KEPLI LAJOS
KEPLI LAJOS
KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvény alapvetően a bányászatról szól. Természetesen címében a termőföld védelméről szóló törvény módosítása is benne van, de ez egy rendkívül apró technikai jellegű részt jelent csak az egész jogszabály szempontjából. Egy kicsit ugyan átment már ilyen energiapolitikai, energiastratégiai vitává már a vezérszónoki felszólalások alatt is, de különösen itt a kétperces felszólalásokban, ami nem baj, hiszen a bányászat és az energiastratégia nyilvánvaló, kéz a kézben jár és összefügg, mert elsősorban energiahordozók bányászatáról beszélhetünk Magyarországon, és természetesen az építőanyag-iparhoz kapcsolódó bányászati tevékenységek ugyancsak ezeknek a bányakapitányságoknak a hatáskörébe tartoznak. De valóban, ami a legnagyobb jelentőségű és legnagyobb volumenű ezekben a bányászati kérdésekben, az az energiahordozó, azon belül is természetesen a szénbányászat, illetve a nem konvencionális technológiák, tehát az úgynevezett rétegrepesztéses eljárással kinyerhető energihordozók terén pedig a kőolaj és a földgáz.
Azt el kell hogy mondjam, valóban, ahogy itt kétperces felszólalásában Riz képviselő úr is mondta, született ilyen ásványvagyon-hasznosítási cselekvési terv, meg született 2030-ig szóló energiastratégia is, csak éppen az a probléma, hogy sokszor nem látni a kormány részéről mind az előző 4 évben - vagy gyakorlatilag amióta a második Fidesz-kormány hatalomra került - a következetességet, de sokszor látni értelmetlen ugrásokat, ebben a stratégiához képest máshogy történnek a valóságban a dolgok, akár a nemzetközi porondon az energiapolitika terén, akár hogyha a hazai ásványvagyon-hasznosítást és a bányászatot nézzük.
Itt már szóba került az oroszlányi, a márkushegyi bánya sorsa, ezzel én is szeretnék egy kicsit foglalkozni, mert valóban egy kissé enyhén szólva is ellentmondásos az, hogy miközben vájárképzés indul Magyarországon, aközben az utolsó mélyművelésű szénbányát, ahol egyébként gyakorlati képesítést lehetne adni ezeknek a vájártanulóknak, bezárják, december 31-ével most már véglegesen a kormány szándékai szerint, holott úgy tudom, korábban azért volt arról szó, hogy esetlegesen még néhány hónappal vagy egy évvel, vagy valamennyivel meg tudják hosszabbítani ennek a bányának a működését.
Ez azért furcsa és egyben felháborító is, mert Európában, az Európai Unióban az Európai Unió biztosította szénfillérek formájában a támogatást ennek a bányának a nyitva tartása érdekében, amely egyre csökkenő mértékű, és nyilvánvaló, egy idő után már nem teszi gazdaságossá a bányászatot a jelenlegi formájában. Azonban mégiscsak azt látjuk, hogy például az Európai Unió egyik motorjának számító Németországban az atomenergiából történő kivonulással párhuzamosan szénbányákat és szénerőműveket nyitnak. Tehát amit Magyarországnak nem szabad, amit Magyarországnak tilos és be kell zárni, azt ott már most újra előveszik, azokat a technológiákat, illetve nyilvánvaló, hogy a szénbányászatra épülve már modernebb, nagyobb hatásfokú erőművi technológiával állítanak elő maguknak áramot.
(14.30)
Itt is szét kellene választani szerintem a Márkushegy esetében a bányát és az arra épülő erőművet, hiszen maga az oroszlányi erőmű valóban egy régi rossz konstrukció, rendkívül alacsony hatásfokkal állít elő elektromos energiát, és egyébként a távfűtést is biztosítja az ott élő lakosság részére. Nyilvánvaló, hogy ezt valamilyen formában majd a továbbiakban is biztosítani kell. Mit hallottunk? A kormányzati részről egy nyilatkozatban a sajtóban olvasható volt, hogy a következő időszakban importszénnel szeretnék biztosítani azt, hogy a távfűtés továbbra is biztosított legyen. Ez enyhén szólva is furcsa, hiszen ha ott van egy szénbánya… - és ne felejtsük el, szintén egy másik nyilatkozatból, illetve a bánya bezárásával kapcsolatos nyilatkozatból derült ki, hogy néhány héttel a bánya bezárása előtt egy új frontot nyitnak a bányában. Tehát egy új szénkészlet lefejtését kezdik meg, majd néhány héttel azután - nyilvánvalóan még jelentéktelen mennyiséget tudnak csak ebből a szénkészletből felszínre hozni - egyszer csak leállnak a fejtéssel, leszerelik a gépeket, kihozzák, és bezárják a bányát. Tehát ezek szerint van még odalent.
Én magam is két évvel ezelőtt jártam lent a bányában, és beszéltem a bánya vezetőségével, illetve az MVM illetékeseivel, és magam is meg tudom erősíteni, hogy bőven van még kiaknázható szénkészlet az oroszlányi bányában. Azt gondolom, hogy nem maga a bánya az, ami veszteséges, hanem a bánya- és erőműkomplexum egyben, és elsősorban az erőmű rossz hatásfoka az, ami nem teszi gazdaságossá az oroszlányi szénből a villamos áram előállítását.
Azonban 2010-ben, amikor itt a parlamentben tiszta széntechnológiáról beszéltünk, Bencsik János képviselő úr, aki akkor még energiaügyi államtitkár volt, enyhén szólva is csóválta a fejét a bizottsági ülésen, majd azt láttuk, hogy szép lassan mindenki átvette a retorikát, és mind baloldalról, mind jobboldalról már egyre gyakrabban hallottuk a tiszta széntechnológia említését. Valóban, nyilvánvaló, hogy a technológiának fejlődnie kell még, jelen pillanatban nem feltétlenül gazdaságos, az ilyen technológiájú erőművekben előállított áram ára nem versenyképes nyilvánvalóan, mondjuk, egy gázmotoros erőművel vagy más áramforrással vagy más módon előállított árammal, de tény, hogy a hazai energiafüggetlenségre, amennyiben erre akarunk építeni - márpedig a kormány, stratégiája szerint, erre szeretne építkezni -, akkor igenis figyelembe kell venni ezeket a technológiákat, és ezekhez a technológiákhoz pedig a hazai szénvagyont, a hazai ásványvagyont, amely lehet, hogy most még nem termelhető ki gazdaságosan, de lehet, hogy mondjuk, 10-20 év múlva már odáig fejlődik a technológia, hogy gazdaságos és nyereséges lesz, viszont ha most bezárjuk a bányát, azt 10-20 év múlva újranyitni vagy nem lehet, vagy csak olyan horribilis költségekkel lehet, ami eleve kétségessé teszi majd az akkori megtérülést is.
És egyébként szociális okokból is nyilvánvaló, hogy az ott jelen pillanatban dolgozó és ebből megélhetést nyerő több száz bányászcsalád érdekében is áll ki már 2010 óta a Jobbik a márkushegyi szénbánya megmentése érdekében. Jó néhányszor szólaltam már fel itt interpelláció és más egyéb formájában, Fónagy államtitkár úrral volt már jó néhány vitánk is ezzel kapcsolatban, hogy megéri, nem éri meg, hogyan lehetne tovább üzemeltetni. Most már eljutottunk talán az utolsó előtti pillanatig, de még mindig azt mondjuk, hogy szerintünk ezt a bányát nyitva kellene tartani, és meg kellene menteni. Erről szól az egész hazai ásványvagyon-stratégia, erről szól az energiastratégiánk is, hogy igenis építsünk a hazai ásványvagyonkincsre.
Megértem azt is, hogy nyilvánvalóan bizonyos szempontokból nagyobb üzlet egy új bánya megnyitása, egy nagyobb beruházás, ahol nagyobb pénzösszegek forognak, de mégiscsak a leggazdaságosabb és egyébként fenntarthatósági, környezetvédelmi szempontokból is a legkevésbé terhelő, ha már egy meglévő bányát üzemeltetünk tovább, ahol nem jönnek elő azok a környezetterhelések, illetve azok a kockázatok, amelyek egy új bánya megnyitásánál a bánya megnyitását követő néhány évben még fennállnak, hiszen új geológiai környezetben történik meg akár egy külszíni vagy mélyművelésű bánya megnyitása.
A szén-dioxid-tárolással és a rétegrepesztéses technológiákkal kapcsolatos álláspontunk az LMP-éhez nagyon hasonló, hogy rendkívül óvatosan és aggodalommal kell ezeket a technológiákat kezelni. Illetve magát a szén-dioxid-tárolást, annak idején, amikor a parlament előtt volt, mi nem is támogattuk, a Jobbik egyértelműen nemmel szavazott ennek a törvényi feltételeinek az engedélyezésére, mert ezt a probléma átkonvertálásának tartjuk csak tulajdonképpen, és egyben egy veszélyes technológiának, azt, hogy mi a széndioxidot földtani tároló közegekbe besajtoljuk, amitől egyébként a szén-dioxid ugyanúgy keletkezik. Nemhogy a jövőbeni tisztább technológiákat nem ösztönzi, hanem talán még nagyobb szén-dioxid-termelésre ösztönzi. Azért, ha létrehoznak egyszer drága pénzen egy ilyen technológiát, amely megtisztítja és a földbe sajtolja a széndioxidot, onnantól kezdve ennek nyilvánvaló, hogy - idézőjelben - nyersanyagra van szüksége, vagyis a szén-dioxid-képződést inkább generálja, mint hogy csökkentené. Az üvegházhatás-kibocsátás szempontjából pedig, ha megnézzük, mondjuk, az energiaszaldóját, hogy mekkora energiába kerül ezt bepréselni a föld alá, és mennyi energiát használunk fel ahhoz, hogy ezt az egész rendszert működtessük, és ehhez képest mennyi az a megtakarítás, amit klímavédelmi szempontból elérünk, azt hiszem, hogy eléggé elenyésző eredményt tudunk elérni, nemcsak magyar, hanem egész európai uniós szinten is.
Már rengetegszer elhangzott itt a parlamentben, hogy az Európai Unió saját magát is újra és újra túlszárnyalva, egyébként fenntarthatósági szempontból nagyon helyesen próbál minél magasabb klímavédelmi és fenntarthatósági célokat kitűzni maga elé, csak közben a világ többi része meg tudomást sem véve erről füstöl és eregeti a széndioxidot, és mi sajnos a gazdaságunkat is egy kicsit megbénítva ezzel próbáljuk helyettük is, úgymond, túlvállalni magunkat a klímavédelmi célokban. De ez nélkülük nyilvánvaló, hogy nem fog menni, és csak kis részeredményeket tudunk elérni, amelyek a teljes egész szempontjából, a borítékolható jövő szempontjából sajnos nem biztatnak túl sok jóval.
Amiről még beszélni szerettem volna, hogy 500 köbméter kitermelés alatt építési engedély alapján kitermelt ásványi vagyonra nem kell bányajáradékot fizetni. Én itt attól félek, hogy ez akár visszaélések forrása lehet, és ez ügyben kérem majd államtitkár urat, hogy erre egy kicsit részletesebben reagáljon, hogyan tudjuk azt elkerülni, hogy ilyen kis mini bányák létesüljenek, akár hogy üzleti célból vagy bármilyen más célból, építési eljárás leple alatt bányásszanak akár építőanyagot vagy más egyéb ásványkincset.
Azt látjuk a magyarországi építőanyagnyers-anyag-bányászat terén, hogy Pest megye bizonyos részei már így is kezdenek valamiféle ementáli sajthoz, vagy nem tudom én, mihez hasonlítani, ahol a bányák egymást érik, egymás szomszédságában vannak, rengeteg a kavicsbánya, és az ezekből kitermelt nyersanyagot nem is feltétlenül Magyarországon hasznosítják vagy sok esetben külföldre értékesítik, de a tájseb itt marad Magyarországon. Ezeken a bányagödrökön keresztül a felszín alatti vízkészlet felkerül a felszínre, és itt ilyen szempontból akár a szennyeződésnek, akár a mennyiségi változásnak fennáll a veszélye.
Szintén, ha már a vízkészletről van szó, meg volt is szó a rétegrepesztéses technológiák kapcsán, azt gondolom, hogy Magyarországon nagyon-nagyon óvatosan kell megközelíteni ezt a technológiát vagy ennek az alkalmazását, hiszen itt a törvényben szerepel, hogy most szeretnék a bányakapitányságok hatáskörébe vonni ennek az engedélyezését is. A vízkészlet nekünk talán a legnagyobb kincsünk itt a Kárpát-medencében, a felszín alatti vízkészleteink. Nagy mennyiségű és nagyon jó minőségű vízkészleteink vannak. Ha egy pici esélye is van annak, hogy egy ilyen bányászati eljárás során elszennyeződhet - és nyilvánvalóan tudjuk, hogy összefüggő víztesteknél nincs olyan, hogy csak egy része szennyeződik el, hanem akkor az egész elszennyeződik és használhatatlanná válik -, az nekünk jóval nagyobb veszteség, mint az azáltal elérhető gazdasági nyereség, hogy mondjuk, valamennyivel több ásványkincset tudunk ezáltal kibányászni, és egy picivel tudjuk csökkenteni az energiafüggőségünket, ha egyáltalán tudjuk ezáltal a palagáz vagy palaolaj formájában kitermelt energiahordozóval csökkenteni az energiafüggőségünket.
Még körülbelül két perc van a rendelkezésemre álló időből. (Tállai András: Ki kell beszélni.) Ebben a kettő percben akkor összefoglalva még elmondanám azt, hogy a magyarországi energiahordozó-bányászatot elsősorban a Jobbik eddig is támogatta. Ahogy Volner János vezérszónoklatában megemlítette, mi egy komplett stratégiát építettünk erre a 2014-es választási programunkban, a Hét vezér-tervben a bányászatról külön fejezetet dolgoztunk ki, hogy hogyan lehetne Magyarország ásványvagyonát jobban hasznosítani, hogyan lehetne ezáltal munkahelyeket teremteni ezres nagyságrendben. Mi továbbra is ehhez tartjuk magunkat.
(14.40)
A kormány ilyen irányú törekvéseit nyilvánvalóan támogatni is tudjuk, ha ezek egyrészt a jelenlegi bányák megmentésével, másrészt akár új lelőhelyek, új bányák nyitásával, természetesen a fenntarthatósági, környezetvédelmi szempontok és a vízkészleteink védelmének maximális figyelembevételével történnek. Azonban olyan, az ország energiafüggetlensége szempontjából teljesen semleges vagy éppen negatív intézkedéseket nem fogunk támogatni, amelyhez itt különösebb érdeke a magyar nemzetgazdaságnak nem fűződik. Itt gondolok például a szén-dioxid-tárolásra és a törvényben fellelhető egyéb intézkedésekre.
Alapvetően azért tudjuk majd valószínűleg a támogatásunkat adni ehhez a javaslathoz, mert többségében a hazai bányászatot segítő és az akadályokat lebontó intézkedéseket tartalmaz. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
