DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt levő, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat azt a célt szolgálja, hogy a hazai bányászatban tevékenykedő vállalkozások számára kedvezőbb környezet jöjjön létre, ezáltal pedig ösztönözze a hazai ásványinyersanyag-vagyon hatékonyabb kitermelését és ezen keresztül az ország energiafüggőségének csökkentését.
A törvény előkészítése során figyelembe vettük a nemzeti stratégiában vázolt elképzeléseket, és figyelembe vettük az elmúlt évek során kibocsátott koncessziós eljárások tanulságait, az illetékes háttérintézmények, a Magyar Bányászati Hivatal és a Bányászati és Földtani Intézet elvégezte ezt az előkészítést, kikérte a piaci szereplők és a bányászattal foglalkozók véleményét, és a tapasztalatok alapján alkotta meg az előttünk levő törvényjavaslatot. Ez a törvényjavaslat alapvetően könnyítéseket, egyértelműsítéseket és az eljárási kérdések rendbetételét tartalmazza, mindazon túl számos olyan kérdésben hoz be új szabályozási lehetőségeket, illetve új szabályozást, amelyek eddig hiányoztak ahhoz, hogy a bányászati eljárásokban az új megoldások és az energiafüggőségünk felszámolását célzó kutatások megindulhassanak.
Ezentúl azt is ki kell emelni, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján a természetes előfordulási helyükről kitermelt, kinyert föld méhének kincsei feletti tulajdonjog az ágazati törvényben meghatározott módon szerezhető meg, ezért szükséges a bányafelügyeleti engedélytől eltérő, más hatósági engedély alapján végzett tevékenységgel összefüggő ásványinyersanyag-kitermelésre is az ásványi nyersanyagok feletti tulajdonjog szerzési módját a bányászatról szóló törvény keretein belül szabályozni. A szabályozással megakadályozható a jogosulatlan bányászati tevékenység és az állam tulajdonába tartozó vagyon jogtalan igénybevétele, haszonszerzés céljából történő felhasználása.
A módosítással összefüggésben a törvényjavaslat továbbá tartalmazza, hogy nem kell bányajáradékot fizetni az építési engedély alapján kitermelt, 500 köbmétert meg nem haladó ásványinyersanyag-mennyiség után, valamint a közúti közlekedésről szóló és a vasúti közlekedésről szóló törvény szerint a magyar állam nevében és javára eljáró építtető részére kiadott, a bányafelügyeleti engedélytől eltérő, más hatósági engedély alapján végzett tevékenység során kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után.
Az egyes hatóságok közötti hatásköri összeütközés megelőzése érdekében az ásványvagyon-gazdálkodási célokat szolgáló, termelést serkendő szénhidrogén-bányászati technológiai műveletek, így különösen a rétegrepesztés, rétegsavazás, víz- és gázbesajtolás, rétegenergia-pótlás engedélyezése tekintetében a törvényjavaslatban egyértelműen kimondásra kerül, hogy a bányafelügyelet engedélyezési hatáskörébe tartozik ezen bányászati technológiai műveletek hatósági engedélyezése.
A környezetvédelmi hatóságok a felszín alatti vizek megóvásával kapcsolatos feladataik érvényesítését a rétegserkentő technológiai műveleteket tartalmazó műszaki tervek bányahatósági jóváhagyására induló eljárásokban tudják szakhatóságként érvényesíteni.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá a vizek kártétele elleni védelem és védekezés célját szolgáló vízi létesítmények megépítéséhez szükség ásványi nyersanyag kitermelésére vonatkozó szabályok megalkotását, amellyel egy egyszerűsített, a tevékenységhez szükséges anyagnyerőhelyek létesítésére, üzemeltetésére és megszüntetésére vonatkozó gyors eljárás került kialakításra. Fő szabály szerint nem lehet anyagnyerőhelyet létesíteni, ha a közcélú vízi létesítmény építésének közelében megfelelő mennyiségű és minőségű töltésanyag áll rendelkezésre a bányákban, és az azokból kitermelt ásványi nyersanyag kedvezőbb vagy azonos költségen beszerezhető, mint más anyagnyerőhelyről. Az anyagnyerőhelyről kitermelt ásványi nyersanyag az állam tulajdonában marad, és így az új szabályozás kizárja annak lehetőségét, hogy a kitermeléssel az anyagnyerőhely engedélyese tulajdont szerezzen.
(13.30)
A szabályozás célja, hogy az árvízvédelmi projektek kivitelezése egyszerre legyen gazdaságos, előzze meg az ásványvagyon felesleges terhelését, és minimalizálja a felesleges tájsebek kialakítását.
Az anyagnyerőhelyekre vonatkozó szabályozás beiktatásához kapcsolódóan került módosításra a termőföldről szóló 2007. évi CXXIX. törvény, amely alapján a célkitermelőhely fogalma kiegészítésre kerül az anyagnyerőhely fogalmával. A fentieken túl a törvényjavaslat további célja olyan rendelkezések megalkotása, amelyek elősegítik a jogalkalmazók jogértelmezését, a hatóságok eljárását, és amelyek segítségével világossá és egyértelművé tehetők a törvényi szintű rendelkezések, az eljárások lefolytatása és a kártérítések rendezése. Hozzá kell tennem, hogy fontos része a törvényjavaslatnak, hogy összhangban a Ház korábban elfogadott törvényeivel, a szén-dioxid-tárolással kapcsolatos eljárások, földtani kutatások szabályait is beemelte a törvényjavaslatba.
Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalóan azt mondhatom, hogy a bányászatról szóló törvény most tárgyalásra kerülő módosítása olyan érdemleges, tartalmában is fontos és mély rendelkezéseket határoz meg, amelyek mind az ásványi nyersanyagokkal, mind az állam vagyonával való felelős gazdálkodást teszik lehetővé, és jelentős energiapolitikai célokat is szolgál. Mindezek alapján kérem a javaslat megvitatását, és kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a szavazás során a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
