NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Újszövetségből tudhatjuk, hogy Jézus hogyan bírálta azokat, akik talentumukat elássák, vagyis a képességeiket, lehetőségeiket hagyják parlagon heverni. Nos, hát hasonlóan bűnnek érzem azt, hogy olyan komoly tartalékképzés folyik az NMHH-ban, amire semmilyen érdemi magyarázatot nem találhatunk. Ezért is nyújtottunk be egy módosító javaslatot, mert elképesztő, hogy több mint 11 milliárd forintos tartalékképzés folyik ahelyett, hogy értelmes célokra felhasználnák azt, vagy akár fizessék be az állami költségvetésbe, ha saját keretein belül a hatóság nem tudja ezt értelmes célokra felhasználni.
(19.10)
És bizony van ott számtalan olyan jobbikos módosító javaslat, ami mellett fogunk is itt érvelni majd az Országgyűlésben, amit ennek akár a töredékéből meg lehetne valósítani, de magának az NMHH-nak is ajánlanék figyelmébe egy-két javaslatot, hogy mire lehetne ezt költeni, és ezért tartja fenn a Jobbik-frakció azt a javaslatát, ami egyébként igenis a jogalkotási szabályokat betartja, ezért sem utasították azt vissza élből, érdemi vizsgálat nélkül. Ezért elfogadhatatlan számomra Demeter Zoltán kormánypárti képviselőnek az a javaslata, hogy ezt majd a jogalkotási szabályokat betartva önálló indítvány formájában hozzuk be a Ház elé, hiszen ha nem tartottuk volna be a jogalkotási szabályokat, akkor nem is beszélhetnénk most itt erről. Lesöpörték volna házszabály-ellenesség miatt, de erről nincs szó; pusztán arról, hogy az érdemi vitát már megint kerülni akarja a kormányzat, és cinikus módon azt mondja, hogy ne ennek az Országgyűlés előtt lévő javaslat vitájának a keretében érveljünk emellett, hanem nyújtsunk be egy olyan indítványt, ami viszont soha nem is fog ide a plenáris ülésre kerülni. Hiszen önök már bizottsági szinten le fogják azt söpörni.
Tehát igenis, itt érvelek amellett, amit sajnos papírforma szerint holnap le fognak szavazni, de mégis lelkiismereti kötelességünk, hogy szót emeljünk egy ilyen elképesztő pazarlással szemben. Hiszen azt látjuk, hogy az NMHH 2015-ben 32,4 milliárd forint bevételre tesz szert a tervek szerint, a törvényjavaslat szerint, ennek felhasználásáról nemhogy részletes, még nagyvonalú terv sem készült. A bevételeknek pedig több mint egyharmadát különböző működési tartalékokként, lényegében kétféléről van szó, tárgyéviről és következő évek működési tartalékaként kívánják kezelni, felhalmozni, de ekkora, több mint egyharmados mértékű, egészen pontosan 34,4 százalékos arányú tartalék jóváhagyatásának kezdeményezése példa nélküli az állami költségvetés-készítés gyakorlatában.
Tehát ha, mondjuk, a központi költségvetés készülne ekkora arányú tartalékkal ahelyett, hogy azt felhasználnánk, mondjuk, Magyarország legnagyobb tragédiája, a népességfogyás megállítása érdekében, akkor mintegy 5000 milliárd forint lehetne annak előirányzata, amit nem használ fel Magyarország sehová, hanem szépen elásunk, majd egyszer hátha lesz valami olyan cél, amire fel tudjuk használni. Mintha nem lenne annyi teendő Magyarországon. Ez nyilvánvaló képtelenség is lenne az állami költségvetés szintjén, de ha kicsiben ezt meg tudják itt csinálni, akkor az mégis azt mutatja, hogy itt beavatkozásra szükség van.
Azt mutatja ez a javaslat, hogy a médiaintézmény jövő évi költségvetése megalapozatlan, indokolatlan túlfinanszírozás, pazarlásra ösztönző helyzet állhatna elő, ha jelenlegi formájában fogadnák el, persze várhatóan így is fogják elfogadni ezt a javaslatot, tehát hogy annyi pénzt adnak tulajdonképpen az NMHH-nak, hogy szó szerint el sem tudja azt költeni. Pedig tudnánk mi feladatokat, célokat adni, például az ingyenes internet bevezetését, vagy az internethasználati díjak csökkentését. Ugye, hatósági feladat is lehetne, hiszen hadd idézzem egyik államtitkáruknak, L. Simon Lászlónak, a reklámadóról szóló törvény előterjesztőjének zárszavát, amikor a jobbikos felvetésekre válaszul azt mondta: „Ha ez így folytatódik tovább, ahogy most jelen pillanatban az internetszolgáltatások területén állunk, akkor Magyarország súlyos versenyhátrányba kerül. A román hegyi pásztorok a Fogarasi-havasokban olcsóbban interneteznek, mint mi idehaza, és egyébként bizonyos helyeken már nagyobb az internet-hozzáférés, mint nálunk az ország számos területén.” Ezt mondta L. Simon László, de többet is mondott. Hosszú évek óta probléma ez. Franciaországban, Németországban, Ausztriában sokkal magasabbak a jövedelmi viszonyok, mint nálunk, és valójában olcsóbban lehet hozzáférni a szélessávú internethez. Súlyos versenyhátrányt fog okozni, ha ezen a területen nem változtatunk.
A miniszter urat is kérjük, és javasoljuk, hogy a kormány hathatós eszközökkel avatkozzon be a piac folyamatába, és igenis el kell érni azt, hogy sokkal olcsóbb legyen az internet-hozzáférés, és sokkal szélesebb rétegekhez jussunk el, és azt a versenyhátrányt, ami már most érezhető, leküzdjük. Tehát a kormány hathatós eszközeként kér beavatkozást az önök államtitkára, és ezt nem látjuk a jövő évi költségvetésben például. Nem látjuk célként megjelölve, hogy az ingyenes internet bevezetésére vagy az internethasználati díjak csökkentésére, amennyiben, mondjuk, azt nem hatósági eszközökkel akarják elérni, hanem kifejezetten, mondjuk, valamiféle anyagi ráfordítással, támogatásokkal, akkor ezt hogyan tervezik megvalósítani. Nem látunk erre utaló jeleket, pedig valóban indokolt volna, hiszen L. Simon László is tulajdonképpen azokra a felvetéseimre reagálva mondta mindezeket, amiben rávilágítottam, hogy Magyarországon tulajdonképpen a nyugati EU-tagállamok internethasználati díjainak kétszerese az internet-hozzáférések díja. És ha a jövedelmi viszonyokat tekintjük, akkor még durvább a helyzet, hiszen Dániában például mindössze 20 euró az átlagos díja egy olyan szolgáltatásnak, aminek Magyarországon 54 euró, mondjuk, egy ilyen medián hozzáférésről beszélünk, bruttó árról, miközben ott a nettó átlagbér 4028 euró, nálunk 475 euró. Ez azt mutatja, hogy tulajdonképpen 2200 százalékkal drágább a magyar internethasználati díj, mint a dán, hogyha a jövedelmi viszonyokat is figyelembe vesszük.
És mindezek tudatában önök azt mondanák, hogy nincs itt hatósági feladat? Hosszasan érvelhetnék emellett, de csak röviden most már csak címszavakban azért még néhány kritikát hadd fogalmazzak meg e rövid időkeretem terhére; megint csak nagyon fájlaló, hogy egy törvényben nincsenek kibontva az egyes tételek rendesen. Úgy kell szavazni róla, hogy csak fejezetcímeket látunk, legkirívóbb megint az MTVA 62 milliárdos kiadási előirányzata. Fogadjuk ezt el, dobjuk be a lovak közé a gyeplőt, 62 milliárd forintot kapnak, amire csak akarnak. Vagy megint Marslakók című nézhetetlen szappanoperát gyártanak? Ahelyett, hogy előírnánk például, hogy történelmi tematikájú filmgyártás történjen. Hiszen se a jelenlegi, se az előző Orbán-kormány alatt sajnos nem készültek történelmi filmek. Még a Horn-kormány alatt is több készült, ha gondolunk arra például, hogy a Honfoglalás című Koltay-film akkor készült, és sorolhatnánk akár egyébként a ’98 és 2000 közötti fideszes kormányzatot is, amikor készültek történelmi filmek, de a jelenlegi és a lassan már elmúlt nyolc évként emlegethető fideszes kormányzat abszolút elfojt minden ilyen kezdeményezést, így tulajdonképpen a közszolgálati médiumok sem készítenek ilyen műsorokat.
Sőt, eleve műsorkészítésre csak 25-27 milliárd forint jut, de ezt sem tudjuk meg ebből a javaslatból, úgy kell különböző szakmai szervezetekkel a kapcsolatot felvenni, hogy megtudjuk, és ebbe a 25-27 milliárd forintba beleértjük a belsős és külsős produkciókat, ezt osztják el a televíziók és rádiók között. Sajnos, a közszolgálati médiumok panaszkodó középvezetőitől viszont tudjuk, hogy ez édeskevés. És hát láthatjuk is, ha az MTVA 62 milliárd forintos kiadási előirányzatát látjuk, hogy ennek csak egy töredéke jut tehát műsorkészítésre.
És közben apró összeg, de épp ez a probléma, hogy apró összeg, hogy mindössze 21 millió forintnyi bírság van betervezve egész évre bírságolás címén. Ez a hatósági puhulásnak a legegyértelműbb jele, főleg, ha azt nézzük, hogy már tavaly is csak 57 millió forintnyi bírságot szedtek be, holott jóval többet terveztek be, ugye, ennek a többszörösét, és ez folyamatosan csökken.
Tehát valójában önök kiegyeztek a kereskedelmi médiumokkal, és semmiféle bírságtól nem kell hogy féljenek. Lábbal tiporhatják főleg a kiegyensúlyozott tájékoztatás törvényi követelményét, de más, akár kiskorúak védelmére vonatkozó előírásokat és egyebeket, sőt azt láthatjuk a javaslat 5. oldalán, hogy a TV2 és az RTL médiaszolgáltatási díja már mindössze 65 millió forint, tehát tényleg egy nevetséges összeg.
Mindezek alapján elfogadhatatlan számunkra ez a költségvetési javaslat. (Taps a Jobbik soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
