SCHMUCK ERZSÉBET,
SCHMUCK ERZSÉBET,
SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim, ebben a késői órában! Nagyon komoly dilemmát okozott az LMP számára, hogy miként viszonyuljon a KDNP által benyújtott, az üzletek vasárnapi zárva tartásáról szóló törvényjavaslathoz. A mérleg egyik serpenyőjében a vasárnapi pihenés, feltöltődés, az egyén és a család védelme áll, míg a másik oldalon a munkahelyek védelme.
A KDNP egyáltalán nem könnyítette meg a döntést, mondhatni, hogy a törvényjavaslat beterjesztésének körülményei elfogadhatatlanok. A kisebbik kormánypárt úgy terjesztette be ezt a javaslatot, hogy senkivel sem egyeztetett a javaslat szövegéről. A szakszervezetekkel érdemben nem konzultáltak, azok a javaslat beterjesztése utáni napon kapták kézhez a normaszöveget. A munkaadói oldallal, a kereskedelmi szövetségekkel pedig nyilvánvalóan semmilyen egyeztetés nem volt, holott egy ilyen horderejű lépésnél az lenne a minimum, hogy alapos társadalmi egyeztetés előzze meg minden érintett szereplő bevonásával. A KDNP ezt megspórolta magának, kész helyzet elé állítva gyakorlatilag mindenkit, még magukat a vasárnapi zárva tartás pártján álló szakszervezeteket is.
Az érintettekkel való egyeztetések hiánya mellett a másik nagy hiba, amit a KDNP elkövetett, hogy nem készített hatástanulmányokat, nem vizsgálta meg a vasárnapi zárva tartás konkrét hatásait. Nem tudjuk, hogyan változik majd a dolgozók jövedelme, várhatók-e és milyen mértékű elbocsátásokkal kell számolni. Ráadásul az elbocsátások területi összetétele milyen lesz, mennyire sújtja majd a hátrányos helyzetű régiókat az országban, s azt sem lehet tudni, hogy ez a lépés milyen hatással lesz az adóbevételekre, a gazdaságra. A várható elbocsátásokkal kapcsolatosan különböző számokat lehet hallani. Az egyik oldal 20-30 ezres nagyságrendű elbocsátásokról beszél a forgalom csökkenésére hivatkozva, a másik oldal viszont azt állítja, hogy nem lesznek elbocsátások, mert már most is körülbelül 20 százalékos létszámhiány van a kereskedelemben, és csak annyi történik majd, hogy optimálisabban oszlik el a létszám a többi napon.
(23.00)
Ők azt állítják, a forgalom sem fog csökkenni, csak átterelődik más napokra.
Azt is állítják, hogy fél-háromnegyed év kell csak hozzá és megváltoznak a vásárlási szokások. Ellenben, ha igaz, hogy a nagy bevásárlóközpontok, hipermarketek a forgalmuk 11 százalékát vasárnap bonyolítják, és 150-200 ezer embert foglalkoztatnak, akkor valóban megvan a veszélye annak, hogy dolgozóik egy részét elbocsátják.
Tisztelt Képviselőtársaim! Hatástanulmányok hiányában a sötétben tapogatózunk, feltételezésekkel élünk, de azt tudjuk, hogy akit majd érint az elbocsátás, vagy akinek a jövedelme csökken, komoly problémával néz szembe. A plusz 3-4 ezer forintos jövedelem nem mindegy a dolgozóknak, és ha elesnek a vasárnapi bértől és pótléktól, az érzékenyen érintheti őket.
Mindezek miatt, nevezetesen, hogy a KDNP nem egy megfelelően előkészített, hatástanulmányokkal alátámasztott, és széleskörűen egyeztetett törvényjavaslatot nyújtott be, az LMP csak feltételekkel tudja támogatni a javaslatot, bár nagyon fontosnak tartjuk a vasárnapi pihenőnapot. Fontosnak tartunk minden olyan javaslatot, amely a munkavállalók kizsákmányolását, kiszolgáltatottságát csökkenti. A dolgozók pihenése, egészségének megőrzése, valamint a családok közös időtöltése fontos érték számunkra, és mindezt a vasárnap mint közös pihenőnap valóban elősegíti.
A boltok vasárnapi nyitva tartásának korlátozása - mint ahogy már ma ezt többször hallottuk - számos európai országban jelen van - Ausztria, Németország vagy Franciaország -, és a vasárnapi pihenőnap a munkavállalói érdekképviseletek fontos törekvése hosszú ideje Európa-szerte. Sajnos, Magyarországon különösen fontossá vált a dolgozók vasárnapi pihenésének biztosítása a kereskedelemben kialakult gyakorlat miatt. Állandósult a létszámhiány, a dolgozók túlterheltek, agyondolgoztatják őket. A munkáltatók tartósan alacsonyan tartják a létszámot, miközben a meglévő munkaerő törvényes keretek közti foglalkoztatása nem lehetséges. Ezért nagyon magas a munkaügyi jogsértések száma, a munkavállalókat megillető heti két pihenőnapot nem adják ki, megszegik a munkaidőre vonatkozó szabályokat, rendre nem fizetik ki a túlórákat és a pótlékokat, a dolgozók keresete nagyon alacsony, 40 százalékuk minimálbért keres. Ez a helyzet nyilvánvalóan tarthatatlan.
De azt is látni kell, hogy ebben súlyos felelőssége van a Fidesz-KDNP-kormánynak is, éppen ezért álságos a javaslat a kisebbik kormánypárt részéről, és ez a munkavállaló-barát póz nem is áll jól a KDNP-nek. Az általa is megszavazott kizsákmányolás törvénykönyve, azaz az új munka törvénykönyve számos esetben törvényesítette azt, ami korábban még jogsértőnek számított, ahogy a kormánypártok akkoriban mondták: a jogszabályt hozzáigazították a gyakorlathoz. Súlyos lépés volt például a délutáni műszakpótlék megszüntetése, amihez a KDNP-nek akkor annyi hozzáfűznivalója volt, hogy bár kétségtelen, hogy a tervezet a munka díjazásának területén okozhat hátrányos eredményt, a józan ész mentén az az ilyen szabályozásnak is megvan az indoka. Azt már nem fejtették ki, hogy pontosan milyen józan érv is szól emellett.
Az új munkajogi szabályoknak köszönhetően csökkentek a fizetések, nőtt a munkaidő, magyarán: többet kell dolgozni kevesebb pénzért. A délutáni műszakpótlék eltörlésén túl, a munkaidő-beosztási szabályok változásával nőtt a legálisan kifizetetlen túlmunka, és például a munkaidőbe már nem számít bele a munkaközi szünet. A munka törvénykönyve és az ahhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről szóló törvény még szélesítette is a vasárnapi munka lehetőségét, utóbbi egyértelművé is tette a vasárnapi munkavégzés lehetőségét a kereskedelemben. A kormánypártok akkor érdekes módon nem aggódtak a munkavállalókért, nem igyekeztek csökkenteni a kiszolgáltatottságukat, és javítani eleve alárendelt pozíciójukat a munkáltatóikkal szemben.
Még tovább rontott ezen a helyzeten az, hogy a kormány gyakorlatilag leépítette a munkaügyi felügyeletet, megszűnt az önálló országos munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség, csökkent a munkaügyi ellenőrök száma és az ellenőrzések gyakorisága.
Az elmúlt években nem változott a munkaügyi jogsértések száma, továbbra is súlyos visszaélések vannak a munkaidő-nyilvántartások vezetésével, a munkaegészségügyi és munkabiztonsági szabályok betartásával, a pótlékok, túlórapénz kifizetésével. Nem véletlen, hogy a Kereskedelemi Alkalmazottak Szakszervezetének egyik fő követelése éppen az, hogy az illetékes hatóságok azonnal kezdjenek ellenőrzést a visszaélések csökkentése érdekében.
Végül azt is látni kell, hogy a kormány adópolitikája is felelőssé tehető a kereskedelmi ágazat bérhelyzetéért. Az egykulcsos adórendszerrel éppen a kiskeresetűek jártak rosszul, az ő nettó bérük csökkent vagy éppen nem nőtt az elmúlt évek során.
Már korábban említették, de én is utalok rá, Orbán Viktor 2011-ben még azt mondta, hogy „amint majd meg lehet élni heti ötnapnyi munkából, akkor én is azok közé tartozom majd, akik támogatni fogják a vasárnapi zárva tartást”. Ma a kereskedelmi alkalmazottak 40 százaléka keres minimálbért, ami annyira alacsony Magyarországon, hogy a szegénységi küszöb közelében van most is, 66 ezer forint. Sokan azért kényszerülnek vasárnap is dolgozni, mert egyszerűen nem tudnak megélni heti ötnapi munkából.
Az előzőekben vázolt helyzet miatt az LMP nagyon időszerűnek és elengedhetetlennek tartja, hogy Magyarországon is mielőbb megvalósuljon az üzletek vasárnapi zárva tartása, de a KDNP erre vonatkozó törvényjavaslatát csak feltételekkel tudja támogatni. Javaslatainkat és feltételeinket három pontban foglaltuk össze.
1. A dolgozók helyzetét átfogóan rendezni kell, azonnal el kell kezdeni egy bérfelzárkóztatási programot, és meg kell erősíteni a munkaügyi ellenőrzéseket. A vasárnapi pótlék kiesése miatt a jövedelemcsökkenést bérfejlesztéssel kell kompenzálni.
2. A lehetséges elbocsátások minimalizálása miatt, annak érdekében, hogy a kisebb boltok fel tudják szívni a munkavállalók egy részét, azt javasoljuk, hogy a területi határ alá eső boltokban alkalmazottak is dolgozhassanak, ne csak a tulajdonosok. Ez a kisebb boltok megnövekedett forgalma miatt munkaerő-felvételt generálhatna. Számunkra nagyon fontos, hogy a vasárnapi zárva tartás ne járjon elbocsátásokkal. A nagy elbocsátások elkerülése érdekében lehetővé kell tenni, hogy legalább a korlátozás alá nem eső boltokban lehessen vasárnap is alkalmazottakat foglalkoztatni, és ne csak a tulajdonosok árulhassanak. Ezzel a vasárnapi forgalom egy része átterelődne ezekbe a kisboltokba, ami így munkahelyek teremtését is generálná.
3. A kis- és közepes vállalkozások helyzetbe hozása miatt azt javasoljuk, hogy a területi korlátozás ne az árusítótérre, hanem az alapterületre vonatkozzon. A KDNP által javasolt 400 négyzetméter árutér már túl nagy méret, ezért az LMP javaslata, hogy a törvény 300 négyzetméterben korlátozza az alapterületet. Ez valóban a kis- és közepes méretű élelmiszerboltoknak kedvezne, ami előnyt biztosíthatna nekik az erőfölénnyel bíró nagyobb láncokkal szemben. Ma ezek a kisebb boltok kénytelenek ugyan kinyitni vasárnap is, de veszteségesen működnek, mert a nagyok elszívják a vevőket. Ha életbe lépne ez a változtatás, akkor jobb helyzetbe kerülnének a nagy láncokkal szemben, bevételük, forgalmuk nőne.
Kérjük, fontolják meg javaslatainkat, és támogassák azokat.
Köszönöm a figyelmet.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
