BANA TIBOR
BANA TIBOR
BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezekben a napokban több kerek évfordulóra is emlékezhetünk. Az egyik, ma már esett szó itt erről, illetve most már lehet mondani, hiszen elmúlt éjfél, hogy tegnap, 2004. december 5-én került sor a szégyenteljes, kettős állampolgárságról szóló népszavazásra. Annak idején a Jobbik Magyarországért Mozgalom nagyon határozottan kiállt e mellett az ügy mellett, és aztán, mikor 2010-ben bekerültünk az Országgyűlésbe, akkor az első törvényjavaslat, amit beadtunk, azt szorgalmazta, hogy kapják meg elszakított testvéreink az állampolgárságot. Igaz, ezt a javaslatot a kormánypárti többség - büszkeségi kérdést csinálva ebből is - nem támogatta, de aztán meg tudtuk szavazni itt közösen a parlamentben.
Egy másik évforduló pedig, ami szintén ezen a héten esedékes, december 1-jéhez kötődik, az a lisszaboni szerződés életbelépésének ötödik évfordulója, annak a lisszaboni szerződésnek az életbelépéséről beszélek, amely egy komoly pontot jelentett az európai egyesült államok megteremtésének útján.
2007. december 13-án került sor ennek aláírására, és aztán néhány nappal később, 2007. december 17-én a Magyar Országgyűlés a tagállami parlamentek közül elsőként ratifikálta ezt a javaslatot, az uniós kérdésekben megszokott nagykoalíciós összeborulás keretei között, és bizony nagyon kevesen voltak azok a képviselők, elenyésző volt az ő számuk, akik nem járultak hozzá ennek olvasatlan elfogadásához, megerősítéséhez.
Tíz esztendeje vagyunk tagjai az Európai Uniónak, és kijelenthetjük azt, hogy annak idején a 2003-as népszavazás során nem erre az EU-ra mondtak igent a magyarok. Ezt egyébként kormányzati oldalról is elismerik, maga Orbán Viktor is tett ilyen kijelentést. Eközben viszont azt tapasztalhatjuk, hogy rendre kettős beszédet folytatnak uniós kérdésekben, hiszen hazai színtéren nagyon sokszor harcos szerepében tetszeleg a kormány, de amikor arról van szó, akkor ugyanúgy, mint annak idején az MSZP-SZDSZ-kormányok, hozzájárulásukat adják a nagy horderejű változtatásokhoz. Erre jó példa volt a költségvetési paktum kérdése, amelynek kapcsán a miniszterelnök itt még arról beszélt, hogy meg kell fontolni a brit álláspont támogatását, aztán később mégis rábólintott erre a javaslatra. Egyedül a Jobbik az a politikai erő, amely megalakulásától kezdve határozottan és következetesen kiáll a központosító törekvésekkel szemben.
Néhány fontos témát mindenképpen érdemes érinteni itt az évforduló kapcsán. Az egyik a magyar termőföld kérdése, amellyel összefüggésben a Jobbik jó néhány javaslatot tett az elmúlt évek során. Továbbra is tartjuk azt, hogy a csatlakozási szerződés módosítására lenne szükség nemzeti kincsünk védelme érdekében. Sajnos, az elfogadott földtörvény erre egyáltalán nem nyújt lehetőséget.
Egy másik terület, amely iránt szintén teljesen érzéketlen az Európai Unió, az az őshonos kisebbségek kérdése. Tegnapelőtt, a keddi római COSAC-ülésen az európai ügyek bizottságainak európai szintű találkozóján is előhoztam ezt a kérdést Kárpátalja vonatkozásában. Elmondtam azt, hogy nem megfelelőek és nem vezetnek eredményre az Oroszországgal szembeni szankciók, egyoldalúan kezeli a Közösség az orosz-ukrán konfliktust, és a kárpátaljai magyarság érdekeit kell nekünk magyar országgyűlési képviselőként mindenképpen középpontba állítanunk ebben a vonatkozásban.
Érdemes azért megnézni a közvéleménykutatási adatokat is, hiszen ezek mutatják azt, hogy a magyarok többsége szerint inkább hátrányos a tagságunk, mint előnyös, és elsöprő, kétharmados többségben utasítják el a választópolgárok a további mélyítést. Folyamatosan növekszik az Európai Unió elutasítottsága, ez egyébként az idei európai parlamenti választások eredményein is látszott.
Itt az uniós források tekintetében pedig mindig arra hivatkoznak, hogy milyen jól is járunk ezzel, de ez azért egyáltalán nincs így, mert ha visszatekintünk erre az évtizedre, akkor láthatjuk, hogy presztízsberuházásokra mentek el nagyrészt ezek a pénzek, a munkahelyteremtő, gazdaságélénkítő beruházásokkal szemben. Az előttünk álló időszak tekintetében is komoly sikerpropaganda zajlik a 2014-2020-as ciklus kapcsán kormányzati oldalról, de látni kell azt, hogy a 25,7 milliárd euró helyett 20,6 milliárd euró áll majd rendelkezésre kohéziós forrásként, 20 százalékos csökkenésről beszélhetünk tehát ez esetben, és a közvetett hatásokat pedig még nem is említettem.
Az európai országok gazdasági együttműködését tehát támogatjuk, viszont a politikai unióra, a szuperállami berendezkedésre nemet mondunk. Európára igen a Jobbik álláspontja, viszont az egyoldalú euroatlanti függést (Az elnök csenget.), az európai egyesült államok megteremtését elutasítjuk, csakis a nemzetállamok önrendelkezésén alapuló nemzetek Európája koncepció lehet elfogadható és előrevivő Magyarország számára. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
