VÁGÓ SEBESTYÉN

Full text search

VÁGÓ SEBESTYÉN
VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Felszólalásom nagy részében természetesen a szociális, illetve a gyermekvédelmi rendszer átalakításáról szeretnék beszélni. Ahogy a kormánypárti felszólalásokban is hallottuk, még talán hihető is lenne, és szakmailag alátámasztható is lenne az, hogy válasszuk ketté az ellátásokat, és bizonyos ellátásokat a szubszidiaritás elvét figyelembe véve helyi szintre vigyünk le. Én is azon az elven vagyok egyébként - de nem csak szavakban és szép mondatokban, azért ezt itt zárójelben megjegyezném -, hogy helyi szinten a helyi közösség tudja legjobban felmérni azokat az igényeket, hogy kinek milyen típusú, milyen jellegű ellátásra van szüksége, ugyanis egymástól 5 kilométerre lévő két különböző településnél különböző problémákkal és különböző fajsúlyban megjelenő különböző problémákkal találkozhatunk. Ezzel így egyetértek, csak mint más előttem felszólaló ellenzéki hozzászóló képviselők, én sem ezt látom benne igazán, nem ezt a szakmai irányvonalat látom, nem a helyes irányvonalat látom, hanem inkább azt, hogy minél több megtakarítást eszközöljön a kormány itt jelen esetben a szociális és gyermekvédelmi ellátásokban, kiadásokban.
Már az előző ciklusban használtam ezt a kifejezést, sokan azt mondták, hogy túlzó és nem helytálló hasonlat, de én egyre jobban azt látom, hogy a jelenlegi kormány ugyanazt folytatja, amit az előző elkezdett. Én ezt csak szociálpolitikai Taigetosznak nevezem: lehet csökkenteni úgy a rászorulóknak a számát meg az ellátottak körét, hogy minél nagyobb rétegeket szorítunk ki belőle, és a kegyelemrúgást megadva végleg letaszítjuk őket a szikláról. Én ezt a folyamatot látom, ugyanis szó volt kormánypárti hozzászólásokban meg államtitkári válaszban arról is, hogy természetesen az önkormányzatok kaphatnak támogatást a települési támogatásoknak a folyósításához, de pont ebben a törvényben szerepel, hogy ez nem lehet több, mint a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíjminimum, ami jelenleg - már hosszú évek óta egyébként, ezt is nagyon sokszor, több ellenzéki frakcióból is sérelmezték képviselők - 28 500 forint, tehát nem igazán afelé mutat, hogy a bajba jutott településeket megsegítse. És azért azt valljuk be őszintén, hogy ahol a település nem képes önerejéből, akár a már meglévő adókból, akár - hogyha figyelembe veszi a lakosság kapacitását - újabb kivetett adókból fedezni ezeket a költségeket, ezek azok a települések, ahol egyébként a támogatásra jogosultak, a támogatandó lakosok száma egyértelműen és arányosan magasabb. Tehát innentől fogva ez egy nem érthető cél.
Még egy dolog: tulajdonképpen azzal az elvvel is egyet lehet érteni, hogy a törvény felsorolja, hogy milyen esetben határozhat meg, és minek a mentén kell meghatároznia a rászorultságot a települési önkormányzatnak rendeleti szinten. Tulajdonképpen leírja a krízishelyzet fogalmát, de a krízishelyzet is változhat, mert Budapest belvárosában más a krízishelyzet, mint akár a megyében, egy Komárom-Esztergom megyei, akár szegregált kistelepülésen, de itt sem erről van szó. Itt is arról van szó valószínűleg, erre lehet következtetni, nem vagyok jós, nem vagyok próféta, de azért a tapasztalataim alapján bizonyos dolgokat néha előre láthatok, és ebből lesz az, hogy pont a nehéz sorsú lakossággal bíró településeken majd azt tapasztaljuk, hogy ezt a krízishelyzet fogalmát nagyon magas mércével mérik, tehát minél több embert próbálnak majd kiszorítani az ellátásból; jó módú, gazdagabb településeken pedig előfordulhat az, hogy úgynevezett jóléti intézkedésekként ezt a mércét lejjebb teszik. Tehát úgy gondolja az önkormányzat, jó gazda szemléletével, hogy ha már adóbevételekből akár egy kistelepülés is, amelyik szerencsés helyzetben van, ipari létesítménnyel rendelkezik, magasabb adóbevétellel rendelkezik, jóléti intézkedésként ellátást nyújt olyanoknak, akik esetleg más településen a jómódú családok közé tartoznának. Innentől fogva földrajzi szempontból és egyéb szempontból, akár gazdasági szempontból is nagyon komolyan differenciálva lesznek a szociális szolgáltatásra jogosultak az országban, és ez lehetetlen helyzeteket fog megteremteni.
Milyen kifolyásai, milyen következményei lehetnek ennek a változtatásnak? Az egyik következménye az lehet, és ez az egyik legszomorúbb következménye, hogy olyan emberek, akik ténylegesen ellátásra szorulnának, és ténylegesen a létfenntartásuk, a mindennapi létfenntartásuk múlik akár egy-egy szolgáltatáson, ők eleshetnek bizonyos juttatásoktól, és így ténylegesen életveszélyes, ténylegesen krízishelyzetbe kerülnek. A másik, ami szintén szomorú, de ez inkább majd az önkormányzati tisztségviselőket fogja fenyegetni, hogy egyfajta lázadások lesznek a településeken, és ez főleg, különösen mondjuk, a Borsod megyei kistelepüléseken vagy akár a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kistelepüléseken jelent majd nagyon súlyos következményeket, akár odáig is fajulhat, hogy az önkormányzati képviselők saját testi épségüket is veszélyben érezhetik. A harmadik lehetőség pedig az, hogy az amúgy is az állam által adók formájában agyonsarcolt állampolgárokat az önkormányzat, a települési önkormányzatok kénytelenek lesznek tovább sarcolni.
Hogyha már azt mondjuk, hogy bizonyos költségeket, bizonyos kiadásokat átruházunk az önkormányzatra, akkor én úgy gondolom, hogy az lenne a tisztességes eljárás, hogy akkor reformáljuk meg az adórendszert is, hozzuk vissza azt a régi állapotot, és a jelenlegi zavaros, és azt a nagyon sok esetben akár emberek szempontjából is kilátástalan, ellentmondásos helyzetet számoljuk föl, hogy nincs külön egészségbiztosítási hozzájárulás, nincs külön nyugdíj-hozzájárulás, hanem egyszerűen szociális ellátási hozzájárulást fizet az ember. Válasszuk újra ketté ezeket a terheket, és ilyenkor, hogyha tulajdonképpen a települési önkormányzat pénzbeli és természetbeli juttatások, ellátások folyósításánál bizonyos terhet levesz az állam válláról, a központi költségvetés válláról, akkor igenis a jelenlegi szociális hozzájárulási adó azon részéből, amelyik ezekre az ellátásokra, ezekre a szolgáltatásokra hivatott, abból arányosan, a lakosság számához mérten igenis visszatérítésre jogosult az én véleményem szerint és az igazságosság és a társadalmi közteherviselés általános elvei alapján is.
Én nagyon szomorúan látom a jövőképet ezzel kapcsolatban, és - még egyszer mondom - nem a szubszidiaritás elvét fogja ez erősíteni, hanem a társadalmi különbséget fogja még jobban megnagyítani, és ezt az ollót még jobban kinyitja. Ennek lehet még egy nagyon súlyos következménye is: nem kell földrajzi elhelyezkedésről sem beszélnünk, mert mint mondtam, két egymás melletti település is lehet akár nehezebb, akár jobb helyzetben is a költségvetés szempontjából, vagy a jelenlegi adottságai olyanok, hogy már eleve magasabb bevétellel tud számolni, a másik pedig az, hogy az ott élő lakosságnak az életszínvonala is lehet olyan magas, hogy megengedheti magának azt, hogy újabb sarcokat vessen ki a lakosságra, és a lakosságnak az a része, amelyre kiveti, ezt minden további nélkül ki is fizeti, és még akár magáénak is érzi a településen élő, nehezebb sorsú lakótársainak a sorsát. Lesznek ezek a települések, és lesznek azok a települések, amelyekről már beszéltem, hogy a saját anyagi lehetőségei miatt olyan magasra felviszi a mércét, hogy nagyon sokan kiesnek a szolgáltatásokból. Ennek lehet a következménye egyfajta - hogy fogalmazzam szépen? - települési ellátási vagy szociális jellegű migráció az országon belül. Ugyanis felmerülhet egy olyan ember fejében, aki akár saját hibájából, akár saját hibáján kívül olyan élethelyzetbe kerül, hogy ezek miatt az ellátások miatt önmagát képtelen fenntartani, de a saját településén az önkormányzat anyagi körülményei miatt nem tudja megkapni ezt az ellátást, lehet, hogy körülnéz, és akár a környéken, akár az ország határain belül messzebb lévő településeket, városokat választ, ahol valószínűleg az adóbevételből…, meg hogyha ma az interneten minden fellelhető, jól tudja kezelni, és meg tudja nézni az ellátások körét is, meg meg tudja nézni azt is, hogy a rászorultságot az az önkormányzat a rendeletében vagy a jogszabályában hogyan határozza meg, tehát ez alapján mazsolázhat, és elköltözhet a szociális támogatás, települési támogatás figyelembevételével egy másik városba, településre.
(13.20)
Ilyen súlyos következményt is látok ebben, de - még egyszer mondom - ennél súlyosabb az, hogy véleményem szerint nagyon sokan olyanok, akiknek a létfenntartása múlik bizonyos ellátásokon, el fognak esni ezektől az ellátásoktól. Még a következményeknél nem soroltam fel azt, hogy ha nem érvényesül az az igazságosság elve, amit már említettem és akár ötletként is mondom a kormánynak, hogy ezen érdemes lenne elgondolkodni, ha tehát ez nincs meg, és a lakosság anyagi körülményei, vagy akár a lakosságban a társadalmi szolidaritás érzésének a hiánya miatt az önkormányzat kénytelen újabb sarcokat bevetni azért, hogy ezeket az ellátásait fenn tudja tartani, akkor szembe kell néznie és jogosan szembe kell néznie nagyon sok esetben a saját lakosságának a nemtetszésével, a saját lakosságának a felháborodásával. Tehát ezeket a vészjósló következményeket olvasom ki ebből a javaslatból. Csak reménykedni tudok abban, hogy ennek nem lesznek ilyen következményei.
A szociális és gyermekvédelmi ellátásokról áttérve egy másik témára, felszólalásban már említették az Esztergommal foglalkozó passzusait ennek a javaslatnak. Nem szoktam ilyen kifejezéseket használni a parlamentben, de most azt kell mondanom, hogy ehhez pofa kell. Tehát hogy a kormányzat által képviselt bosszúállás politikáját ilyen egyértelműen beleírják egy törvényjavaslatba, azért ez már a pökhendiség csúcsa, úgy gondolom. Egyértelműen kiolvashatjuk, hogy Esztergomot büntettük addig, amíg a Meggyes Tamást kétharmados többséggel megverő Tétényi Éva volt a polgármester, mindentől megfosztottuk, mindent elvettünk tőle, majd amikor számunkra kedvező színű polgármestere van a városnak, akkor mint nagy kegy, mindent visszaadunk.
Ezt felháborítónak tartom és az esztergomiak nevében visszautasítom! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me