RÉVÉSZ MÁRIUSZ
RÉVÉSZ MÁRIUSZ
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Mint a sajtóban ebben a témában megjelent cikkekből látszik, egy meglehetősen nehéz döntés előtt állunk. Azt kell mondanom, hogy meglepően konstruktív parlamenti vitán vettem részt. El is csodálkoztam, mert azt hiszem, nagyon konstruktív hozzászólások voltak, talán egy kivételével.
Azt kell mondanom, hogy annak idején, amikor Ausztriában biciklitúráztam, akkor találkoztunk először egy vasárnap azzal a problémával, hogy próbáltunk valahogy reggelit szerezni. Ez komoly nehézségekbe ütközött, mert minden bolt közel-távol zárva volt. Úgyhogy sok-sok kilométert kellett kerekeznünk ahhoz, hogy egy benzinkúthoz végre elérjünk, ahol meg tudtuk oldani ezt a problémánkat.
Akkor is, azóta is sokat beszélgettünk arról, hogy vajon jó-e ez, vagy nem. Végül is arra jutottunk, hogy igazából ez egy olyan életforma, egy olyan életritmus, ahova jó lenne, ha egyszer Magyarország is elérne. Jó lenne, ha egyszer itt tudnánk tartani, fogalmaztuk meg magunkban. Vonzott is ez a lehetőség, de igazából azt tapasztalom és ezt érzem magamban is, hogy nekem nem lett volna bátorságom ezt a törvényjavaslatot most előterjeszteni. Úgyhogy minden tiszteletem a bátor KDNP-s képviselőké; mert egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy ennek a törvénytervezetnek a fogadtatása Magyarországon is pozitív lesz.
Viszont ha szétnézünk, ahogy Sneider képviselőtársam is mondta, az európai országok döntő többségében ez így van. Az is igaz, ami szintén elhangzott, hogy az európai uniós országok döntő többségében a baloldal és a szakszervezetek a vasárnapi munkavégzés korlátozásának egyébként élharcosai. Sajnos, Magyarországon nekünk másmilyen baloldal jutott, mint az az eddigi vitából kiderült. Itt megint az történik, hogy mi állunk a munkavállalók oldalán és a magukat baloldalinak nevező pártok vagy a Magyar Szocialista Párt teljesen egyértelműen a multinacionális, nagy bevásárlóközpontok oldalán tették le a voksukat. Jól van ez így? Szerintem nem. De nem ez az első meglepetés, amit itt megtapasztaltunk.
Az a baj, hogy Magyarországon az elmúlt 20-25 évben az emberek megszokták, hogy vasárnap járnak bevásárolni. Ez már szerzett jogként minősül, és tulajdonképpen amikor valaki felveti azt a problémát, hogy de igazából Európában ez nem teljesen így működik, akkor meg kell nézni a sajtóban, hogy miket írtak ebben a témában. A lakosság egyébként valóban rendkívül megosztott. A megosztottság többoldalú. Valószínűleg Budapesten, a nagyvárosokban inkább ellenzik ezt a javaslatot, vidéken inkább el tudják fogadni. A fiatalabbak inkább ellenzik, az idősebbek inkább el tudják fogadni. Viszont az is egy tapasztalatom, hogy ha úgy tesszük fel a kérdés, hogy a vasárnapi munkavégzés korlátozását támogatják-e, akkor ebben az esetben sokkal nagyobb ennek a kérdésnek a támogatottsága.
Én szeretnék egy olyan országban élni, ahol a vasárnap az vasárnap, és nem lehet munkára kényszeríteni a dolgozókat. Azt a kérdést is fel lehet tenni egy demokráciában, hogy szabad-e egy olyan törvénytervezetet beterjeszteni a parlament elé, aminek egyébként abban az adott pillanatban nincs széles körű társadalmi támogatottsága. Azt hiszem, hogy szabad. Idéznék is egy-két példát a múltból, hiszen ezen a társadalmi támogatottságon lehet változtatni. Néhány napra vagyunk december 5-étől. Bizonyára emlékeznek rá, hogy előkerült egy állampolgársági népszavazás, előkerült egy javaslat, és ezen a népszavazáson tíz évvel ezelőtt egy sajnálatos döntés született.
(23.20)
Ugyan az igen szavazatok egy hajszálnyival többen voltak, de nem volt elégséges a támogatottság a határon túli magyar állampolgárok állampolgárságának keresztülviteléhez.
Eltelt tíz év, képviselőtársaim, és tíz év alatt a magyar társadalom közhangulata teljesen megváltozott. Ma már nincs olyan komolyan vehető ember, nincs olyan komolyan vehető párt, aki ezt a kérdést egyáltalán felteszi Magyarországon, hiszen természetessé vált. Tíz évvel ezelőtt mi történt? Közpénzekből, hihetetlen módon, egészen elképesztő demagógiával uszítottak a határon túliak magyar állampolgársága ellen. Ilyeneket mondtak, hogy összeomlik az egészségügy (Lukács Zoltán: Össze is omlott.), összeomlik a munkavállalók helyzete, hiszen a határon túliak elviszik a munkahelyeket. Ma komolyan veszi bárki is ezeket az állításokat? Igazából senki.
De ugyanez volt a helyzet egyébként a nemdohányzók kapcsán beterjesztett törvénnyel kapcsolatban, amikor szintén pontosan ugyanolyan apokaliptikus jóslatokat fogalmaztak meg a Magyar Szocialista Párt képviselői annak idején, mint most. Azt mondták, hogy ha a kocsmákból, vendéglátóipari helyekről kitiltjuk a dohányzást, akkor az több tízezer munkahely elvesztésével fog járni, hatalmas gazdasági visszaesés lesz. Egy cikket egyébként a Magyar Narancsból ki is jegyzeteltem. A következőt írták: Komoly forgalomkieséssel jár a dohányzás letiltása. Üzletek fognak bezárni, és ezzel arányban létszámleépítésekre kerül sor. Ha a tiltást ebben a formában bevezetik, akkor közel 350 milliárd - nem tévedés, többször megnéztem, 350 milliárd - forint veszteséget fog okozni az államháztartásnak. Minimum két-három évre lenne szükség a piac realizálódásához, miközben számos vendéglátóhely tönkremenne - írták ezt annak idején.
Mi történt három év alatt? Teljesen más. Soha ennyi turista egyébként Nyugat-Európából nem érkezett Budapestre. Sorra nyitnak a VII., a VI., az V. kerületben a különböző vendéglátóhelyek - mindennek az ellenkezője történt.
Pontosan azt hiszem, amit Rétvári képviselő úr, államtitkár úr is elmondott, hogy ezeknek az apokaliptikus jóslatoknak az ég egy világon semmi alapjuk nincs. Nem fog sem forgalomkiesés történni, és nem lesznek jelentős létszámelbocsátások. Illetve egyébként létszámelbocsátások lehetnek, csak aki elmegy, más munkahelyeken meg fog jelenni, hiszen vasárnapi kieső munkaidőt máskor pótolni kell, illetve más szolgáltató szektorokba fog a munkaerő átáramlani. Meggyőződésem, hogy azok az elbocsátásszámok, a forgalom-visszaesés jelentősen fel van becsülve.
Volt egy olyan érv is a sajtóban - nekiestek a CBA-nak, a Reálnak, a Coopnak. Ezek egyébként teljesen alaptalanok, hiszen nem az áruházak nevével, élelmiszerláncok nevével van összefüggésben a törvény. Teljesen egyértelműen a családi vállalkozásokat próbáljuk egy kicsit kedvezőbb helyzetbe hozni, illetve rájuk nem vonatkozik a törvény, úgyhogy nagyon örülök, hogy egyébként ez itt, a parlamenti vitában nem került elő.
Azt gondolom, hogy önmagában ez a törvényjavaslat nem fogja megoldani a vasárnapi munkavégzés korlátozását. Ez csak az első lépés lehet. Tavasszal, úgy gondoljuk, hozzá kell nyúlni a munka törvénykönyvéhez. Sneider képviselő úr is célzott rá.
A Fidesz frakcióülésén beszéltünk arról, hogy emelni kell a vasárnapi munkavégzésért járó pótlékot 50 százalékról magasabbra: 70-re vagy akár 100 százalékra is, hiszen vannak olyan foglalkozási ágak, ahol egyértelműen nem lehet korlátozni a vasárnapi munkába állást.
Azt hiszem, hogy azon javaslatoknak egy része, amelyeket Schmuck Erzsébet is megfogalmazott, a frakcióülésünkön is elhangzott. A frakcióülésen is abban maradtunk, hogy olyan módosító javaslatokat fogunk beadni, amelyekben a 400 négyzetmétert csökkenteni kívánjuk, és valóban az is elhangzott, hogy a csökkentésbe számítsuk bele egyébként a kiegészítő raktárhelyiségeket is. Úgyhogy ha nem tudnám, hogy nem igaz, akkor azt hinném, hogy Schmuck Erzsébet hallgatózott a frakcióülésünkön, hiszen pontosan ugyanazokat a javaslatokat fogalmazta meg, amelyek ott is elhangzottak.
Azt hiszem, hogy egy konstruktív vitán vagyunk túl vagy vita közben vagyunk. Én látok arra esélyt, hogy olyan módosító javaslatokat tudunk elfogadni, hogy ezt az előterjesztést, ezt a törvényjavaslatot a parlament döntő többsége támogatni tudja. Azt hiszem, hogy egy normálisabb, élhetőbb Magyarország irányába teszünk ezzel egy nagy lépést.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
