SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Z. Kárpát Dániel felszólalása nagyon üdítő volt számomra, mióta itt bent ülök, az egyik legérdekesebb. A vitanap címe: „A Magyarországról történő elvándorlás okairól és a folyamat megállításának lehetséges megoldásáról”. A megoldásokról még alig esett szó, ellenben volt itt ez a politikai vita, ami a parlamenttől szerintem méltóságon aluli szintű egymásra mutogatás.
Egyvalamit kell tudomásul venni, és ez a saját véleményem, mégpedig azt, hogy szerintem hazugság tagadni a tényt - ez olyan, mint a klímaváltozás vagy valami más -, szembe kell néznünk ezzel a ténnyel. Én nem állítom azt, hogy az elmúlt öt évben indult be, sőt lehet, hogy egy 2004-től kezdve beindult folyamatnak járunk valamilyen szakaszán, és nem állítom azt, hogy ebben kizárólagosan a Fidesz-kormányzás lenne a felelős, de maga a tény, az, hogy ez zajlik jelen pillanatban is, és jelen pillanatban komoly társadalmi problémákat okoz, ez az, amiről beszélnünk kell.
(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Manninger képviselő úrnak azon mondatai, miszerint munkavállalói kivándorlás van, és hazajönnek, ez az, amit népmesének tekinthetünk, sajnos ez az, ami nem annyira jellemző. A hazavándorlás jelentős része egy stabil nyugdíjaskorban következik be, és a munkavállalói kor, az aktív kor, ami az egyetemi végzettségűeket és a szakmunkásokat jelenti, jelen pillanatban sajnos ellentétes hatást tapasztalunk. Azt tapasztaljuk, hogy valaki kimegy három hónapra, hogy rendbe tegye a pénzügyi helyzetét, utána azt mondja, hogy kint maradok még hat hónapra, hogy kifizessem a hitelemet, utána azt mondja, hogy megvárom az első gyereket, mert akkor jobb körülmények közé fog születni. Családok sokaságát látjuk, aki így marad kint tartósan, hogy valóban haza akar jönni, valóban keresi az alkalmat, de nem látja itthon a táptalajt arra, hogy mire jöjjön haza. És sajnos az egy mítosz, hogy ennek meglesz majd később a gyökere. Nem, nem lesz meg, és ezzel a problémával kell szembenéznünk, ezt a problémát kell kezelnünk, és az lenne jó, ha a párbeszéd is ebbe az irányba menne, hogy ezt hogyan oldjuk meg.
Nyilvánvalóan - Pócs képviselő úr szavaira reagálva - nem értek azzal egyet, hogy Jászberény egy reprezentatív példa lenne, vagy Kecskemét vagy Győr, vagy Szentgotthárd, mert pont az a magyar vidékfejlesztés legnagyobb nyűgje, hogy centrálisan egy-egy helyen teremt munkahelyet, és megszünteti annak a lehetőségét, hogy szerte az országban, minden egyes település, sok-sok kistelepülés és kisgazdaság erősödjön meg, hazai kis- és középvállalkozók tudjanak megerősödni. Az az irány, amit Jászberény képvisel, sok más stratégiai partnerséggel megvalósult nagyberuházással szemben, az egy zsákutca, nem lehet így fenntartani, és erre példa az elmúlt időszak. Ez egy kényszerhelyzet szülte megoldásként elmegy, ugyanakkor meg azt látjuk, hogy ez nyilvánvalóan nem működőképes, mert a vidék népességének egy jó részét nem tudja kezelni.
És az, amire a képviselő úr utal, hogy 100 kilométerről hordják oda az embereket, hát, ez a baj, ez nem egy pozitív példa, hanem egy negatív példa, hogy 130 kilométeres sugarú körön belül egy helyen teremtettek új munkahelyet, ahol van felvevőpiac. Ez az, amivel foglalkoznunk kell, hogy hogyan valósítsunk meg olyan vidékfejlesztést, hogy helyben minden egyes ember találjon munkát, hogy reggel, mikor iskolába kell vinni a gyereket, otthon legyen az iskolakezdéskor, és mikor el kell hozni a napköziből, akkor is otthon legyen, és ne 130 kilométerrel arrébb. Hány széthullott családot látunk, ahol az apuka Győrben dolgozik, meg elmegy a Dunántúlra, különböző helyekre, pont ezen okok miatt?! Amennyiben a polgári kormánynak fontos az, amiről beszél, a családi értékek és a hagyományos keresztény értékek, arról kellene beszélni, hogy hogyan legyen olyan vidékfejlesztési irány, ami egyben tudja tartani a családokat, egy lakóhelyen, egy településen; hogyan lehet azt elérni, hogy a gyermekek otthon legyenek, és ki tudjanak menni a nagyapjuk sírjához, mert nem kell elvándorolniuk, és erre kell a megoldást keresni.
Sokkal jobb és biztonságosabb itthon az élet - tetszett volt leveleket olvasni nagyon negatív példákról, amelyek nyilvánvalóan valós problémák, és sok helyen tapasztalhatók. De azt is tudni kell, olyan levél is érkezik, mikor ugyanilyen családi bántalmazások miatt írja azt az anyuka, hogy elhagyja az országot, mert nem érzi azt, hogy Magyarországon megvédené a hatóság, nem érzi azt, hogy a rendőrség mellette áll. Kistelepüléseken és falvakban vannak, akik ugyanilyen biztonsági okokból elhagyják a falvaikat, mert már nem érzik úgy, hogy mellettük állna az állam. És ezek azok a megoldások, amikről beszélnünk kell. Mindenre van példa, és mindennek az ellentettjére is van példa.
Összességében, nyilvánvalóan az önök felelősségét ellenzékként mindössze azért kérjük számon, vagy én azért keresem önökön ebben a felelősséget, mert a kétharmad pont arra teremtene lehetőséget, hogy bármit megtehessenek, ami jó irányba mutat. A kétharmad megteremtené a lehetőséget, hogy nemcsak jogszabályalkotásban, hanem a forráselosztásban lehetőség legyen arra, hogy olyan vidéki fejlesztések valósuljanak meg, amelyek lehetőséget teremtenek arra, hogy helyben tudjanak maradni az emberek, és ehhez most, a költségvetés tárgyalása során nagyon-nagyon konkrét példákat látunk. Hozzuk sorra be azokat a módosító indítványokat, amelyek vidéki fejlesztéseket szolgálnának, vidéki közutak járhatóságát teremtenék meg, hogy a központosított közigazgatás, a központosított egészségügyi ellátási rendszer meg mindez elérhető legyen a falvakban élő embereknek, és látjuk azt, hogy ezek hogy véreznek el sorra bizottsági szinteken, mert esélyük nincs arra, hogy egy stadionépítéssel szemben meg lehessen teremteni ennek a financiális hátterét.
(13.00)
Nem a teljes folyamat felelősségét akarom az önök nyakába varrni, hanem azt, hogy jelen pillanatban ennek a folyamatnak a megállítására nem elégséges a kormányzati törekvés, nem elégséges az a forrás, amit arra szánunk, hogy helyben tudjanak maradni emberek. Ebből adódóan nyilvánvalóan a kormányzat felelőssége azért kiemelkedő, mert amikor az európai mezőgazdasági és vidékfejlesztési alap forrásairól beszélünk vagy a strukturális alapokról beszélünk, hogy mennyi fejlesztés jön majd az országba a következő öt évben, akkor arról kell beszélnünk, hogy ezek mindezt a folyamatot hogyan tudják szolgálni. De jelen pillanatban sajnos nem tudják szolgálni, azért, mert már lassan a közigazgatás is a strukturális alapokból akar működni, és közigazgatási egységek vannak, amelyeknek a fele úgy működik, hogy projektgazdaként meg menedzserként, mert nincs meg a financiális háttér a közigazgatás működésének a biztosítására, és ezek a források, amelyeknek a régiók felemelkedését kellene szolgálniuk, amelyekkel a helyben maradást kellene elősegíteni, ezek sokszor teljesen ellentétes célokat szolgálnak.
Az önök kommunikációjában rendszeresen felrémlik ez a munkaalapú társadalom. Ugye, volt szó itt az elhangzottak között arról is, hogyan növekedett a foglalkoztatás aránya, és ebben nyilvánvalóan a közmunka szerepéről is esett szó. De hadd mondjam el újra: az a közmunkaprogram, amely a magasabb szintű foglalkoztatást elérte, pont azt mutatja, azt a csődöt mutatja, amiről Pócs képviselő úr beszélt, hogy bizonyos területeken majd megjelenik a munkaerőigény. Számos kis- és középvállalkozó küzd azzal, hogy nincs megfelelő hátterű munkavállaló, akit fel tudna venni, nem tudnak a gazdaságok ezért előrelépni. Ez azt jelenti, hogy a közmunkaprogram, ami kiépült az elmúlt években, ez egy foglalkoztatási zsákutca, nincs átlépés a közmunkából a gazdasági szektorba. Nyilvánvalóan a számok ezt mutatják, és a statisztika ezt mutatja, mert különben nem lenne újra nagyobb forrásra szükség a közmunka finanszírozására. Tehát ez az az irány, ami nem kellően vonzó, és ez az, amin változtatni kell.
Arra kérem önöket, hogy a megoldást keressük, ne pedig a korábbi kormányok felelősségét hánytorgassuk fel, mert erről egyszer már a választók - ezt elmondták önök - mondtak véleményt, most arra lenne szükség, hogy a megoldást most keressük, amikor önök kormányoznak.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
