SALLAI R. BENEDEK,
SALLAI R. BENEDEK,
SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyjából, ha röviden kellene fogalmaznom, akkor hasonló következtetésekre jutottunk, mint a Jobbik szakpolitikusa, hogy van néhány támogatandó elem, és nagyon komoly kockázatok vannak ebben a jogszabálytervezetben. El kell mondjam, sajnos megkerülhetetlen az, hogy az általános vitában két dolog ne történjen meg. Az egyik az, hogy ne beszéljen egy párt valamilyen szinten a saját értékeiről, a másik pedig az, hogy ne keresse egy jogszabálytervezetben azokat a látnivalókat, azokat az apróságokat, amelyeket belelát, kockázatnak lát, és ezért erre koncentrál.
Hadd mondjam el, hogy a Lehet Más a Politika egy ökopártként messzemenőkig azért elkötelezett, hogy Magyarország ásványkincse, termőföldjei mint Magyarország legfontosabb természeti erőforrásainak rendszere az az erőforrásháttér, amire gazdaságot építeni lehet. Nem hiszünk abban a szolgáltatói, kereskedői társadalomban, ami Nyugat-Európa sok jóléti társadalmában kialakult, és nem hiszünk egy olyan gazdaságban, ami nem a természeti erőforrásokat helyezi legelsősorban előtérbe. Ugyanakkor éppen ebből a szemléletből adódóan nagyon nagyfokú fontossággal és jelentőséggel kezeljük mindazokat a jogszabályokat, amelyek ezeket a természeti erőforrásokat igyekeznek valamilyen formában hasznosítani.
A mai nap folyamán, a napirend előtti felszólalásomban már említettem ezt a - nem tudom magyarul - világboldogsági jelentés című dokumentumot, amit ugye, megvizsgáltak, és nagyon sok szempont alapján értékeltek, és ahol a 110. helyen szerepeltünk. Ebben nyilvánvalóan látható az, hogy főleg az észak-európai államok, de több jóléti nyugat-európai állam is az első 10-ben szerepel, többek között olyanokkal együtt, mint Costa Rica vagy Mexikó. Ez azért érdekes, mert nagyon sok szempont van, ami befolyásolja egy ország jövőképét, és ebből az egyik az a biztonság, amit a jogszabályi környezettel kormányokon átívelően, szemléletileg sugalmaznia kellene az országok vezetésének. És ennek a biztonságnak a hiánya, a kapkodás, az, hogy egy-egy erőforrás gyors kihasználása, gyors politikai érdekekké való lefűzése semmiképpen nem lehet kívánatos sem a jogbiztonság, sem az emberek biztonságérzete, sem pedig az ország természeti erőforrásokkal való gazdálkodása szempontjából.
Mint elmondtam felvezetőmben, mi is arra a következtetésre jutottunk, hogy van néhány olyan elem, amely összességében egyszerűsíti az eljárásokat, világosabbá teszi, hatásköri és illetékességi kérdéseket tesz rendbe, ugyanakkor vannak komoly kockázatai is ennek a tervezetnek. Erre szeretnénk felhívni a figyelmet. A T/1706. számú törvényjavaslat a bányászatról és a termőföld védelméről számos szükséges jogszabályi pontosítást tartalmaz.
(14.10)
Csak néhány pontját szeretném érinteni a törvényjavaslatnak, amelyek véleményem szerint aggályosak, és az egészséges környezethez való alkotmányos, illetve Alaptörvényben biztosított jog szempontjából kockázatosak lehetnek Magyarország jövője szempontjából. A törvénymódosításból elsősorban a palagázra vonatkozó részt szeretném kiemelni, amely a bányafelügyelet hatáskörébe helyezi a szénhidrogén kutatása és kitermelése során alkalmazott rétegrepesztést, valamint a rétegrepesztési technológia és a rétegenergia-pótlás céljából alkalmazott vízbesajtolást. Ismertebb nevén a palagázfúrásról van itt szó. A másik problémás rész ezzel részben szintén összefügg, ez a szén-dioxid geológiai tárolásának lehetővé tétele.
Összességében az LMP azt gondolja, hogy pont egy olyan téma, mint az ország energetikai jövője, energiabiztonságának megvalósítása azt igényelné, hogy ebben nemzeti konszenzus legyen, az, hogy a többségi kormányzó pártoknak és a magyar parlamentben a választóknak szintén egy komoly csoportját képviselő ellenzéknek legyen valamilyen konszenzusa arra nézve, hogy milyen irányba megy el az ország energiastratégiája. Nyilvánvalóan ennek a hiányát látjuk akkor, amikor ezt a stratégiai gondolkozást a parlament hatásköréből kivéve gyakorlatilag egyszerű bányahatósági szintre levisszük, és a hatásköröket úgy biztosítjuk ezzel a jogszabálytervezettel, hogy lehetőséget teremtsen arra, hogy hatósági szinten dőljön el, hogy az ilyen jellegű technológiák alkalmazására nyílik majd lehetőség vagy nem nyílik. Ez az, amit nem szeretnénk. Ez az, amiről azt mondjuk, hogy a parlamentnek kellene gondolkoznia, s a kormányzó többségnek és az ellenzéknek valamilyen konszenzust keresnie, hogy mi az, ami az ország energetikai jövőjére meghatározó lehet.
A palagázról beszélünk, ami egy aprószemcsés üledékes kőzet pórusaiban található, és csak azután gyűlik fel nagyobb mennyiségben, ha szétroncsolják a kőzetet. Ennek következtében homok, víz és vegyszerek elegyét juttatják nagy mélységbe. Ez viszonylag egy új technológia, ami sok kockázatot rejt. Amikor arról hoz a kormány döntést, hogy milyen új energiahordozókat támogat, mindenképpen fontos azoknak a környezetvédelmi, környezetegészségügyi, természetvédelmi szempontoknak az érvényesítése az energiatermelésben, amelyek most gyakorlatilag alulmaradnak a bányahatóságok hatáskörének a megerősítésével szemben.
Az LMP álláspontja az, hogy a palagázzal való kísérletezés és az atomenergia helyett úgy léphet az ország a nemzeti energia-önrendelkezés irányába, ha a környezetre nem káros megújuló energiák mellé tesszük le a voksunkat. Paks után egy újabb lépcső lehet ez a jogszabálytervezet abba az irányba, hogy erről letegyünk, és erőforrásokat, hatásköröket biztosítsunk ezzel ellentétes folyamatokra.
Európában a palagáz kitermeléséhez használatos hidraulikus repesztéses eljárással kapcsolatban már most jelentős környezetvédelmi aggályok merültek fel. Amerikában, ahol nagy lakatlan területek vannak és sok helyen kísérleteznek ilyennel, jóval lazább a szabályozás, és azt látjuk, hogy a genetikailag módosított élelmiszerek esetében is nagyobb a tudomány ez irányú fejlődésével kapcsolatos bizalom, mint az öreg kontinensen. A francia kormány viszont még 2012-ben betiltotta a palagáz-bányászatot, mert nem merték vállalni a földmozgások és egyéb környezeti veszélyek, a felszín alatti vizek elszennyeződésének kockázatát a Párizsi-medencében.
Az elmúlt években egész Nyugat-Európában gyorsan és radikálisan változott a palagáz-kitermelési technológiához való viszony. Nemrégiben a környezetvédőknek Bulgáriában is sikerült elérniük, hogy az eljárást törvényen kívül helyezzék, és ennek nyomán vissza is vonták a Chevron koncesszióját. Az Európai Unióban lassan kisebbségbe kerülnek azok az államok, amelyek nem gördítenek akadályokat a kutatás és kitermelés elé. A magyar kormány ezzel a jogszabályjavaslattal viszont a jelek szerint éppen arra készül, hogy a magyar emberek egészségével és talajvízkincsével kísérletezzen egy olyan technológiával, amely káros hatásainak az elmaradására nincs semmiféle tudományos bizonyíték.
Magyarország Alaptörvényének XX. cikke szerint azonban mindenkinek joga van az egészséghez, amit a magyar állam az egészséges ivóvízhez való hozzáféréssel, valamint a környezet védelmének biztosításával segít elő. Az Alaptörvény P) cikke azt írja elő, hogy a természeti erőforrások, többek között a vízkészlet fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. A kormánynak szintén fontos feladata, hogy felelős döntéseket hozzon az ország hosszú távú energiaellátásával kapcsolatban, illetve hogy a hazai kis- és közepes vállalkozásokat hozza helyzetbe, ne a külföldi beruházókat, külföldi kutatókat és külföldi érdekeltségű cégeket.
Az energiaipar erősen környezetszennyező, amit tényként kell kezelnünk. Hazánk teljes szén-dioxid-kibocsátásának bő háromnegyede, 75,9 százaléka az energiaszektor számlájára írható. Azaz a jelenlegi fosszilis alapú energiatermelés erősen terheli a természeti környezetet, például a klimatikus viszonyok megváltoztatása által, és így veszélyezteti alapvető emberi szükségleteink kielégítését.
Magyarországon 2007-ben kezdődtek el a hagyományos gázmezőn a kutatások. A legaktívabb cég a kanadai Falcon Oil & Gas magyar leányvállalata, a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. volt. Később a kanadai cég egy szerb olajvállalattal, a NISZ-szel - amelynek többségi tulajdonosa az orosz Gazprom - kötött megállapodást. A TXM is több tucat rétegrepesztést hajtott végre, és a hidraulikus rétegrepesztéses eljárással azt követően kellett leállniuk, hogy a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság megtiltotta a hidraulikus rétegrepesztéses technológia alkalmazását.
El szeretném mondani általánosságban a magyar kormányzatnak és a 2010 óta fennálló második, illetve most már harmadik Orbán-kabinetnek azt a tendenciáját, amit többször szóvá tettünk a kormányalakítás során is, hogy a környezetpolitikai szempontok láthatóan nem tudnak kellően érvényesülni. Ennek ellenére ezek a tendenciák, az, hogy korábban a környezet- és természetvédelmi feladatokért felelős zöldhatóságnak nagyobb volt a hatásköre, és alaphatóságként járhatott el az ilyenek engedélyezésében, nagymértékben lehetőséget teremtett arra, hogy Magyarország természetikincs- és ásványkincskészlete felügyelet alatt álljon, és legyen kontrollja az energiaszektornak és az iparnak arra nézve, hogy ne veszítsük el hazánknak ezt az értékes erőforrás-tartalékát.
El kell hogy mondjam, a korábbi környezetvédelmi államtitkárság, amikor még nem volt összerakva más témákkal, és a korábbi államtitkár, Illés Zoltán a legjobb tudomásom szerint szintén kiállt ezek ellen a technológiák ellen, és nyilvánvalóan nem azért, mert nem fideszes, hanem azért, mert szakember, és e tekintetben a környezetbiztonságot fontosabbnak ítélte meg, mint azt a gazdasági lehetőséget, amit esetlegesen ez a technológia rejthet. A TXM esetében ugyanis a hidraulikus rétegrepesztést megtiltó Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség azzal érvelt a Népszabadság kérdésére, hogy a besajtolt víz 2 százalékban mérgező, allergén, mutagén, rákkeltő, környezetet károsító, például biocid anyagokat is tartalmaz. Most ennek a betiltásnak a lehetősége megszűnik, és ez az, amit önök teljes mértékben hatáskörileg a bányahatóságokhoz tesznek át. Emiatt nekünk komoly aggályaink vannak.
Ez rendkívül érdekes annak fényében, hogy a most benyújtott bányászati törvénymódosítás a hatósági engedélyezési jogkörök megoszlásába úgy nyúl bele, hogy erősítheti a bányászati hatóság befolyását a palagázzal kritikusabb zöldhatóság rovására. A törvénymódosítás mögötti hatósági folyamatba nem látunk ugyan bele, nem tudjuk, hogy a módosítás milyen hatással lesz a környezetvédelmi hatóság jogához a palagázfúrások engedélyezésére. Ugyanakkor a paksi atomerőmű-bővítés módja nem hagy kétséget afelől, hogy a kormánynak a különböző gazdasági lobbik fontosabbak a környezetvédelmi megfontolásoknál.
A mindenkori energiapolitika komoly hatást gyakorol a társadalmi igazságosságra. Egyrészt komoly hatása van a társadalmi egyenlőtlenségekre, hogy kinél csapódik le az energiatermelés haszna, azaz kihez kerülnek az e szektorból származó jövedelmek. És akkor még nem beszéltünk azokról a bújtatott társadalmi támogatásokról, amelyekre a költségvetés lehetőséget teremt. Volner képviselő úr részben ezekre hívta fel a figyelmet, véleményem szerint teljes megalapozottsággal.
(14.20)
Ebből a szempontból is problémás a hazai palagázbányászat, hiszen a kanadai, illetve részben orosz tulajdonú cég fog bányászni, ami gyaníthatóan nem a vidéki foglalkoztatásra lesz pozitív hatással. Szintén álmegoldás a szén-dioxid geológiai tárolása, ami alapvetően a szén-dioxid nagy mennyiségű létrehozásával jár együtt. A szén-dioxid geológiai tárolása a légkörre káros gázok kibocsátáscsökkentését megkövetelő szerkezet változását halogatja tovább. Erről sem volt társadalmi vita, nem voltak hatástanulmányok, nem tudjuk, ki számolta ki, hogy ez jó lesz-e az országnak, jó lesz-e az ország környezetének, nem látjuk azt, hogy mi alapozta meg az ezzel kapcsolatos kezdeményezéseket.
Az LMP energiapolitikai elképzelései arra adnának választ, hogy bár jelenleg a gazdaság és a társadalom az olcsó és bőséges fosszilis energiára épül, ez fenntarthatatlan, és komoly társadalmi, környezeti veszélyeket is hordoz magában.
A klímavédelem és a fenntartható háztartási kiadáscsökkentés érdekében az LMP nem a fosszilis fűtőanyagok bányászatát és elégetését támogatja, hanem ezek megspórolását. A legolcsóbb és legtisztább energia az, amelyet nem használunk fel. A fosszilis energia ezenkívül véges, egyre költségesebb, nem újul meg, és számos tekintetben környezetszennyező.
A kormány energiapolitikájának négy területre kell koncentrálnia: a nemzeti önrendelkezésre, a foglalkoztatásra, a társadalmi igazságosságra és a környezeti, természeti erőforrások védelmének fontos stratégiai szempontjaira. Ennek legfőbb eszközei a megfelelően, decentralizáltan alkalmazott megújuló energiaforrások, a nap-, szél- és geotermikus energia helyi viszonyokhoz alkalmazkodó megvalósításában rejlenek, az energiahatékonysági beruházások és az energiaszegénység elleni küzdelem.
Az LMP által hangsúlyozott energiapolitikai célok egyik legfontosabb eszköze az energiatermelési szerkezet oly módon történő átalakítása, hogy az minél inkább megújuló energiaforrásokra támaszkodjon. Fontos hangsúlyozni, hogy ez egy távlati cél, a megújulókra való teljes átállás nem mehet máról holnapra, amit elismerünk, energiaigényünk kielégítésében még jó ideig támaszkodni kell a fosszilis energiahordozókra, ami azonban nem jelenti azt, hogy a jövőbe nézve forrásokkal, hatósági engedélyezésekkel egy helytelen irányban kellene nyomni a lehetőségeket.
A hazánkra vonatkozó megújulóenergia-poten-ciál felmérései nem egységesek, de összességében kijelenthető, hogy nincs elvi és gyakorlati akadálya annak, hogy hosszabb távon akár a teljes hazai energiafogyasztást megújulókból fedezzük, különösen, hogy az alternatív megújulóenergia-termelési módok gyakorlatilag mindegyike nagyarányú, minden bizonnyal forradalmi fejlődés előtt áll. Ezt teremtené meg a kormány annak a lehetőségével, ha a K+F forrásokba minél többet tudna fektetni, hogyha megvizsgálná azokat a lehetőségeket, hogy milyen potenciál áll ez előtt, és az iparnak, a MOL-nak és számos ilyen nagy cégnek a szabályozási hátterével sokkal inkább azt az ösztönzést teremtené meg, hogy lehetőség szerint minél teljesebben, minél kiegészítőbben megújulóenergia-szektorba fektessenek be, ezeket a kutatásokat támogassák, és ezeket a fejlesztéseket erősítsék.
Arra kérném a kormány képviselőit és tisztelettel az államtitkár urat, hogy ha van módja, akkor reakcióit a vita során tegye meg, hogy legyen módunk még reagálni. Számos gondolatunkat nem volt idő elmondani, és megköszönnénk, ha erre még lenne lehetőségünk.
Köszönöm szépen.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
