CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT,
CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT,
CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ez a vitanap alkalmat ad arra, hogy erről a sajtóban általában ellentétes és nem jó irányban kommunikált kérdésről őszintén és a tények alapján tudjunk beszélni, mintegy megoldást is keresve a vitanap témájául kitűzött közös céljaink és közös problémánk megoldásában.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy a migráció alapvetően nem negatív tartalmú szó és nem negatív tartalmú folyamat, ugyanakkor ki kell használni mindazokat a lehetőségeket, amelyek a migrációnak a - mondjuk úgy - jó mederben tartásával és terelésével a nemzetnek, az országnak jó pozíciókat tudnak elérni nemzetközi és európai viszonylatban. Kofi Annan egykori ENSZ-főtitkár egy 2006-os nyilatkozata szerint a migráció jó, mert mindenki nyer vagy nyerhet vele.
Alapvetően az álláspontunk szerint a családi kötelékek, az általános iskolai élmények, a nevelés nagyban befolyásolják a személyiség alakulását, ezért mi azt valljuk - és ezért az elmúlt esztendőkben a köznevelési rendszer megerősítésével, folyamatos fejlesztésével több lépést is tettünk -, a köznevelési rendszer az, ami alkalmas az ország iránti, a nemzet iránti kötődést és azt a fajta szemléletet kialakítani gyermekeinkben, amellyel a migráció alapvetően értékként és hazahozott értékként tud a jövő számára eredményt és értéket képviselni, produkálni. Az iskola, ha erős és tudást ad, sikerélményt, örömöt és presztízst is kínál a benne tanuló gyermekeknek, és az oktatást mint egy tőkét tudják a jövőben mind itthon, mind pedig Európában kamatoztatni. Az iskolai közösség alkalmas arra is, hogy megerősíti azt a közösséget, amelyben a gyermek tanul, így ezzel az erős közösségérzéssel mintegy jövőképet is tud a saját hazájában és közösségében a gyermek számára kínálni, a gyermeknek lehetőségként adni. A közösséghez tartozás élménye az, ami itthon tartja és visszahozza fiataljainkat az anyagi boldogulás és az önmegvalósítás mellett.
A magyar köznevelési rendszer eredményessége szempontjából számunkra kulcsfontosságú, hogy a pedagógushivatás megfelelő szinten elismert legyen, a legtehetségesebb fiatalok válasszák azt az iskolarendszert és azt az iskolát, amely a képességeik szempontjából számukra sikert és boldogulást tud a jövőben jelenteni. A pedagógusok számára az eredményes és sikeres munka mindig a jó és sikeres gyermek, a továbbtanuló vagy jó szakmát, jó pályát választó gyermek, mint az ő munkájának az eredménye. Ezért is volt kiemelten fontos, hogy a pedagógusok számára a pedagógus-életpályarendszer bevezetésével nemcsak presztízsszintű, hanem egzisztenciális szintű elismerést is tudtunk biztosítani, amelyet 2013. szeptember 1-jétől folyamatosan biztosítunk is a magyar pedagógusok számára.
(9.10)
Az életpályamodell a pedagógusok tekintetében, az egész pályájuk tekintetében ösztönzően hat, garantálja a pedagógusmunka magas minőségét, a foglalkoztatási biztonságot, a megfelelő megélhetést, a szakmai fejlődést, a pedagógusok társadalomban betöltött szerepének elismertségét. Ez pedig esélyt ad arra, hogy az osztálytermekben, az iskolákban az a jövőkép, amely a gyermekek számára fontos, a pedagógusok nevelési attitűdjéből fakadóan ki tudjon alakulni.
Azt mindnyájan tapasztaljuk és tudomásul is kell vennünk, hogy az az interkulturális környezet, amelyben élünk, biztosan ad kihívásokat és feladatokat a jövő számára, amelyeknek ugyanakkor meg kell felelnünk. Már 2006-ban kiadta az Európai Parlament és a Tanács a 962. számú ajánlást, amely az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákat gyűjtötte össze. Ebben megfogalmazásra került, hogy a kulcskompetenciák elengedhetetlenek egy tudásalapú társadalomban, és biztosítják a munkaerő nagyobb rugalmasságát, lehetővé téve az állandó változásokhoz való gyorsabb alkalmazkodást egy egyre nagyobb mértékben összefonódó világban. Fontos tényező továbbá az innováció, a termelő- és a versenyképesség, amelyek hozzájárulnak a dolgozók motivációjához és elégedettségéhez, egyben a munka minőségéhez.
Önök is bizonyára tudják, hogy a kulcskompetencia-készlet egyik legfontosabb eleme az idegen nyelven folytatott kommunikáció, amely az anyanyelven folytatott kommunikáció fő készségein felül magába foglalja a közvetítés és az interkulturális megértés készségeit. Ezen készségek leghatékonyabb elsajátítására idegen nyelvű környezetben sokkal nagyobb esély mutatkozik. Ennek érdekében kiemelten támogatjuk a magyar diákok külföldi ösztöndíjprogramjait. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma két nemzeti irodát is működtet ennek érdekében, amelyek az Európai Unió új programját, az Erasmus Plust koordinálják. A program 2014 és 2020 között 14,7 milliárd eurót biztosít az európai oktatás, képzés, ifjúsági szakma és sport megerősítésére, amely a köznevelés, szakképzés, felsőoktatás, felnőtt-tanulás, az ifjúságügy és sport szektoraira egyaránt kiterjed. A magyar kormány által elindított „Campus Hungary” program hatására is sok magyar hallgató vehetett részt a közelmúltban ausztriai részképzéseken.
A hazai sajtóban számos esetben látnak napvilágot olyan cikkek, amelyek szerint a magyar fiatalok tömegesen mennek külföldre egyetemre, és ez természetesen a mindenkori kormány hibája. A modern Európa egyik legnagyobb vívmánya, hogy bárki számára elérhető a hallgatói mobilitás. Diákjaink külföldi országokba mennek tudást, tapasztalatot szerezni, magyar egyetemeinkre pedig külföldről érkeznek szép számban diákok.
De mit is mutatnak ma a statisztikák? Magyarországon felsőoktatási intézményekben 2012 októberéig mintegy 337 ezer hallgató folytatta a tanulmányait. Ez a létszám tartalmazza a Magyarországon ekkor tanuló 20 176 külföldi állampolgárságú hallgatót is. Ha a külföldiek számát az összlétszámból kivonjuk, akkor nagyjából 317 ezer magyar állampolgárságú hallgatóról beszélhetünk, akik itthon, Magyarországon folytatják felsőoktatási tanulmányaikat.
Azt megállapíthatjuk, hogy a külföldi hallgatók aránya Magyarországon 2012 őszén összességében 5,9 százalékos volt. 2013 októberében a teljes hallgatói létszám mintegy 320 ezer főt tett ki, közülük 23 208 fő volt külföldi állampolgár. Érdemes figyelni az egy év alatt bekövetkezett emelkedésre, számnövekedésre. A külföldi hallgatók aránya tehát 7,8 százalékra emelkedett.
A külföldön tanuló magyar diákjainkról 2011-es adatok állnak rendelkezésünkre. Eszerint a legnépszerűbb célországokban tanulók száma, minden híresztelés ellenére, nem változott drasztikusan. 2011-ben Ausztriában a hivatalos osztrák statisztika szerint 1539 magyar állampolgárságú hallgató tanult az egyetemeken, Németországban azonban ugyanekkor mindössze 1677 fő tanult, az Egyesült Királyságban 1147 magyar hallgatóról tudnak a statisztikák. Mivel a magyar fiatalok döntő többsége angolul vagy németül beszél, a többi európai országban a tucatnyitól legfeljebb pár százig terjed a magyar állampolgárságú hallgatók száma.
Összehasonlításul a német felsőoktatás 2011-es adatai: a hallgatói összlétszám 2,2 millió, ebből külföldi állampolgár 252 ezer fő, azaz a hallgatók 11,3 százaléka. Ez az arány magasabb a Magyarországon jelenleg mért 7,8 százaléknál, ami egyfelől kijelöl egy fejlődési potenciált a magyar felsőoktatás számára, másfelől világosan jelzi egy világnyelvet beszélő ország minőségi felsőoktatásának a vonzerejét.
Azonban Németország nem csak fogad hallgatókat. A német statisztikai adatok alapján 2010-ben mintegy 127 ezer német állampolgárságú hallgató tanult külföldi felsőoktatási intézményekben, ami a csaknem 2 millió német állampolgárságú, Németországban tanulmányokat folytató hallgatónak a 6,4 százaléka. Ez az arány háromszorosa a 2,2 százalékos magyar adatoknak.
Vajon azt a következtetést kell-e ebből levonnunk, hogy a német felsőoktatás nagy bajban van, mert a gyenge minőség miatt nem vonzza a német hallgatókat, akik a kormányuk hibájából még a magyaroknál is tömegesebben keresik kétségbeesetten a külföldi tanulás lehetőségét? A válasz egyértelműen nem. Összességében elmondhatjuk: a magyar felsőoktatás vonzereje nagy, a Magyarországon tanuló külföldiek aránya a hallgatók körében magas, számuk és arányuk pedig sokkal gyorsabban növekszik, mint ahogy a külföldön tanuló magyarok száma és aránya változik.
A külföldön tanulmányokat folytató magyarok száma és aránya elmarad a környező országokban mért adatoktól, a külföldön felsőfokú tanulmányokat folytatók számának növekedési üteme elmarad a más országokban mért ütemtől. A külföldön tanulók számának az Európai Unióban jellemző növekedése nem írja le egy adott ország felsőoktatásának, oktatásának a minőségét, sem az adott ország felsőoktatás-politikai képét vagy álláspontját. A fiatalok megnövekedett nemzetközi mobilitása ma Európában természetes folyamat, nem menekülés, ezt bizonyítja, hogy arányaiban jóval több német tanul külföldön, mint például magyar. Az érdemi különbség csak az, hogy míg a német sajtó ezt az európai folyamatot örömmel szemléli, addig a magyar sajtó a tények feltárására tett kísérlet helyett csupán elüldözött fiatalokat vizionál.
A magyar kormány a jövőben is prioritásként kezeli a pedagógusok, oktatók, oktatási és képzési szakértők, felsőoktatásban, szakképzésben tanuló diákok, mesterfokú tanulmányokat végző diákok mobilitását. A kulcskompetenciák és készségek fejlesztése - különös tekintettel a munkaerőpiac és a társadalmi kohézió szempontjából fontos készségekre - elsősorban, a leghatékonyabban ezen tanulmányi célú mobilitásokkal segíthető. Oktatási intézményeinkben a minőség, az innováció és a nemzetközi-esí-tés erősítése is elsősorban nemzetközi együttműködések segítésével, az oktatás-képzés világán túli szereplők bevonásával teljesíthető.
Mindemellett a magyar kormány azzal is tisztában van, hogy a migráns magyarok - 2013 elején a KSH adatai szerint 350 ezer fő - 25 százaléka 30 év alatti, 63 százaléka pedig 40 év alatti. A kivándorlók átlag feletti iskolai végzettséggel, diplomával rendelkeznek, többségük az Európai Unió államaiban, azon belül is Németországban, Nagy-Britanniában, illetve Ausztriában él.
Európai összehasonlításban azonban még mindig alacsony a külföldön élő magyar állampolgárok száma. 2010-13 között a lakosság 4,9 és 5,3 százalékáról beszélünk, ami alig magasabb az olasz 4,7 és 5 százalékos arányhoz vagy mértékhez viszonyítottan. Romániában ez az arány például 14,9 és 16,6 százalék között változik, a Magyarországéhoz képest jóval magasabb GDP-jű Szlovéniában pedig 7,4 és 7,7 százalék.
A vándorlási egyenlegünk is alapvetően pozitív, és hozzánk is jórészt képzett szakemberek érkeznek. A KSH egyik adata szerint ma úgy tűnik, hogy a migráció az életnek egy szakaszára vonatkozik, korábban, ha valaki a külföldi munkavégzés vagy a külföldi tanulás mellett döntött, akkor az alapvetően végleges döntést jelentett. Ez ma már nem általánosítható.
(9.20)
Tehát általános európai tendenciáról van szó, Európában északnyugatról délkeletre haladva egyre nagyobb a migráció, amely szoros összefüggésben van az ország relatív gazdasági teljesítményével. Ezért is fontos, hogy a gazdasági növekedés megmaradjon. Magyarországon a diplomás migráció, az egészségügyi és kisebb mértékben a mérnöki munkakörök kivételével, eddig nem okozott szakemberhiányt, tehát alapvetően rendelkezésre állnak a megfelelő szakemberek a gazdaság és a közszolgáltatások működtetéséhez.
Mivel a statisztikai adatok alapján a kivándorlás legveszélyeztetettebb korosztálya a fiatal felnőttkori korosztályból kerül ki, a magyar kormány legfontosabb feladata ezen korosztály itthoni szociális biztonságának megteremtése. A másik ösztönző tényező pedig a gyermekvállalás segítése. Külföldön ez még nehezebben egyeztethető össze a munkával, mert nincs, aki segítsen. Így gyakran döntenek a hazatérés mellett az éppen babát váró, családot alapító családok, kismamák vagy fiatal felnőttek.
Fontos, hogy a fiatalok számára olyan közeget teremtsünk, ahol örömmel és bátran alapítanak családot, ahol nem tartanak attól, hogy a gyermekvállalás veszélyezteti anyagi biztonságukat, nem tudnak megfelelő lakhatási körülményeket biztosítani, nehéz lesz a munkaerőpiacra történő be- és visszailleszkedés, vagy hiányosak a kisgyermekek napközbeni ellátásának feltételei.
A kormány ezért egy öt pontból álló akcióprogramot indít, amelynek első eleme a családi adókedvezmény rendszerének megőrzése. A kétgyermekesek családi adókedvezményét a jelenlegi gyermekenkénti 10 ezer forintról 2019-re 20 ezer forintra növeli. Ez 55-60 milliárd forint többletet jelent a családoknak. Új intézkedés az első házasok adókedvezménye 2015-től. A lakhatási körülmények javítása érdekében az egygyermekes családok részére is igénybe vehető lesz az úgynevezett szocpol, és nemcsak új, de használt lakás vásárlására és meglévő lakás bővítésére is igénybe lehet venni a családi otthonteremtési kedvezményt.
A nők munkába állását azzal segíti és segítené a kormány, hogy a részmunkaidőben dolgozó kisgyermekes szülő után ugyanúgy 100 ezer forint bruttó bérig járna az adókedvezmény a munkáltatóknak, mint a teljes munkaidősök esetében. A három vagy több gyermeket nevelő szülők esetében pedig 3 helyett 5 évig kell kötelezően biztosítani a munkáltatónak a részmunkaidős foglalkoztatást, ha ezt kéri.
A kisgyermekek napközbeni elhelyezésével kapcsolatban az a cél, hogy a jelenlegi 42 ezerről 2018-ra 60 ezerre emelkedjék a bölcsődei férőhelyek száma. Az egyetemisták gyermekvállalását könnyíti a diplomás gyed bevezetése, amelyre azok jogosultak, akik a gyermekük születése előtti két évben legalább két féléves aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek, a gyermekek pedig a hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy annak szünetelését, megszűnését követő egy éven belül születnek meg. 2014. január 1. óta a gyed extra keretében a kisgyermekes anyáknak már nem kell lemondaniuk az anyasági juttatásokról, ha a gyermeknevelés mellett a munkát is választják.
Magyarország gazdasági növekedése úgy lehet hosszú távon is tartós, ha a gazdaság kibontakozása, fejlődése érdekében a környezeti és társadalmi struktúrák gazdasági erőforrásokká tudnak válni. E törekvést olyan fejlesztések támogatják, amelyek eredményeképpen a foglalkoztatottság és a társadalmi tőke nő, nőni tud, az eltartottak aránya és a környezeti kockázat csökken, a természeti erőforrások hatékonyan és fenntarthatóan tudnak hasznosulni. Ezért a gazdasági szereplők és a piacok számára juttatott, valamint a gazdasági infrastruktúra-fejlesztésre fordított forrásokat társadalmi és környezeti beruházások is kiegészítik.
Magyarország kilenc operatív programban tervezett fiatalokat érintő beavatkozásokat, amelyek összhatásaiban az elvándorlás ellen hatnak. Ezek közül kiemelkedő fontosságú az emberierőforrás-fejlesztési operatív program.
Az előzőekben említettem az egészségügyben dolgozók elvándorlásának problémáját, amely már a kormányintézkedéseknek köszönhetően stagnál, és reményeink szerint az elkövetkezendő években csökkenni fog. Az első, a jövedelmi helyzetet javító intézkedés 2011-ben, egyszeri juttatás formájában történt meg az egészségügyben dolgozók számára. A népegészségügyi termékadóból származó bevétel terhére került sor a fokozottan vagy fokozottabb kockázattal, nagyobb munkaterheléssel járó munkakörökben dolgozók esetében a munkahelyi pótlékhoz kötődően az illetménypótlék háromhavi összegének megfelelő juttatás kifizetésére. Az egyszeri juttatás a foglalkoztatótól függetlenül összesen közel 70 ezer főt érintett, és 5,5 milliárd forint feletti költséggel járt.
2012-ben és ’13-ban két lépcsőben 95 ezer egészségügyi dolgozó részesült béremelésben. Az egészségügyi ágazati bérfejlesztéshez kapcsolódóan a két évben összesen 75,69 milliárd forint többletkifizetés történt az egészségügyi szolgáltatók számára, két év alatt a kórházakban és a szakrendelő intézetekben foglalkoztatottak bruttó keresete átlagosan 27 százalékkal nőtt. A béremeléshez kapcsolódóan kialakítottuk az egészségügyi ágazati előmeneteli rendszert, a közfinanszírozott fekvő- és járóbeteg-ellátásban az egészségügyi dolgozók számára illetménytáblát alakítottunk ki, amely meghatározza a legalacsonyabb kötelező bért. Két év alatt a rezidensek fizetése 75 ezer forinttal, a szakorvosok jelentős részének bére bruttó 105 ezer forinttal, a diplomás szakdolgozók bére bruttó 41 ezer forinttal emelkedett. Az egészségügyi dolgozók foglalkoztatásának elősegítésére és képzettségi szintjének javítására uniós forrásokból több mint 10 milliárd forintot fordítottunk. Ennek a programnak a keretében 18 ezer fő részesült különböző képzésben vagy támogatásban.
Az egészségügyi dolgozók megtartását szolgáló intézkedések eredményeképpen megfordítottuk a vendégmunkásnak állás trendjét. 2013-ban, immár második éve, kevesebb orvos kért külföldi munkavállaláshoz igazolást, mint az azt megelőző évben. A külföldre munkavállaláshoz kérelmet beadó orvosok száma a 2010-es szintnél alacsonyabb. 2013-ban 14 százalékkal kevesebb orvos kért külföldi munkavállaláshoz hatósági bizonyítványt, mint az előző évben. Az elvándorlási szándékot pontosabban jelző és első alkalommal hatósági bizonyítványt kérő orvosok száma még jelentősebben, közel 28 százalékkal csökkent.
A bizonyítványt kérő ápolók száma 2012-ben még jelentős mértékben emelkedett, 2013-ban, köszönhetően a kormány intézkedéseinek, az összes kérelmező esetében kisebb mértékű volt az emelkedés, az első alkalommal kérelmezőket nézve pedig csökkenés mutatható ki az előző évi adatokhoz képest.
Összességében tehát elmondható, hogy mind a családpolitikát, mind az iskolarendszert, a felsőoktatást és az egészségügyi ágazatot érintően az eddigi lépések tekintetében vannak a migráció negatív trendjeit megállító kormányzati intézkedések. Köszönöm a szót, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
