettek 97 százaléka, több mint 3 millió ember lépett vissza az állami rendszerbe, 60 ezren ugyanakkor magánnyugdíjpénztári tagok maradtak; az ő ellátásuk biztonsága érdekében további biztosítékokra van szükség, a magánnyugdíjpénztárak egy része ugyanis fiktív, a nyugdíjbiztonság hamis illúzióját keltik, miközben pénzügyileg teljesen bizonytalan lábakon állnak. Több pénztárban a tagoknak csak a töredéke fizeti rendszeresen a tagdíjat. A 2011-ben még havi 10 ezer forintos nagyságrendű tagdíjfizetés idén már kevesebb mint 500 forintos átlagot mutat, ami a nem fizetők miatt ilyen alacsony.
Beavatkozás nélkül idővel ezek a fiktív nyugdíjpénztárak összeomlanak, és még a tisztességesen fizetők pénze is elvész, mert a nyugdíjpénztárak egyszerűen felélik vagyonukat. Ezt a kormány nem engedheti meg, ezért a módosítás alapvető célja az, hogy kiszűrjük a fiktív pénztárakat, és a tagokat rendszeres befizetésre ösztönözzük. A működőképesség feltétele a jövőben, hogy a tagok legalább 70 százaléka fizessen tagdíjat. A javaslat szerint a pénztárak működésére a jövőben a tagdíj 2,5 százalékát fordíthatják, míg a befektetések eredményessége érdekében a vagyonkezelési költségeket maximálisan 0,4 százalékban határozzuk meg.
A javaslat tartalmazza a tagdíjfizetést elmarasztaló tagokra vonatkozó rendelkezést, amely szerint a pénztár jogosult a tag egyéni számlájának befektetéséből származó hozamát csökkenteni, és azt a működési és likviditási tartalék javára jóváírni. Azon magánnyugdíjpénztár esetében, ahol a tagság jelentős része huzamosan nem fizet tagdíjat, a működőképesség fenntarthatóságának a szándéka megkérdőjeleződik, ezért az új szabályok a pénztár kötelező végelszámolással történő megszüntetését írják elő.
Ezen szabály szerint a magánnyugdíjpénztár nem működőképes, ha a tagdíjfizető tagok száma hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám 70 százaléka alá csökken. Ez esetben a tagoknak lehetőségük nyílik más magánnyugdíjpénztárba történő átlépésre vagy a társadalombiztosítási rendszerbe történő visszalépésre. A szabály visszamenőleges alkalmazása a törvényjavaslat tervezett rendelkezései alapján is kizárt, azt ugyanis a jogbiztonság alaptörvényi követelményéből fakadó, csak a szabályozás hatálybalépését követően keletkezett tény tekintetében lehet majd alkalmazni.
A szabályozás emellett egyáltalán nem érinti az önkéntes nyugdíjpénztári ágat, ahol ma is több mint egymillió tag van jelentős vagyonnal. Ezt az öngondoskodási formát a kormány határozottan támogatja, és az önkéntes pénztári tagságot ösztönzi, többek között a befizetésekre vonatkozó adókedvezménnyel együtt. Az átlátható működés követelménye miatt ugyanakkor az önkéntes nyugdíjpénztáraknak és a magánnyugdíjpénztáraknak a jövőben nem lesz lehetőségük arra, hogy vegyes nyugdíjpénztárrá alakuljanak.
Nagyon fontosnak tartom hangsúlyozni azt is, hogy azok, akik visszalépnek az állami rendszerbe, ugyanolyan nyugdíjat kapnak, mint ha nem lettek volna magánnyugdíjpénztár-tagok. Ez a gyakorlat azt jelenti, hogy ha a magánnyugdíjpénztárban reálhozamot értek el, azt a tagok megkapják csakúgy, mint az önkéntes befizetéseiket, ugyanakkor a pénztári tagság miatt elszenvedett esetleges veszteségek nem csökkentik a későbbi nyugdíjukat.
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény módosításának elfogadásával adók módjára behajthatóvá válik a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatás.
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény módosítása az úthasználati díjfizetési kötelezettség megsértőivel szembeni hatékony fellépés lehetőségét teremti meg. A javaslat elfogadása esetén a hatóságoknak lehetősége lesz a központi közlekedési nyilvántartás adatbázisához való célzott hozzáférésre.
Az adózás rendjéről szóló törvény módosítására is több ponton teszünk javaslatot. Ezek között elsőként említem, hogy a jogbiztonság érvényesülése érdekében a korkedvezmény biztosítási járulékhoz kapcsolódó, a 2014. évet érintő adókötelezettségek teljesítése során az adózók a 2014. december 31-én hatályos szabályok alapján járhassanak el. Emellett több ponton is könnyíteni kívánjuk az önkormányzati adóhatóságok eljárását, csökkentve ezzel a rájuk és az emberekre nehezedő bürokratikus terheket is.
Ennek keretében említem, hogy a jövőben az önkormányzati adóhatóságoknak lehetőségük lesz arra, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján az adózó hiányos vagy hibás bevallását kijavítsák, kiegészítsék, valamint az adót bevallás hiányában megállapíthassák, ebben az esetben nem lesz szükség az ellenőrzési eljárás lefolytatására.
(10.30)
A módosítás az adózó szempontjából is előnyös, hiszen az adóellenőrzéssel járó hátrányos jogkövetkezmények alól is mentesül. Emellett az önkormányzati adóhatóságok az adómegállapítási eljárás során a rendelkezésre álló adatokkal elkészíthetik az adókivetést anélkül, hogy az adózónak új bevallást kellene tennie egy olyan adótárgyra, amelyet korábban az önkormányzat másik adónemmel már adóztatott. Ez a módosítás az adózó és az adóhatóság adminisztratív terheit egyaránt csökkenti. Fontos kiegészítés az is, hogy amennyiben az önkormányzati adóhatóság tudomására jutott, hogy az adózó adófizetési kötelezettsége megszűnt, újabb bevallás nélkül törölheti a kivetést, és nem kell az adózóval szemben bevallás elmulasztása miatt eljárást indítani. A javaslat megteremti annak a jogi lehetőségeit is, hogy ha az önkormányzati adóhatóság azt igényli, a polgárok személyi adatainak és lakcímeinek nyilvántartását kezelő központi szerv - hasonlóan az állami adóhatósághoz - az önkormányzati adóhatóságnak is adatszolgáltatást teljesítsen.
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény módosítása azt célozza, hogy ne kelljen magasabb jövedéki biztosítékot fizetniük az alkoholtermékekkel foglalkozó kisvállalkozásoknak. A javaslattal a kormány elismeri azokat a jellemzően családi vállalkozásokat, amelyek a kisebb borászatok bortételeinek, kisebb szeszfőzdék pálinkájának kereskedelmi forgalmazásában játszanak meghatározó szerepet. Tevékenységüknek köszönhetően ugyanis számos olyan hungarikum kerül a polcokra, amelyeket csak kis tételben forgalmaznak, és a nagyobb kereskedők termékpalettáján meg sem tudnának jelenni. A módosítással olyan sávosan meghatározott jövedéki biztosítékrendszert hozunk létre, amely arányos tehernövekedést jelent az italforgalmazással foglalkozó nagykereskedőknek. A jövedéki biztosíték mértékének árbevételhez való igazodása eléri az eredetileg kívánt politikai célt is, ugyanis az új biztosítékrendszer további szigorúbb előírást tartalmaz a nagyobb forgalmat bonyolító kereskedők esetében. Egyértelműen ott nagyobb a kockázat, ahol nagyobb árutömeg mozog.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény módosítása a bevételi összeghatár 25 millió forintról 60 millió forintra való felemelését tartalmazza. Ezen módosítás eredményeképpen a törvény hatálya alá tartozó szakmák, foglalkozások gazdasági teljesítményének további kifehéredése és ennek nyomán növekvő adóteljesítménye várható.
A közfoglalkoztatásról szóló, valamint a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb törvények módosítására elsősorban gyakorlati okokból teszünk javaslatot. A felmerült és megoldandó problémák között jelentkezik, hogy a közfoglalkoztatásban részt vevők általában munkaidőben kapnak lehetőséget arra, hogy állásinterjún vegyenek részt, a foglalkoztatók azonban sokszor nem járulnak ehhez hozzá. A hatályos jogszabályok szerint a foglalkoztatók valóban nem kötelesek lehetővé tenni a közfoglalkoztatottak számára a munkaidőben történő álláskeresést, ugyanakkor a kormány kiemelten fontosnak tartja, hogy minél több közfoglalkoztatott találjon magának állást az elsődleges munkaerőpiacon, ezért javaslatot teszünk arra, hogy a közfoglalkoztatottak az állásinterjún való részvételhez munkaidő-kedvezményt kapjanak. Ehhez, szintén az elhelyezkedés támogatása érdekében, az állami segítségnyújtás egyik eszközeként hozzárendeljük a bejelentett üres álláshelyre való munkaközvetítést. Amennyiben ez eredményre vezet, a felajánlott, megfelelő munkahely elfogadásának kötelezettsége, illetve el nem fogadás esetén szankció is társul a javaslathoz.
A munka törvénykönyvéről szóló törvény és a közszférában dolgozókra vonatkozó jogállási törvények módosításának célja, hogy tovább javítsuk a gyermeket nevelő családok helyzetét. Ennek megfelelően a három vagy több gyermeket nevelő szülők esetében a korábbi 3 évről a gyermek 5 éves koráig meghosszabbítjuk a kötelező részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét. Ez a módosítás jól illeszkedik a munkahelyvédelmi akcióterv kibővítéséhez is. Emlékeztetek arra, hogy ennek keretében már jövő januártól meghosszabbodik az az időtartam, amíg igénybe lehet venni a három- és többgyermekes szülők foglalkoztatása utáni adókedvezményt.
A nemzeti köznevelésről szóló törvény a pedagógus-illetménytábla alapjának és a pótlékalapnak a jelenlegi minimálbér szintjéhez való rögzítését tartalmazza. Hangsúlyozni kívánom, hogy a módosítás nem érinti a pedagógus-életpályamodell fokozatos bevezetéséből eredő bérnövekedést, azt természetesen a továbbiakban is biztosítjuk. A módosításra azért van szükség, hogy a mindenkori költségvetési peremfeltételek között lehessen a közszférában illetménynövelésről dönteni.
Tisztelt Országgyűlés! Összegzésként elmondható, hogy a benyújtott törvényjavaslat a 2015. évi központi költségvetési törvényjavaslattal szoros egységet alkot, és annak megalapozását szolgálja, ezért kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot megvitatni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
