DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Először is köszönöm szépen a tartalmas vitát, ami most a Ház falai között lezajlott az elmúlt másfél órában. Úgy gondolom, mindenki el tudta mondani véleményét, álláspontját, és nemcsak a benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban, hanem nagyobb kitekintetést is megengedett magának, és elmondta véleményét a jövő energiapolitikájáról és az azzal kapcsolatos fenntartásairól. Ez így van jól, köszönöm a hozzászólásokat.
Azt kell mondanom, egy kicsit megnyugvással töltött el a vita abból a szempontból is, hogy a benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatos, annak célját megkérdőjelező kritika nem hangzott el. A törvényjavaslat ugyanis nem szól másról, mint hogy a bányászati hatóságok működését megkönnyítő, a bányavállalkozások tevékenységét megkönnyítő módosításokat vezessünk át, olyan tapasztalatokat tegyünk a törvény részévé, amiket az elmúlt években meghirdetett koncessziós eljárások során észleltünk, illetve a koncessziós döntéseket meghozók úgy gondolták, hogy vannak olyan helyzetek, amikor a jogszabály nem segíti, hanem akadályozhatja az eredményes koncessziós eljárást. Azt látom, hogy minden olyan kérdésben, ami a törvénynek ezen irányú céljait valósítja meg, azt támogatták a hozzászólók, és ezt a támogatást ezúton is köszönöm.
(15.40)
Azon túl, ami elhangzott, abban bizony már vannak vitáink és biztos vannak nézeteltéréseink. Én azzal kapcsolatban csak annyit szeretnék mondani, hogy az a feladatunk itt a Házban, és az a feladata a kormánynak, hogy a 2011-ben elfogadott energiastratégiát valósítsa meg, az ahhoz szükséges jogszabályokat hozza be, s az ahhoz szükséges gazdasági döntéseket hozza meg. Úgy gondolom, ez azért nem olyan, hogy egy varázspálcával ezeket az intézkedéseket megtesszük, hanem sok apró lépést kell tenni ahhoz, hogy a 2030-ig terjedő energiastratégiát meg tudjuk valósítani. Az egyik ilyen apró lépés ennek a bányatörvénymódosításnak a behozatala volt, amely - mint említettem - tisztázza a hatóságok munkáját, és arra koncentrál, amit egyébként az energiastratégia is elmond, hogy függetlenedni kell a függőségtől, azaz elő kell segítenünk a saját energiaforrások hatékonyabb felhasználását, és az energiamixben jelentkező fosszilis rész magyar megtermelését is elő kell segíteni.
Ennek egyik formája, egyik lehetősége az úgynevezett palagáz-technológiának az esetleges - alá is húzom: esetleges - alkalmazhatósága Magyarországon. Mert ez a törvény semmi mást nem tesz, mint hogy meghatározza azt a hatósági keretrendszert, amelyben a hatóságok mozoghatnak egy ilyen eljárás során, és azt mondja, szerintem nagyon helyesen, hogy ebben a kérdésben az engedélyező hatóság egyedül a bányahatóság. Ez természetesen nem írja felül a környezetvédelmi előírások alkalmazásának szükségességét, a környezetvédelmi és vízügyi hatóságok az ilyen eljárásban részt vesznek, és szakhatósági állásfoglalásukkal akár meg is akadályozhatják az adott engedélyezési folyamatot.
Hogy miért van jó helyen a bányahatóságnál? Egyrészt azért, mert bányászati kérdés, másrészt azért, mert - hogy egy tragikus közelmúltbeli eseményt is mondjak - a kolontári balesettel kapcsolatban, félve mondom ki, de az eddigi tapasztalataink azt mutatják, és gondolom, Kepli Lajos képviselőtársam ezzel egyetért, mert együtt dolgoztunk ebben a bizottságban, hogy ha egy koncentrált hatósági ellenőrzés lett volna, akkor lehet, hogy elkerülhető lett volna ez a baleset. A koncentrált hatósági ellenőrzés, a koncentrált hatósági tevékenység nem jelent egyenlőséget, nem jelenti azt, hogy ez a hatóság ne dolgozna pontosan, és ne valósítaná meg a környezetvédelmi és egyéb jogszabályokban előírtakat, és ne felelne meg tevékenysége az Alaptörvény igen előremutató környezetvédelmi, természetvédelmi rendelkezéseinek.
Sok egyéb dolog is elhangzott ebben a vitában, amelyeken nem mennék végig teljes részletességgel, de azért szeretnék egy-két pontosító megjegyzést tenni. Elhangzott a Márkushegy bezárásának a szükségessége. Kérem tisztelettel, ezt a bányát az akkori szocialista kormány már 2008-ban be akarta zárni és az erőművet meg akarta szüntetni. Ahhoz képest a magyar kormányzat 2010 után megtalálta annak a lehetőségét, hogy fokozatosan tegyen eleget ennek a gazdasági szükségszerűségnek, úgy, hogy az ott élő emberek minél kevesebb hátrányát érezzék ennek, közel 10 milliárd forintot fordítva az átképzésre és új munkahelyek teremtésére. Ma Oroszlány, nyugodtan ki lehet mondani, jártam ott személyesen, nem Komló, nem a kilencvenes évekbeli Komló. Ma Oroszlányban a munkanélküliség 5-6 százalék között mozog, és a betelepülő ipar eddig a fokozatos leépítések során képes volt felszívni a szabad munkaerőt, és remélhetőleg ez így lesz a következő időszakban is.
Hogy állami pénzből finanszírozzuk az ilyen bányák működését - elhangzott, hogy ha nem megy EU-s pénzből, akkor tegyük meg állami költségvetésből. Nem részletezve azt, hogy ez milyen feszültségeket okozna az állami költségvetésben, azért el kell mondanom, hogy az Európai Uniónak az ilyen esetekre van egy másik eszköze, ez pedig a tiltott állami támogatás tilalma. Benne van a nevében is; ezzel óvatosan kell bánni, mert sok esetben, nemcsak Magyarország, hanem más országok is elég húsbavágóan megütötték egy ilyen gyakorlat mentén a bokájukat.
Elhangzott itt főleg Volner képviselőtársamtól, hogy miért nulla százalékos a növelt hatékonyságú kitermelés a szénhidrogénnél. Kérem tisztelettel, ez eddig is így volt, csak most a fogalmat tettük tisztába. Eddig is nulla százalékos volt. És ez nem adókiesés, mert ha nincs ilyenfajta bányajáradékon keresztüli támogatás, akkor ez a szénhidrogén fel se jön. Tehát ez nem azt jelenti, hogy adókiesés van, hanem azt kell mondanom, hogy még a rezsicsökkentéshez is hozzájárul az ilyen többletgáz, szénhidrogén felhozatala, mert egyébként ároldalról a hazai termelésű gáz ára a rezsicsökkentés lakossági díjszabásába be van fixálva, tehát ők azért olyan nagy nyereséget nem tesznek zsebre, ha az így felhozott gázt alkalmazzák és ajánlják megvételre.
Elhangzott a móri - móri? a Móri-árok sokkal kedvezőbb, mert jó bor terem ott; bocsánat -, a makói árokkal kapcsolatos dolog. Ne kergessünk rémeket, mindössze öt bányatelek lett meghatározva ezen a területen, ebből az öt bányatelekből egy van kiállítva a Falcon javára, a másik négy pedig a nemzeti olajvállalat javára. Tehát az sem igaz, hogy átadtuk ezeket a kutatási területeket teljes egészében. Az öt bányatelken kívül persze van számos más lehetőség arra, hogy azt megkutassuk. Ahhoz viszont, hogy ehhez bátran hozzányúljanak a koncessziós eljárásnál a befektetők, illetve az új bányavállalkozók, kellett ez a módosítás, és ahhoz kell annak a folyamatnak a lezárása is, amit egyébként elindítottunk, hogy az iránymutatás, illetve amit az Európai Unió általános iránymutatásként előírt, hogy hogyan és milyen feltételek mellett lehet a palagáz termelését elindítani, e tekintetben egy szakértői bizottságot hoztunk létre, amely folytatja ennek a megfelelőségnek a vizsgálatát, és remélhetőleg kialakul egy olyan helyzet, amikor kellő megnyugvással tudnak majd az illetékes hatóságok ebben a kérdésben eljárni. Azt lehet látni, hogy a mai magyar szabályozás körülbelül 70-80 százalékban megfelel az ebben az iránymutatásban előírt kívánalmaknak. Tehát nem járunk rossz úton, és remélhetőleg sikerül majd gazdaságosan még több szénhidrogént a felszínre hozni.
Azzal tökéletesen egyetértek - és ez nem választási ígéret, választási fogás volt, nem úgy, mint 2006-ban az áfacsökkentés más pártok részéről; ez az MSZP volt, amikor csökkentették az áfát a választás előtt, majd 2006-ban a választás megnyerése után visszaemelték -, hogy a bányászat, a bányászati kultúra fenntartását támogatja a kormány. Ez egy nagyon összetett dolog. A szénhidrogén-kutatás nem jár olyan társadalmi, környezetvédelmi, szociológiai komplex kérdések rendezésével, mint egy új bánya nyitása. Azt gondolom, hogy ebben is az apró lépések taktikáját kell folytatni. Meg kell keresni azt a módozatot, hogy a kitermelt szén vagy ásványi anyag miképpen hasznosul nagyobb hozzáadott értékkel a jövőben a gazdaság számára, miképpen válik nyereségessé, és miképpen hatályosul a munkahelymegtartó képessége nem egy-két-öt-hat év alatt, hanem sokkal hosszabb távon keresztül. Mert az is önbecsapás, hogy ha egyébként megnyitjuk a bányákat, és azt mondjuk, hogy tessék dolgozni, tessék elmenni, majd három-négy év múlva kiderül, hogy gazdaságilag fenntarthatatlan, az országnak sokkal többe kerül. Itt nagyon megfontolt, és ahogy említettem, az energiastratégia céljaival összhangban folytatott munkára van szükség, amire a kormány készen áll.
Összességében ennyit szerettem volna mondani. Köszönöm az elismerő szavakat a törvényjavaslattal kapcsolatban Turi-Kovács Bélától, Riz Gábortól, Józsa Istvántól. Bár ő túlságosan feldicsérte a tárcánk tevékenységét, nem biztos, hogy ez jót jelent számunkra, ettől függetlenül úgy gondolom, hogy a szakmai meghatározottság sütött át a beszédén.
Még egyszer nagyon köszönöm, és arra kérem önöket, hogy a részletes vitában is és majd a zárószavazáskor is támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(15.50)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
