SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Külön szeretném megköszönni Riz Gábor képviselő úrnak és Turi-Kovács Béla képviselő uraknak, hogy a kormánypárt részéről részt vesznek a vitában. Viszonylag kevésszer volt alkalmam ebben a parlamenti vitastílusban eddig a munkában részt venni, hiszen általában csak zárszóban kapunk valami reakciót, és kevésszer adatik meg, hogy valóban reagáljunk, amit azúton tisztelettel megköszönök mind a két kormánypárti képviselőnek.
Nagyon-nagyon sok dologra szeretnék reagálni, ezért lehet, hogy részben olyan lesz, mintha szétforgácsolnám a mondanivalómat, de nagyon nehéz a különböző elhangzott gondolatokra nem reagálni. Kezdeném a jobbikos képviselőtársaimmal, akik közül mind Volner képviselő úr, mind Kepli képviselő úr, mind Magyar képviselő úr számos olyan érvet hozott fel, amivel egyet kell hogy értsünk. Számos olyan érvet hozott fel társadalmi, politikai szempontból, környezetvédelmi szempontból, mezőgazdasági szempontból, amelyekkel azonosulnunk kell. Nagyon-nagyon kevés az, amivel itt vitatkozni lehet. Talán csak annyi, hogy talán Kepli képviselő úr az egyik leghevesebb szószólója Magyarországon annak, hogy a felszíni vizeink védelméért is tegyünk, a Balaton környékén kiemelkedően, tehát nem csak a felszín alatti vizekre kell odafigyelnünk a bányászat során.
Ugyanígy Magyar képviselő úr mondta, hogy a külszíni bányászat jelent csak veszélyt, vagy az jelent veszélyt; sajnos nem csak az jelent veszélyt, tehát a vízkészletünkön keresztül a külszíni bányászattól eltérő bányászati tevékenységek is komoly veszélyt jelentenek. Éppen ebből adódóan, mert ennyi mindenben egyetértettünk a jobbikos képviselőkkel, egyetlen dolgot nem értettem meg, ez a „valószínűleg támogatni fogjuk ezt a jogszabályi javaslatot”, ezt a mondatot nem értettem. Ha látják a társadalmi problémákat, a környezeti problémákat, látják azt, hogy milyen kockázatokat rejt, melyek azok, amelyek hiányoznak belőle mezőgazdasági szempontból, akkor hogy lehet támogatni? Mi is azt mondjuk, hogy támogatjuk, ha a módosító indítványainkat befogadják, vagy ha azok a feltételek teljesülnek, amelyekről beszélünk, de úgy támogatni, hogy önök mindannyian elmondják azt, hogy mi mindenben rossz és mi mindenben hiányos, így nagyon-nagyon nehéz ezt megértenem.
Riz Gábor képviselő úrnak köszönöm szépen a reakciót. A Lengyelországgal való hasonlat szénhasznosítás szempontjából körülbelül olyan, mintha Magyarországot erdőfelhasználási szempontból Szlovákiához hasonlítanánk, hajózási szempontból Horvátországhoz hasonlítanánk. Tehát miután teljesen eltérő a természeti környezetünk, és mások a természeti erőforrásaink, ezért az ilyen jellegű hasonlatok sajnos nem alkalmazhatóak jól magyarországi viszonyokra, mert más, eltérő természeti erőforrási háttérrel más lehetőségeink vannak. És külön köszönöm Riz Gábor úrnak, hogy nem a DK-s képviselőkhöz hasonlított, ezt megtiszteltetésnek veszem, mert azt hiszem, hogy azt jobban zokon vettem volna.
(15.10)
Szakács László képviselő úr EU-s kérdéseket feszegetett. Ez ügyben két dolgot hadd említsek már meg. Az egyik, amit el szerettem volna mondani korábbi beszédemben is, egyértelműen az, hogy néhány napja írásbeli kérdést tettem fel Fazekas Sándor földművelésügyi és Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter urakhoz, hogy megfelel-e Magyarország az Európai Bizottság ajánlásának a palagázt érintő szabályozásban. Ugyanis az Európai Bizottság 2014. január 22-én közzétett egy általános ajánlást 2014/70/EU számon, a szénhidrogének, például a palagáz masszív hidraulikus rétegrepesztéssel való feltárására és kitermelésére vonatkozó minimumelveiről.
Eszerint azoknak a tagállamoknak, amelyek masszív hidraulikus rétegrepesztéssel kívánnak szénhidrogén-feltárást vagy -kitermelést végezni, 2014. július 28-ig végre kellett volna hajtaniuk vagy végre kellett hajtaniuk az ajánlásban foglalt minimumelveket. Miután ezekről nem tudunk, ez volt az írásbeli kérdésem, hogy ez hogy is áll, és egy kicsit releváns ez a kérdés ide, mert legelőször 2014 decemberéig kell majd évente tájékoztatást adnunk a Bizottságnak az általuk ezen ajánlásra válaszul bevezetett intézkedéseinkről.
Az én véleményem szerint ez a mostani szabályozás, azáltal, hogy a bányahatóságoknak tágabb lehetőséget teremt ennek az engedélyezésére, ez ellentétes ezzel az ajánlással. Tehát nagyon kíváncsian várom azt, hogy miről is fog beszámolni a magyar kormány december 31-ig.
A másik nemzetközi kérdés, amit szerettem volna elmondani: az ENSZ kutatási anyagairól van szó, frissen fordított anyagok, tehát 2014. augusztusi állásfoglalások. Az ENSZ környezetvédelmi programja szerint a rétegrepesztéseknek elkerülhetetlen negatív környezeti hatásai lehetnek akkor is, ha megfelelő technológiával végzik. Az alábbiakban a két fő hatásterületre, a kibocsátásokra és a vízkérdésre fókuszálnak, és a vízkérdés tekintetében el kell hogy mondjuk, hogy minden egyes rétegrepesztési művelet körülbelül 15 millió liter repesztő folyadékot igényel, amelyek vízből, támasztóanyagból és 0,5-1,5 százalék közötti vegyi anyagból állnak. Az utóbbiak között az egészségre káros, rákkeltő anyagok is szerepelnek. Erről már beszéltem. Tehát ezen nemzetközi tapasztalatok felhasználása miatt vélem én azt, hogy némileg aggályos az a szemlélet, ami a bányahatóságok irányába mozdul el.
Turi-Kovács Béla képviselő úrral nagyon-nagyon sok dologban értek rendszeresen egyet, és mindig élvezem a párbeszédet vele, és teljes mértékben megértem, sőt osztom azt a miniszterelnöki törekvést, amely Magyarország jövője irányába munkaalapú társadalmat szeretne építeni. Én nem hiszek, tehát ökopártként nyilvánvalóan nem hiszünk a szolgáltatói társadalomban önmagában, nem hiszünk a kereskedői társadalomban, nem hiszünk abban, hogy az jelentené Magyarország gazdasági jövőjét, hogy majd Kínából olcsón veszünk valamit, és drágábban eladjuk. Nyilvánvalóan olyan munkaalapú, termelői társadalomra van szükség, amely értékteremtéssel, hozzáadott értékkel lehetőséget teremt Magyarországnak, hogy e tekintetben külső gazdasági tényezőktől függetlenné váljon.
Ugyanakkor a miniszterelnök úrnak az a véleménye, ami a szén-dioxid-kibocsátást és a munkahelyteremtést párhuzamba vonja, ez egy jó 20 évvel ezelőtti szemlélet. 20 évvel ezelőtt volt az igaz, hogy úgy fejlődött a gazdaság, ahogy növekedett a szén-dioxid-kibocsátás. De ez ma már nem így van. Ez a szemlélet ma már elavult, és ma már számos példa van arra, hogy szén-dioxid-csökkentés mellett is van gazdaságnövekedés, és ebből adódóan ezeket a folyamatokat nehéz nem figyelembe venni, mert ha az alapcéllal, amit a miniszterelnök úr képvisel a munkaalapú társadalom tekintetében, egyet is értünk, annak a módszerére, hogy milyen eszközökkel valósítsa ezt meg, szerintem engedtessék meg a vita. Ugyanis teljes mértékben egyetértek megint képviselő úrral abban, hogy az én véleményem szerint, sőt azt mondhatom, hogy az LMP véleménye szerint is lehetséges a gazdasági fejlődés úgy, hogy az a természeti, környezeti kincseinkkel harmóniában valósuljon meg, csak az a gond, hogy jelenleg nem ezt a gyakorlatot tapasztaljuk.
Az Alaptörvény szemlélete, kormányzati stratégiák, az államfő, köztársasági elnök úrnak az itt elhangzott beszéde mind ezt sugalmazzák. Ugyanakkor a gyakorlat más. A gyakorlatban azt tapasztaljuk, hogy mint ahogy a miniszter neve is mutatja, a magyar társadalmat erőforrásként kezeli a kormány, ez az erőforrás, amit ki akar használni. A környezetet egyszerű eszközként használja, hogy miből gazdagodjon, és a cél maga a gazdaság és a gazdasági fejlődés, és a kormánytagok, amikor beszédet mondanak a Kossuth rádióban meg itt-ott, akkor a sikerességüket GDP-ben meg ilyenekben mérik. Szerintünk ez a hibás szemlélet.
Ugyanúgy, mint ahogy Turi-Kovács képviselő úr elmondta, a mi véleményünk szerint is maga a cél az ember. Ennek egy eszköze kell hogy legyen a gazdaság, és egy alapfeltétel a környezet, mert onnan jönnek a természeti erőforrások, és arra lehet csak jól építeni gazdaságot. Ez azért nagyon fontos a jelen általános vitában, mert nem mentünk bele a részletekbe, majd ezt bizottsági szinten megtesszük, mert mindazon hatósági jogköröknek a megváltoztatása, ami a zöldhatóságoktól esetleg a bányahatóságokhoz tesz át hatásköröket és illetékességeket, ezzel a szemlélettel szakít.
Mi sem, illetve bátran kijelentem: én nem vagyok bányaellenes, én környezetszennyezés-ellenes és emberpárti vagyok, nem pedig bányaellenes. Én azt mondom, hogy lehet létjogosultsága ezeknek a technológiáknak, mindaddig, ameddig az nem veszélyeztet környezetet, nem veszélyeztet emberi egészséget, nem veszélyezteti a hosszú távú gazdaságunkat, és nem veszélyezteti a fenntartható gazdasági fejlődésre irányuló törekvéseket, hogy ezek az erőforrások hosszú távon a következő generációknak is rendelkezésre álljanak, és ne pillanatnyi haszonlesés szempontjából akarjuk ezeket túlhasználni.
Éppen ebből a szemléletből adódóan azt mondom, hogy számomra a legfontosabb hatóságnak - és éppen ezért fáj ez a jogszabálytervezetben - a zöldhatóságnak kellene lennie. Mindent engedni kell, ami nem veszélyezteti az Alaptörvényben foglalt alapjogainkat, nem veszélyezteti az egészséges környezethez való jogunkat, és a zöldhatóság az a szint, ami abban érdekelt, hogy a fenntarthatóság szintjét a természeti erőforrások használatában megállapítsa.
Ebből adódóan, hogyha bármilyen tevékenység egy bányahatósághoz kerül át és alaphatóságként az fog róla dönteni, akkor ezek az elvek törvényszerűen nagy valószínűséggel nem fognak tudni érvényesülni, azért, mert bármelyik olyan hatóság, amelyik illetékességgel és hatáskörrel az irányba van, hogy a gazdaság fejlesztését előmozdítsa, segítse azt, hogy a természeti erőforrásokat minél hatékonyabban tudja a gazdaság hasznosítani a társadalom szempontjából, ez a jövőre nézve jelent kockázatokat. És pont az a problémánk ezzel - és ez irányba lesz módosító indítványunk is -, hogy alapvetően a zöldhatóságok jogköre és hatósági szintje semmilyen formában ne csökkenjen és ne szenvedjen hátrányt a bányahatóságokkal szemben.
Nagyon-nagyon röviden: továbbra is azt tudjuk mondani, hogy vannak olyan kérdések, amelyek rendbe tesznek illetékességeket és hatásköröket, vannak olyan intézkedések, amelyek átláthatóbbá teszik a hatósági eljárásokat, ezeket tudjuk támogatni. De a teljes javaslatot csak akkor fogjuk tudni, hogyha néhány tekintetben, néhány módosításunkat megfogadva, esetleg a kormánypárti képviselők átgondolva, elfogadják, mert ha ugyanaz a cél mozgat bennünket, akkor az kellene, hogy az eszközök is hasonlóak legyenek, és ez pedig nyilvánvalóan az, hogy a magyar társadalom egészséges környezethez való joga semmilyen formában ne szenvedhessen csorbát.
Köszönöm szépen a szót.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
