DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A baloldali képviselőktől vagy MSZP-s képviselőktől, a képviselő úrtól egy rendkívül szenvedélyesnek látszó beszédet hallottunk. Én azt gondolom, ez a törvényjavaslat jó alkalom arra, hogy az MSZP elgondolkozzon azon, akar-e baloldali pártként baloldali szavazatot is leadni. Mert amikor szavakról van szó, akár itt a parlamentben, akár valamilyen szakszervezeti gyűlésen, akár valamilyen baloldali majálison, akkor nagyon szép szavakat hallunk a Magyar Szocialista Párt egyes politikusaitól, csak éppen akkor, amikor tettekre vagy szavazatokra lenne szükség, hirtelen mindig kihátrálnak az elől, hogy a munkavállalók érdekében szavazzanak, a munkavállalók, a dolgozók érdekében döntsenek.
Gondoljuk végig, az előző években hogyan bontotta le saját baloldaliságának képét a Magyar Szocialista Párt, és hogyan vesztette el ezzel támogatóinak jó részét. Amikor például arról volt szó 2008-2009 táján, amikor a gazdasági válság miatt a fizetésképtelenség helyzetébe került a magyar költségvetés, és az IMF-hitelt vette föl, hogy kiket konszolidáljon az akkori baloldali kormányzat ebből a pénzből, akkor nem az adósokat, a devizahiteleseket konszolidálta ebből, hanem a bankokat konszolidálta, és a bankoknak küldte az első utalásokat. Amikor a minimálbér emeléséről volt szó, amit a jobboldali kormányok kétszer-háromszor akkora mértékben emeltek, ha az elmúlt 10-15 év átlagát nézzük, mint a baloldali kormányok, ha tehát a minimálbér emeléséről volt szó, akkor a szocialisták sosem a munkavállalók érdekeit vették elsősorban elő, sosem a dolgozók, a szakszervezetek kérését tartották szem előtt és emelték nagyobb mértékben a minimálbért, hanem minden esetben elfogadták a munkaadói képviselőknek, a nagy nemzetközi cégeknek azt az érvelését, hogy ne emeljenek nagyot a munkabéreken, mert akkor az könnyen elbocsátásokkal járhat a nagy multinacionális vállalatoknál, a nagy cégeknél, éppen ezért mindig sokkal inkább a munkavállalói szervezetek helyett a munkaadói szervezeteknek, a nagy nemzetközi cégeknek a hangját hallották meg, és mindig csak icipicit emeltek a minimálbéren, felét-harmadát annak, mint amennyit a Fidesz-KDNP emelt.
De nem volt ez másként akkor sem, amikor a lakhatási költségekről volt szó, a rezsidíjakról. Mindig azoknak a nagy cégeknek a hangját hallották meg, tizenötször a nyolcéves kormányzásuk alatt, akik emelni akartak a díjakon, és sohasem azoknak a szegény, nélkülöző embereknek a hangját, akik azt mondták, az a lehető legnehezebb nekik, hogy a megemelt rezsidíjakat kifizessék. Sosem azoknak a hangjára volt füle a Magyar Szocialista Pártnak, akik kevés pénzből éltek, hanem mindig a nagy tőkével, nagy pénzzel rendelkező cégek hangját hallotta meg a Magyar Szocialista Párt. A minimálbérnél sosem a munkavállalói érdekeket tartotta elsődlegesen fontosnak, hanem mindig a nagy cégek érdekeit. És amikor adósokról volt szó, devizahitelekről volt szó, ott is mindig a bankok érdekét vette figyelembe a Magyar Szocialista Párt, a bankokat konszolidálta, a bankoknak adott pluszjuttatást, nem pedig az adósoknak.
És itt vagyunk egy újabb ilyesfajta helyzetben, amikor megint eldönthetné a Magyar Szocialista Párt előbb felszólaló képviselője és az egész frakció, hogy kinek az oldalára áll: azoknak a munkavállalóknak az oldalára, akiknek már a vasárnapi szabad pihenőnapjuk sem biztosított, akinek már 52, vagy a mi javaslatunk szerint 47 biztos vasárnapi pihenőnapjára sincsen garancia Magyarországon, szemben Ausztriával, Németországgal, Olaszországgal, Franciaországgal, Belgiummal és sok más országgal, a munkavállalók érdekeit nézi; vagy pedig megint ugyanúgy, mint eddig, csak a plázaszövetség javaslatát copy-paste-tel berakja az MSZP közleményébe, és nem figyel oda arra, hogy mit mondanak az alkalmazottak, a dolgozók, csak arra figyel oda, hogy a munkáltatók, a nagy tőkével rendelkező cégeket tömörítő érdekképviseleti szervezetek mit mondanak.
(22.30)
Nagyon sokféle vélemény hangzott el az elmúlt időszakban, jó pár hétben, vagy azt is mondhatjuk, a KDNP szempontjából most már hat évben, amióta ezt a javaslatot fölvetettük, de valahogy a Szocialista Párt csak és kizárólag azokat a hangokat hallotta meg, amelyek a munkavállalói jogok bővítése ellen szóltak. A mostani felszólalásában is csak azoknak az érdekképviseleteknek mondta el a véleményét, ami ebbe az irányba tartott, pedig az elmúlt hetekben mindenki hallhatott mindent és mindennek az ellenkezőjét is, hiszen voltak olyan vélemények, amelyeket az MSZP mond, hogy ez óriási elbocsátásokkal fog járni, mások azt mondták, hogy ez egyáltalán nem fog elbocsátásokkal járni, senkinek a munkája nincs veszélyben. Sőt, a kereskedelemben munkaerőhiány van, ezt támasztja alá az is, hogy az egyik nagy áruházlánc saját szakiskolát nyitott, ahol eladókat képez, mert oly mértékben hiány van munkaerőben a kereskedelemben, hogy inkább egy saját iskolát hoz létre, hogy magának munkavállalókat, dolgozókat tudjon kiképezni, hiszen ebből óriási hiány van. Az pedig közismert, hogy a Dunántúlon a kereskedelemben a boltokban is munkavállaló-hiány van, és éppen ezért jóval többet dolgoznak az ott dolgozók, mint amennyi egyébként a munka törvénykönyve szerint megengedhető lenne, pontosan azért, mert nincsenek munkavállalók, akiket a kereskedelembe fölvehetnének.
Nagyon sok önellentmondást tartalmazott az MSZP vezérszónokának a felszólalása. Csak egyet hadd mondjak el! Egyrészről támadta ezt a törvényjavaslatot azért, mert a kereskedelmi dolgozóknak miért biztosít szabad vasárnapot, elmondta a sok érvét, majd utána elmondta, hogy egyébként miért nem biztosít ez a törvényjavaslat a kereskedelmen kívüli dolgozóknak is szabad vasárnapot. Az volt tehát a gond a javaslattal a kereskedelmi dolgozók tekintetében, hogy nekik biztosít szabad vasárnapot, és az volt a gond a törvényjavaslattal a nem kereskedelemben dolgozóknak, hogy nekik nem biztosít szabad vasárnapot. Tehát az is rossz, hogyha valakinek pluszjogosítványa van, és az is rossz, hogyha valaki a korábbi munkajogi helyzetben marad, tehát minden és mindennek az ellenkezője is, az is, ami ebben a törvényben benne van, és ami mások számára nem biztosított, az is vitatott volt az ellenzék részéről.
Én ugyanakkor azt mondom, hogy ez egy klasszikus baloldali javaslat. Önök is nagyon jól tudják, ha fölmennek arra a nemzetközi honlapra, amelyet európai uniós képviselőjelölteknek és képviselőknek indított az a nemzetközi mozgalom, ami az Európai Unióban küzd a szabad vasárnap biztosításáért, ott azért többségében az európai szociáldemokrata pártcsaládhoz tartozó képviselőket talál meg, nem kizárólagosan, más képviselők is aláírták azt a nyilatkozatot, amelyben csatlakoztak ahhoz az európai uniós célhoz, hogy a szabad vasárnap minden munkavállaló számára vagy minél több munkavállaló számára az Európai Unióban biztosított legyen, de ott a szocialisták ki mernek állni emellett. Majd ha a népesnek nem mondható szocialista európai parlamenti delegáció találkozik ott majd a baloldali kollégáikkal, ott próbálják meg megindokolni európai szinten, hogy ők miért vannak ez ellen.
Azt hiszem, hogy ha valaki itt egy nyugatos gondolatot szeretne behozni az itteni szabályozásba, és a nyugat-európai példákat szeretné követni ezen a téren is, akkor igenis ezt a javaslatot támogatnia kell, hiszen elsősorban a Lajtától nyugatra eső országokban bevett ez a gyakorlat. Ami Magyarországon van, az az elmúlt 25 év örökségeként inkább vadkeleti viszonyoknak felel meg. De úgy gondolom, hogy ha valaki egy értékében baloldali és szellemiségében nyugatos javaslatot keres, akkor pontosan a szabad vasárnapról szóló javaslatban ezt megtalálja, aki pedig ezt elutasítja, az elutasítja a munkavállalók fokozott érdekképviseletét, és elutasítja azt is, hogy Magyarországon nyugat-európai, ne pedig vadkeleti szabályozások legyenek hatályban.
Szeretném azt is elmondani, hogy a Központi Statisztikai Hivatal múlt héten publikált adatai szerint 4,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, és nyilvánvalóan a kereskedelmi forgalom bővülése több munkavállalóra is igényt formál. Nagyon egyszerű, tisztelt képviselő úr, az a képlet, hogy miért van szükség, mondjuk, több pénztárosra. Ha ön is elmegy egy-egy nagyobb boltba, ahol több pénztárgép van, ön is látja, hogy az ott levő húsz pénztárból általában öt-tíz darab, mondjuk, működik, de nagyon sok nem működik. Azt hiszem, hogy a szombati napokon ezekben a boltokban újabb pénztárosokat kell beállítani, ami nyilvánvalóan azoknak az embereknek a munkáját teszi szükségessé, akik egyébként vasárnap dolgoztak különben, most szombaton kell hogy bemenjenek és szombaton kell hogy dolgozzanak, meg hétfőn vagy kedden, vagy csütörtökön.
Szerintem mindenki, aki ebben az ügyben egy kicsit elmélyedt, tudja pontosan, hogy szerda és szombat a nagybevásárlási nap Magyarországon, ekkor kiemelkedően magas a kereskedelmi forgalom, vasárnap pedig minden más naphoz képest nagyon nagy mértékben kisebb a kereskedelmi forgalom mértéke.
Ha tehát azt nézzük, hogy a kereskedelmi forgalom melyik napról esik ki, a messze a többi naphoz képest elmaradó legkisebb vasárnapi napról esik ki ez a forgalom, és áttevődik más boltokba, kisboltokba, ahol nyilván munkahelyeket generál, ráadásul olyan munkahelyeket, ahol valaki tulajdonosként az üzletben dolgozik, tehát egyszerre tulajdonosként is és egyszerre ott dolgozó emberként is lép föl. Ezáltal szerintem ez mégiscsak egy helyes irány, hogy több munkahely keletkezik ebben a szférában is.
Másrészről pedig ezekben a boltokban más napokon fog ez a kereslet megjelenni, csak éppen a munkavállalóknak a szabad vasárnapját mellette, hála istennek, biztosítani is tudjuk, ha elfogadjuk ezt a javaslatot, és azon a napon pihenhetnek ők is vagy lehetnek együtt más emberekkel is, amikor a gyermekük nincs iskolában, vagy amikor a barátaik, ismerőseik szintén szabadnapjukat töltik, tehát tud velük találkozni.
Voltak olyan számítások is, egyes pénzügyi, gazdasági honlapokon ilyeneket is lehetett olvasni, amelyik azzal számolt, hogy ad absurdum a kereskedelmi forgalom növekedésével is járhat a szabad vasárnap bevezetése, hiszen ha valakik szombaton intézik a vasárnapra vonatkozó bevásárlásaikat is, akkor bizonyos vásárlói attitűdre vonatkozó kutatásokból az derül ki, hogy akár sokkal többet is vásárolnak, mint amennyire az egy napra szükségük van, éppen ezért ez akár szombaton jóval nagyobb forgalmat is generálhat a szükségesnél, és akár növekedés is lehet a forgalomban.
De ahogy mondtam az imént, 4,5 százalék volt az előző időszakban is a kereskedelmi forgalom bővülése, és a következő évi költségvetés is legalább 2-3 százalékos kereskedelmiforgalom-bővülést prognosztizál. Erre van alapunk, hiszen az előző hónapokban már nőtt a kereskedelmi forgalom. Ebből következően, hogyha több forgalom van a boltokban, akkor nyilván több árufeltöltőre van szükség, hiszen több árut kell föltenni a polcokra, többen fogják azt onnan többször levenni, több eladóra van szükség a pultok mögött, több pénztárosra van szükség a pultok mögött. Ön is gondolja el, tisztelt képviselő úr, hogy ha Magyarországon egy pozitív fordulat bekövetkezne, és hirtelen kétszer annyi gyerek születne, akkor nyilván három év múlva kétszer annyi óvónőre lenne szükség, hét év múlva pedig kétszer annyi elsős tanítónőre és tanítóra. Tehát ha bővül a forgalom a kereskedelemben, az nyilván több munkahelyet is eredményez.
Én biztosra veszem azt, hogy jövő decemberben nem lesz kevesebb kereskedelmi alkalmazott, mint idén decemberben, sőt több kereskedelmi alkalmazott lesz, mint amennyi ezekben a napokban van most a kereskedelemben.
Vannak még további tévhitek, amelyeket nyilván önök igyekeznek felnagyítani, ezek egyike, hogy semmifajta vasárnapi vásárlási lehetőség nem lesz. Ez természetesen nem igaz, hiszen a kisboltok nyitva tarthatnak, nyitva tarthatnak a piacok is, tehát a vásározás ilyen szempontból vasárnap továbbra is mindenki számára lehetőségként fennáll, biztosított. Nyilvánvalóan, aki pékségbe akar menni, az délig elmehet oda, újságosok nyitva lehetnek, nyitva lehetnek virágosok is, nyitva lehetnek azok a boltok, amelyek turisztikailag frekventált helyen vannak, nyitva lehetnek a reptéri vagy vasúti pályaudvarokon levő boltok, ha valaki megáll egy benzinkúton, ott is be tud vásárolni tankolás mellett vagy tankolás nélkül is. Tehát ilyen szempontból a vásárlás lehetősége biztosított.
Sőt, talán ön is olvasta, képviselő úr, azt a rendelkezést a törvényjavaslaton belül, amely a 8. § (2) bekezdésében felhatalmazást ad a kormánynak, hogy adott település sajátosságaira vonatkozóan egyéb eltérő nyitvatartási engedélyek részletes feltételrendszerét és mérlegelési szempontjait meghatározza. Tehát adott esetben ez nyilvánvalóan senki számára, ha ezt a törvényjavaslatot elfogadjuk, nem jelentheti azt, hogy nem jut el boltba és nem tud vásárolni a vasárnapi napon sem. De valóban az egy nagyon fontos társadalmi szolidaritási kérdés, hogy azzal a sok százezer kereskedelmi dolgozóval szolidárisak vagyunk annyira, hogy azok, akiknek egyébként a szombatja és a vasárnapja biztosított pihenőnapként, az a szombatot választja a bevásárlásra és nem a vasárnapot, hiszen ezzel más embereknek legalább azt az egy vasárnapi pihenőnapját tudjuk biztosítani.
Bízunk benne, hogy ezt a fajta társadalmi szolidaritást sokan vallják magukénak, és egyfajta - korábban egyébként nem gyakorlat, most már valamelyest kialakult - kényelmi helyzetet át tudnak alakítani a szokásaikban, de ezzel senkinek a fogyasztási lehetőségei természetesen nem csökkennek.
Az is fontos, hogy kinek az érdekeit képviseljük, tisztelt képviselő úr. Amikor a kereskedelmi dolgozókat kérdezték meg az egyik legnagyobb áruházláncban, hogy támogatnák-e ők maguk, akik a leginkább a részesei, azt, hogy a vasárnapjuk szabad legyen nyilván ennek minden következményével, akkor 87 százalékuk ezt támogatta. Egy nagyon sok alkalmazotti véleményt rögzítő, reprezentatívnak is mondható felmérés volt ez, hiszen nagyon sok ezren, úgy emlékszem, nyolcezren töltötték ezt ki, tehát igencsak reprezentatív az egész kereskedelmi ágazatra vonatkozóan.
(22.40)
Ők ismerték ennek minden következményét, minden velejáróját. Ők azt is tudták, hogy azoknak a lózungoknak, amelyeket sokan elmondanak a bírálók közül, egy jó része nem igaz, hiszen a vasárnapi munkavégzéshez járó pótlékot a 2013-as kúriai döntés óta nagyon sok helyen nem fizetik ki, hiszen azt mondják, hogy ha valamelyik bolt folyamatosan nyitva van, akkor nem jogszerű a vasárnapi pótlék kifizetése, más helyen munkaerő-kölcsönzéssel alkalmazzák az ott dolgozókat. Tehát azok a munkajogi garanciák, amelyek klasszikusan valakit 20-25 évvel ezelőtt megillettek, azok a munkaerő-kölcsönzés miatt, a diákmunkások bevétele miatt vagy a folyamatos munkarend ilyesfajta bevezetése miatt ma már nem illetik meg a munkavállalókat sok helyen. A pihenésük csak és kizárólag ennek a törvényjavaslatnak, a szabad vasárnapnak a bevezetésével valósítható meg.
Tisztelt Képviselő Úr! Lehet, hogy önöknek nagyon fáj, hogy ez a kormányzat mégiscsak 400 ezerrel növelte a munkavállalók számát, 150 ezerrel csökkentette a munkanélküliek számát, de ezek a számok mégiscsak azt bizonyítják, hogy ez a kormány érti annak a módját, hogy hogyan lehet a foglalkoztatást bővíteni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogyan lehet a munkavállalókat megvédeni, hogyan lehet a munkahelyeket bővíteni.
Úgy gondolom, hogy mindnyájunk számára fontos, hogy egy olyan szabályozás legyen Magyarországon, amelyik a német mintához közelít, amelyik az osztrák mintához közelít, amelyik a belga mintához közelít. Hiszen azokban az országokban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) ez egy bevált módszer, és a munkavállalóknak sokkal nagyobb védelmi szintet biztosít. Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
