DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy érdekes törvényjavaslat fekszik előttünk, és ezt már tárgyaltuk itt az általános vitában is. Az érdekessége ennek az, hogy látszólag azok az elvek, amelyeket meg akar valósítani, szép elvek, hiszen ha végigolvassuk, akkor látjuk, hogy lakhatást szeretne megoldani a törvényjavaslat, hogy a munkahelyteremtéssel kapcsolatban a dolgozók lakhatását akarja megteremteni, kvázi ezáltal még arról is beszélünk, hogy a gyermekvállalást is elősegíti, s a többi, s a többi, illetve az indokolása is egyértelműen tartalmazza, hogy az igazolható indoka a javaslatnak az, hogy a települések és az ott lakók fennmaradásának, ottmaradásának feltétele, hogy a jogalkotó minden lehetséges eszközzel segítse a munkahelyek odatelepülését. Hát, egy kicsit, hogy is mondjam… - nem éppen erről szól maga a törvényjavaslat.
De mi is ezzel a probléma? Mert nem a munkahelyteremtéssel, nem a lakhatás megoldásával van a probléma, hanem éppen azzal, hogy ez a törvényjavaslat gyakorlatilag beleillik a devizahitelesekkel kapcsolatos törvénymódosításoknak is az egyik sorába.
Ha megnézzük az elmúlt négy és fél év ezzel kapcsolatos jogalkotói tevékenységét, akkor azt látjuk, hogy az Országgyűlés sajnos nagyon apró és nagyon pici léptekkel segítette meg a devizahiteleseket, de igazán átfogó megoldásra mind a mai napig nem került sor, és amint láttuk, a legújabb előterjesztések alapján most és a jövőben is a jelenlegi árfolyamon fogják a devizahiteleket átforintosítani. Tehát ez a következő megoldás sem lesz igazán átütő megoldás.
De azt láttuk, hogy folyamatosan mindig egy nagyon picit javítottunk a devizahitelesek sorsán. Sajnos a Jobbik javaslatait nem vették figyelembe, amely egy éven belül, illetve nagyon rövid időn belül ezt megoldotta volna már négy éve. Itt mindig csak pici tologatások történtek. Úgy érezzük, hogy ez a törvényjavaslat visszalépés viszont a devizahitelesek tekintetében, hiszen amit közösen elfogadtunk és minden frakció támogatott itt a parlamentben, az a devizahiteles csapdába esett lakók kilakoltatási moratóriuma volt. Ebben mindenki egyetértett, és ez a törvényjavaslat ezen üt egy elég nagy rést, ami azt fogja jelenteni, hogy ha ez a törvényjavaslat elfogadásra kerül, akkor a jelenleg érvényben lévő kilakoltatási moratórium bizonyos esetekre nem fog vonatkozni.
Egy másik probléma, amivel foglalkoznunk kell, a tulajdonjog kérdése, illetve a tulajdoni igény kérdése, hiszen az alapján fogja megkülönböztetni az embert az embertől, hogy a devizahiteles csapdába esett ember ki felé fog tartozni, ki lesz a végrehajtási jog jogosultja, ki lesz a végrehajtásijog-kérő. Vajon százszázalékosan az állam tulajdonában van a végrehajtási lehetőség? Vagy az önkormányzat tulajdonában van? Mert abban az esetben az illetőt a jövőben - amennyiben ez a törvényjavaslat elfogadásra kerül - ki lehet lakoltatni, tehát őrá nem vonatkozik a kilakoltatási moratórium.
S itt jön be az a kérdés, amely alkotmányos problémákat is felvet - álláspontunk szerint egyébként Alaptörvénybe is ütközik -, mégpedig az, hogy a tulajdonjogot meg fogja különböztetni a tulajdonjogtól - itt ugyan csak a tulajdoni igényről beszélhetünk -, mégpedig olyan módon, amit már 25-26 évvel ezelőtt sikerült lezárni Magyarországon, amikor bizony az egyik sarkalatos kérdés volt a jogállamiságba történő átmenet idején, hogy a tulajdonjogok között lehet-e különbséget tenni, hogy az állami tulajdon többet jelent-e, mint a magántulajdon. Éppen a jogállamiság egyik alapvető tétele volt, hogy a tulajdonjogok között ne tegyünk különbséget, a tulajdonjog az tulajdonjog, függetlenül attól, hogy közösségi tulajdon, magántulajdon, állami tulajdon, önkormányzati tulajdon vagy bármilyen más tulajdon. Itt most a tulajdoni igény szempontjából is különbséget tesz. Többletjogosultságot ad az állami vagy önkormányzati igénynek vagy annak a várományosának, hiszen neki lehetősége lesz hozzájutni a tulajdonához, míg másoknak a moratóriumról szóló jogszabály alapján felfüggesztődik a tulajdonjoguk, és akik ott laknak abban a lakásban, és nem tehetnek róla, hogy nekik ki vásárolta meg a végrehajtás lehetőségét, mégis megkülönböztetettek lesznek valamilyen úton-módon.
(19.30)
Tehát ennek alapján álláspontunk szerint felvetődik ez az alkotmányossági probléma. És ebben az esetben, ha megkülönböztetjük a tulajdonjogot aszerint, hogy állami, önkormányzati vagy magántulajdon, egy 1989 előtti jogelvhez, a szocialista jogalkotáshoz nyúlunk vissza, amikor ilyen módon fogunk majd különbséget tenni. És gyakorlatilag jogilag is mellé tesszük a lehetőséget törvényi szabályozás szerint.
Egy másik probléma az, amit mi nagyon sokszor elmondtunk az elmúlt négy esztendőben is, illetve most már négy és fél évben, hogy van-e lehetőség arra, hogy egyedi jogalkotás legyen. Tehát általános jogszabályt hozzunk, egy törvényt hozzunk egy eseti, egy helyi problémára, ami ott fog megoldást adni, máshol nem. Azt tapasztaltuk az elmúlt négy évben, hogy a kétharmados többség ezeket általában mindig is keresztül tudta vinni.
Más kérdés, hogy itt el lehet mondani azt nyilván, és Csöbör Katalin képviselőtársam biztosan el is fogja mondani, hogy mennyire fontos ott a munkahelyteremtés, az, hogy a környezeti problémák megoldódjanak. Ezzel a Jobbik Magyarországért Mozgalom maximálisan egyetért, és azt mondjuk, hogy igen, meg kell oldani azt a problémát. Ebben az esetben nagyon jól tudjuk, hogy Miskolcról van szó, miskolci problémát jelent, csak azt gondoljuk, hogy ezt nem így kell megoldani, hanem jogállami eszközökkel kell megoldani, mégpedig oly módon, hogy ne sérüljenek alaptörvényi jogok, alkotmányossági jogok, a tulajdonjog ne legyen megkülönböztetve, és tartsuk be a jelenlegi jogállamisági elveket ebben az esetben is.
Tehát attól, hogy Miskolcon 173 lakást megvásárolt az önkormányzat, illetve bocsánat, nem a lakást vásárolta meg, hanem ebben az esetben a devizahitelesek végrehajtási jogát megvásárolta, nem jelenti azt, hogy ettől az önkormányzatot fel kell hatalmazni arra, hogy minden más esetben fel lesz függesztve a végrehajtási jog, az önkormányzat 173 lakása ügyében pedig a moratórium nem fog életbe lépni, őket ki lehet lakoltatni. Nyilván nem nézhetjük azt, hogy kik azok, akik ott laknak, nem lehetünk tekintettel arra, hogy ők kik. Ezek magyar állampolgárok, ettől függetleníteni kell, és a jogelvek szintjén kell ezt vizsgálnunk. Ennek alapján pedig, bármilyen szépek is azok az elvek, amelyek itt le vannak írva, bármilyen szép, amit meg akarunk valósítani, a tényleges indok a moratórium megszüntetése, a moratórium bizonyos esetben történő megszüntetése, a kilakoltatási moratórium megszüntetése, a végrehajtás folytatása. Tehát az, ami az indokolásban szerepel, gyakorlatilag már nem valós indok.
Mindezek alapján, illetve figyelembe véve azt is, hogy önmagában a cél megvalósítása azért fontos lenne, és itt elgondolkodhat minden frakció abban, hogy egy ilyen kérdésben átlépem-e a jogelvet, és fogom-e támogatni azt a törvényjavaslatot, mert maga a cél nemes, akkor el lehet ezen gondolkodni. De azt is lehet látni, hogy ebben benne van annak lehetősége is, hogy amennyiben ilyen lehetőségeket adunk, akkor abban az esetben az ilyen jogszabályokkal sajnos visszaélni is lehet. És látjuk azt, hogy ha vissza lehet élni, akkor bizonyos esetekben ez a visszaélés meg is fog születni. Most nem azt mondom, hogy Miskolcon történne meg a visszaélés, de amennyiben ez a lehetőség megvan, akkor bármikor bárhol megkülönböztethetünk bizonyos csoportokat, akikkel szemben az önkormányzat fölvásárolja a végrehajtási jogot. És lám, benneteket ki fogunk rakni, nektek nem lesz megoldva a lakásotok, mert titeket nem szeretünk, mert, bocsánat, hogy ezt mondom régi klasszikus viccel, nektek van a fejeteken sapka, tehát titeket kilakoltatunk, másokat nem.
Tehát egy ilyenre is lehetőséget ad, ezáltal azt gondoljuk, hogy jogállamiság legalapvetőbb követelményeibe ütközik ez a jogszabály, és ebben a formában sajnos nem tudjuk támogatni. Ez azt jelenti, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom tartózkodni fog ebben a kérdésben, hiszen maguk a célok szépek, nemesek, jó lenne támogatni, jó lenne megvalósítani a szükséges célt, csak sajnos nem így. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
