BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ,
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ,
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Már előre látom, hogy ülünk meg állunk egymással szemben, mi mondunk valamit, önök meg lefestik a tündöklő Magyarország képét.
Az elmúlt öt-hat évben indult meg a fiatalok tömeges kivándorlása Magyarországról. A külföldre távozottak, elvándorlók számának megugrása a Fidesz-KDNP kormányzásának eddigi legszomorúbb, most már lassan kimondható: helyrehozhatatlan következménye. Ez az utóbbi években rohamosan felgyorsult folyamat keresztülhúzhatja minden jövőbeli, Magyarország gazdasági rendbetételével kapcsolatos elképzeléseinket.
Egy szakértő szerint ma már a gyermekvállalási korban lévők 7-8 százaléka - de van, aki már 10 százalékot is mond - külföldön tartózkodik, míg egy évtizede ez az arány 1-2 százalék volt. Ezzel kapcsolatban az utóbbi hónapokban én több kérdést is feltettem Balog miniszter úrnak. Miniszter úr azt állította a „Mit tesz a kormány azért, hogy ne növekedjen tovább a szülőképes korú nők kivándorlása, illetve hogy több gyermek születhessen?” kérdésre: 94,7 ezer magyar dolgozik külföldön. Ehhez képest a kormány honlapján éppen a válasz megküldésének napján jelent meg, hogy Nagy-Britanniában a magyar állampolgárok száma meghaladja a százezret, a nem magyar állampolgárságú magyarokkal együtt pedig a 200 ezer felé közelít. Emlékszünk, hogy korábban Matolcsy György félmillióra becsülte a kivándorlók számát. Mindezek miatt újabb kérdéseket tettem fel, hogy most akkor csökken vagy nő a kivándorlók száma. Akkor azt a választ kaptam Rétvári államtitkár úrtól, hogy a külföldön dolgozó magyar állampolgárok létszámát kutatói becslések - az Európán belüli országokat is figyelembe véve - összességében mintegy 280-300 ezerre teszik. Ilyenkor meg kell kérdezni, hogy akkor mi is pontosan ez a szám. Majd a KSH 2014. október 15-ei sajtótájékoztatóján 350 ezer emberről beszélt. Sajnos látszik, hogy ezt a súlyos kérdést nem veszi komolyan a kormány.
Le kell szögeznünk, hogy ma a Magyarországot elhagyók általában teljesítményorientált fiatalok, a legaktívabb, a legtöbb esetben a legképzettebb társadalmi csoportokból. Ma már nem minden harmadik 30 év alatti fiatal gondolja úgy, hogy külföldre akar távozni, hanem minden második, 50 százaléka a magyar fiataloknak. Nagyon sok kérdést lehet ezzel kapcsolatban feltenni, hogy akkor most hány fiatal akar kimenni, hányan is akarnak kivándorolni, hányan vannak kint ténylegesen külföldön, hány család költözött az elmúlt négy évben külföldre. De egyet mindenkinek tudomásul kell venni: ezek az emberek reményvesztett fiatalok, akik többsége gyermektelen, ami összefügg a születésszám csökkenésével is. És persze vannak azok, akik a családjukat kell hogy itthon hagyják a megélhetés miatt. Ezek a fiatalok a jövő üzletemberei, a jövő orvosai, ápolónői, a jövő szakmunkásai, a jövő adófizetői, ők alkothatnák a jövő Magyarországának családjait, ők a jövő szülői.
Egy nemrég megjelent felmérés, amely már nem reprezentatív, az alábbiakat állapítja meg a kivándorlók egy csoportjáról: „Az átlagos magyar, aki a szigetországba kivándorolt, iskolázott, fiatal, és alig két éve költözött ki az Egyesült Királyságba.” A kutatás szerint a gazdasági helyzet miatt elvándorlók egyáltalán nem akarnak hazajönni, legalábbis a következő öt évben semmiféleképpen. A magyar gazdaság nem bírja el ezeknek az embereknek a hiányát, nem bírja el a költségvetés, a társadalombiztosítás, a nyugdíjrendszer. A több százezerrel kevesebb adófizető hiányát a magyar gazdaság sínyli meg a legjobban; kihatással van a GDP-növekedésre, a gazdaság egészére.
2010 óta az elvándorlási hajlandóság nem csökkent, hanem az utóbbi években drasztikusan nőtt. 2012-ben - csak egyetlenegy adatot mondanék - 46 százalékkal nőtt az előző évihez képest a Németországba érkezők száma. De nemcsak a dolgozni vágyó fiatalok hagyják el hazánkat, hanem a tanulni vágyó, az itthoni oktatási rendszerből kiszorított, ellehetetlenített fiatalok is. Ezek a fiatalok, akiket a saját hazájuk nem becsült meg, ők már külföldön fognak családot alapítani, ott fognak egzisztenciát építeni, ott fognak letelepedni. És képzeljék el, kedves kormánypárti képviselők, ott fognak gyereket szülni.
És most szeretnék egy kicsit bővebben beszélni a gyermekszületésről. Egyfelől tudjuk, hogy a demográfusok szerint ma már a gyermekvállalásra képes korú nők - már az elején említettem - 8-7, de van, aki már azt mondja, hogy 10 százaléka él külföldön. A sajtóban megjelent - a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai alapján -, hogy 2012-ben 7694, 2013-ban 9141 külföldön született gyereket anyakönyveztek Magyarországon. Tekintve, hogy az adott években mennyi gyermek született a KSH szerint elérhető adatok alapján, ugyebár tudjuk, hogy 2010-ben 90 269, és 2011-ben volt az a 24 éve nem látott legrosszabb születési szám, ami 88 689 főt jelent, 2012-ben a gyermekek 8,5, 2013-ban pedig a gyermekek 10,3 százaléka született külföldön.
A sajtóban megjelentek szerint az előző létszámadatokba beleszámították a külhoni magyarok, kettős állampolgárok gyerekeit is és nem csak az ideiglenesen rövidebb vagy hosszabb időre külföldre költözöttek újszülöttjeit. A KSH ennél kisebb létszámról adott információt. A sajtó kérdésére, hogy magyarországi lakcímmel rendelkező, de az EU más tagállamaiban élő magyar nőknek mennyi gyereke született 2013-ban, azt a választ adták, hogy tavaly 1795 ilyen babát anyakönyveztek.
Tekintettel arra, hogy meglehetősen eltérő lehet a statisztika, egy laikus vagy maga a kormány kiket tekint kivándorlónak, nehéz azt is eldönteni, hogy kinek a gyermekeit tekintsük külföldön születettnek vagy akár Magyarországon élőnek. Ráadásul feltehetően nem minden külföldön élő magyar pár anyakönyvezteti Magyarországon gyermekét. Tehát a KSH által megadott adat lehet, hogy nem egészen valóságos. Továbbá a kettős állampolgárságú, nem Magyarország területén élő személyek növelik ugyan a magyar állampolgárok számát, de az ország területét nézve ez továbbra sem jelenti az itt élők népességnövekedését.
Mindezeken túl vannak azok a gyerekek, akik ugyan Magyarországon születtek, de nem itt nevelkednek. Márpedig ők sem itt fognak felnőni, dolgozni, adót fizetni, és nem utolsósorban gyermeket vállalni. Elméletileg a különböző állami intézményekben kellene, lehetne arról adat, hogy mennyien vannak azok a gyermekek, akik itthon születtek, de a külföldön dolgozó szüleikkel átmenetileg vagy tartósan kiköltöztek; ha másért nem, az óvoda- és az iskolakötelezettség miatt, persze csak akkor, ha bejelentik ezt a tényt a szüleik, és ha egyáltalán készülnek erről összesített országos adatok.
Lényegében tehát nem tudjuk, hogy mennyire segíti az itthon élő családok gyermekvállalási tervét a kormány népesedési programja, itt mondhatjuk: ha egyáltalán segíti bármivel is.
(10.10)
Az idén 3,1 százalékkal nőtt a gyermekvállalás, és itt kell elmondanom, hogy azért soroltam fel ezeket az adatokat, mert nem lehet kimondottan arra hivatkozni, hogy az itthon született gyermekek száma növelte a népesedést.
Összefoglalva fel lehet tenni azt a kérdést, hogy tényleg akkor tudja-e ma Magyarországon valaki, bárki is, van-e olyan hivatal, aki meg tudná mondani, hogy hány gyermek születik egy évben. A KSH néhány héttel ezelőtti sajtótájékoztatójából idéznék: „A migrációs statisztika rendszerszintű fejlesztéséhez az adminisztratív adatrendszerek integrálására van szükség. Javasoljuk egy olyan, az államigazgatás különféle szereplőiből létrehozott állandó, a migrációval és annak társadalmi hatásaival foglalkozó testület létrehozását, amelyik össze tudja hangolni a szerteágazó államigazgatási és más nyilvántartásokat, valamint támogatni, kezdeményezni képes a statisztikai és egyéb vizsgálatok adatrendszerének folyamatos felülvizsgálatát.” Felvetődik a kérdés, hogy a KSH el tudja-e látni a feladatát, vagy nem tudja ellátni a feladatát, valós adatokat közöl nekünk hónapról hónapra, vagy csak folyamatosan kozmetikázza az adatokat. Reméljük, hogy erre majd valamikor választ fogunk kapni a mostani kormányzattól.
Matolcsy György, az egykori nemzetgazdasági miniszter 2013-ban arról írt, hogy legalább egymillió városlakónk hiányzik itthon, miközben London, néhány osztrák és német város csaknem félmillió magyart vonzott az elmúlt évtizedekben. Szerinte fejleszteni kell a városokat, mert 500 ezer uniós munkavállaló csak dinamikusan fejlődő városokba jön haza. El kell mondani, hogy Matolcsy Györgynek teljesen igaza van. Csak sajnos az elmúlt évek gazdaságpolitikája, szociálpolitikája, oktatáspolitikája és családpolitikája nem ezt erősítette. A kormány gazdaság-, oktatás, szociálpolitikája és családpolitikája megbukott. Tömegeket kényszerít arra, hogy elhagyja a saját hazáját.
A fiatalok, a magyar családok érdekében a magyar kormánynak a következőket kellene tennie. Egy jól fejlődő, vonzó országot kellene építenie, ahol a fiatalok tanulhatnak - itt kiemelném: tanulhatnak -, majd dolgozhatnak, és megfelelő életkörülmények, életszínvonal megteremtésével családot alapíthatnak. Most a 2015-ös költségvetés tárgyalása közben arra kérem a kormányzatot, hogy fogadja el az MSZP által beadott módosító indítványokat, mert ez a költségvetés tovább fogja erősíteni a Magyarországról elvándorlók számát.
Egyetlenegy mondatot mondanék még, amit ajánlok a kormánypárti képviselők figyelmébe: a jövő záloga a gyermek. Ezt vegyék figyelembe! Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
