DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Nem gondoltam, hogy ilyen közvetlen csatolásban lesz lehetőségem, de akkor szigorúan értve a házszabályt, követtem azt a házszabályi előírást, miszerint a kettőperces hozzászólásban a vitában elhangzottakra reagál a képviselő, a normál hozzászólásban pedig az előterjesztéssel kapcsolatos észrevételeit fejti ki.
Tehát nem akarom én itt agyondicsérni meg szembedicsérni Aradszki András államtitkár urat, aki régi időktől képviselőtársam, és sok vitát megvívtunk már korábban is a Gazdasági bizottságban, mert ez a törvényjavaslat, amit a Ház elé terjesztett, az eszerinti módosítások jelentős részben a szakmai érdekképviseleti szervezetek keretében megfogalmazott korábbi javaslatokat, észrevételeket ültetik be a bányatörvény rendelkezései közé. Ez akár dicséretes is lenne. Végig fogok menni, hogy mi az, amit jónak tartunk. Tehát alapvetően nem az a problémánk, ami ebben az előterjesztésben szerepel; a gondunk azzal van, amiről szó sincs, tehát a korábban is feszítő kérdések lehetséges rendezése.
Ezenkívül az előterjesztés, ez is talán pozitívum lehet, és - hogy mondjam - a gyakorlott jogászként tevékenykedő Aradszki András államtitkár úr praxisát is dicsérheti, hogy a korábbi jogalkotási eljárások során elkövetett hibák kijavítását is célozza ez az előterjesztés.
A törvényjavaslat szerinti módosítások alkalmasak arra, hogy a jelenleg a bányászati ágazatban működő szereplők egyes, kisebb jelentőségű gyakorlati problémáit orvosolja, azok orvoslásra kerüljenek. Ugyanakkor nem alkalmasak arra, hogy a hazai ásványvagyon hasznosításának, a hazai bányászati kutatásoknak új lendületet adjanak. Erre viszont nagyon nagy szükség lenne, ugyanis Magyarország a nyilvántartott és jelenleg rendelkezésre álló technológiával és infrastruktúrával is kitermelhető hagyományos szénhidrogénvagyona igen jelentős még. Természetesen ez csak ilyen szakmai becslés, hogy 23 millió tonna kőolajkészlet és 74 milliárd köbméter földgázkészlet áll még megkutatásra, kitermelésre.
(15.30)
Ha ezt a potenciális lehetőséget nézzük, akkor az elmúlt négy év akár a kihagyott lehetőségek időszakának is tekinthető, ugyanis a Magyarországon tevékenykedő szénhidrogén-kutató vállalatok közel három évig nem tudtak új kutatási területre lépni, mivel a hatóság 2010. október 22-étől kezdődően az ország teljes területét szénhidrogén-kutatási szempontból zárttá nyilvánította. Az azóta lezárult koncessziós pályázatok majdnem teljes kudarccal végződtek, tehát ez egy elvesztegetett időszak volt. A szénbányászati koncessziók még ki sincsenek jelölve, tehát ez egy további feladat. Mint tudjuk, a piacgazdaságban az idő pénz, az energetikában és a bányászatban, ahol sokkal hosszabb előkészítő munka után lehet csak eredményt elérni, ez még hatványozottabban igaz, és így a GDP lassú növekedésére is jelentős hatással van. Tehát a bányászat a jótékony hatását nem fejtheti ki a gazdasági növekedésre.
Egyértelművé kellene tenni, és végül is én feltételezem a jó szándékot az előterjesztőkben, hogy a bányászat közérdek. Ehhez kapcsolódóan a bányászat társadalmi elfogadottságát továbbra is erősíteni kellene. Kinyilvánított kormányzati cél a borsodi bányák újranyitása és a szilárdásvány-bányászat újranyitása, amelytől pozitív foglalkoztatási és szociális hatások is várhatók, de ehhez ki kellene végre dolgozni a megfelelő, elfogadható és fenntartható, a gazdasági, környezetvédelmi és oktatási feltételeket egyszerre szolgáló további szabályozási lépéseket is. Tehát elképzelhető, hogy ez a beterjesztett módosítása a bányatörvénynek ehhez egy első lépés. Én jóhiszemű vagyok, ezt feltételezem, különös tekintettel az új államtitkárra, aki, hogy mondjam, a korábbi előélete alapján predesztinált lehet arra, hogy ezt a folytatást végigvigye. De biztatnánk is az MSZP padsoraiból, hogy ne adja fel ezzel az egy előterjesztéssel, hanem folytassa a megkezdett munkát.
A hazai bányászatnak szüksége van stabil, kiszámítható és transzparens gazdasági és jogi feltételekre. Gondolok itt a különadókra, adókra, járulékokra és járadékokra. Tehát ez a bányászattal foglalkozó több tízezer ember, aki most vagy korábban ebből élt, nem is beszélve a befektetőkről, nagyobb jogbiztonságot igényel. Ahogy említettem, hosszabb megtérülésekről van szó, tehát egy hektikus gazdaságpolitika, egy hektikus jogalkotási környezet nem kedvez ennek a befektetői légkörnek.
A hazai bányászatnak szüksége van egy proaktív és államilag is kezdeményezett, támogatott kutatás-fejlesztési tevékenységre. Vannak jó példák a világban, ahol az ásványvagyon kihasználásának korszerű módszereit már megalkották. Ezeknek a hazai igényekhez történő adaptációja, úgy gondoljuk, kiemelt kormányzati feladat lehetne. Szüksége van a hazai bányászatnak egyszerűsített, de a biztonságos bányanyitást hatósági engedélyezési eszközökkel is támogató működési rendszerre. Tehát az, amit már idéztem, hogy 2010. október 22-én kitették a zárttá nyilvánítási táblát, és évekig nem lehetett kutatni, úgy gondoljuk, hogy kifejezetten káros.
A hazai bányászatnak szüksége van világos, gyors, mindenkire egyformán érvényes és gazdaságosan teljesíthető környezetvédelmi előírásokra és engedélyezési eljárásokra. Tehát lehet javítani a jelenlegi környezetvédelmi helyzeten a bányászat területén is, ehhez világos és teljesíthető előírásokra van szükség. Ezen kívül a hazai bányászatnak szüksége van a középfokú és technikus szintű bányászképzés beindítására, de nemcsak a választási kampány körülményei között, hanem egy valódi, több évre szóló és egy gazdasági stratégiába illeszkedő megközelítésben. Ezen kívül szükséges a regionális bányászati klaszterek feltételeinek kidolgozása, ehhez a kormányhivatalok, önkormányzatok, vállalkozók, érdekképviseletek véleményének, javaslatainak megismerése és beépítése.
Tehát ami előttünk van, azt még akár dicsérni is tudnám, különös tekintettel az államtitkár úr munkásságára. Ugyanakkor az MSZP véleménye összességében az, hogy a törvényjavaslat egyes, kisebb jelentőségű gyakorlati problémákat orvosol ugyan a bányászatról szóló, most előterjesztett törvényben, de arra még nem alkalmas, azt még nem látjuk benne, hogy a bányászat társadalmi elfogadottságát megnyugtatóan erősítse, és a hazai ásványvagyon hasznosításának és ezzel új munkahelyek létesítésének, a GDP bővülésének lendületet tudjon adni.
Tehát ez egy ilyen biztató tartózkodás lehet a szavazati magatartásban, és súlyos kritika az iránt, amit még nem látunk ennek az előterjesztésnek a környezetében sem. Minderre természetesen a zárszóban, illetve további jogalkotási tervekben a gazdasági kormányzat, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium választ adhat, ezt mi igényeljük. Attól viszont óvnánk a kormányzatot, hogy délibábokat fessen a bányászat megerősítésében joggal reménykedő széles társadalmi rétegek elé. Kérjük komolyan kezelni ezt a kérdést.
Köszönöm, elnök úr. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
