SZATMÁRY KRISTÓF,
SZATMÁRY KRISTÓF,
SZATMÁRY KRISTÓF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem kisebb jelentőségű javaslat fekszik most itt előttünk, mint a hazai biztosítási piac új kódexe. Bizonyára önök is és az országban több millió ember rendelkezik egyébként valamilyen biztosítással. A biztosításokba az emberek a pénzüket teszik be, azért, hogy ezzel kifizessük az előre nem látható kockázatokból fakadó, az életünkben megjelenő bizonytalanságokat, pontosabban kifizessük azt a biztosítót, amelyik ennek a kockázatnak a kezelését átvállalja tőlünk.
(16.00)
A mai értelemben vett biztosítás gondolata és intézménye több száz évre tekint vissza. Talán nem meglepő - az általános vitába egy kis történelmi kitekintés belefér -, hogy az első kereskedelmi hajózásoknak köszönhetően alakult ki érthető módon, a vitorlások és a kalózok idejében. Amikor az áruk megérkezése nem volt szavatolható, szükség volt egyfajta biztosítékra, amellyel kárpótolni lehetett a hoppon maradt kereskedőket. Innen már csak egy lépés volt egyébként az utazási életbiztosítás, amely azt jelenti, hogy ha az utazás előtt egy nagyobb összeget letétbe helyezett valaki arra az esetre, hogyha nem térne vissza a hajóútról, akkor ezt az összeget, illetve a többszörösét visszakapta, amennyiben meg visszatért szerencsés módon, akkor azt az összeget elbukta. Érdekesség csak, hogy az első ismert életbiztosítást 1583-ban kötötte egy londoni illetőségű, William Gybbons nevű úriember 30 font biztosítási összeggel, elindítva ezzel egy ma már több milliárd dollárra tehető piacot.
S ami talán nem változott azóta sem, az alapvető lényege a biztosításnak ma sem más, mint ötszáz évvel ezelőtt, a piac azonban jóval összetettebbé és ezáltal veszélyesebbé is vált. Ma már gyakorlatilag bármire lehet biztosítást kötni, a biztosítási piac azonban tele van ellentmondásokkal, és ahogy a biztosítási tárgyak, úgy a visszaélések lehetőségeinek tárháza is jelentősen bővült. Ahogy tudjuk más szerződéseknél is, az ördög mindig a részletekben lakozik, és ha egy tájékozatlanabb ügyfél nem figyel oda a szerződések úgymond apróbetűs részére, könnyen bajba juthat. Például hiába köt valaki életbiztosítást, ha pár hónapra elveszíti a munkáját és nem tud fizetni, ha nem jó a szerződése, könnyen semmissé válik ez a szerződés, és az addig befizetett pénze is elúszik, s nem is marad biztosítása.
Ezen kívül az is tény, hogy a biztosítottak pénzével teljes egészében a biztosítók rendelkeznek, azokat a pénzeket befektetik, az ügyfél úgymond a szerződések keretében lemond a pénz feletti tulajdonjogáról. Sokszor nem világos az sem, hogy az első évek díját valóban viszontláthatja-e az ügyfél, ha bekövetkezik például a káresemény. Tehát anélkül, hogy hosszan, a teljes időt kihasználva részletezném, hogy milyen sokfélék is lehetnek a biztosítások, az világos, hogy valóban szükség van felügyeleti tevékenységre és határozott szabályokra ezen a területen. Magyarországon természetesen jelenleg is törvény szabályozza a biztosítási tevékenységet, amely a vonatkozó uniós irányelveken alapul. Mivel azonban a piac változik és változnak az irányelvek is, így nekünk is, most úgy tűnik, szükséges a törvény módosítása.
Elöljáróban annyit szeretnék kiemelni, hogy az új törvény alapvetően ügyfélbarát, az eddiginél sokkal inkább figyelembe veszi a fogyasztóvédelmi szempontokat, az ügyfelek érdekeit, ahogy ezt egyébként az államtitkár úr is említette. Ez megmutatkozik egyfelől a felügyeleti tevékenység jelentős erősítésében, a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó szabályozásban, és az esetleges felszámolói eljárásnál is nagyobb hangsúly fordítódik majd az ügyfélbiztonságra.
Mielőtt azonban ebbe belemennénk, engedjék meg, hogy röviden felvázoljam azokat az uniós irányelveket, amelyeknek a törvényjavaslat is meg kíván felelni. Elhangzott, hogy az uniós szabályozás közvetlen előzménye az Unió 2004-es ajánlása alapján az úgynevezett Bázel II. néven ismert folyamat, amely nagy hangsúlyt fektet a hitelintézetek tevékenységéhez igazodó tőkeképzésre, a korábbinál nagyobb védelmet biztosítva ezáltal a különböző típusú pénzügyi és működési kockázatok ellen.
A folyamat az Európai Unió szabályozásában először a hitelintézeti és értékpapírpiaci szektorban jelent meg. Ezekhez az irányelvekhez igazodik az Európai Bizottság 2007 folyamán beterjesztett, biztosítási szektorra vonatkozó Szolvencia II. javaslata. A jelenleg hatályos rendszer harminc éve szabályozza immár az uniós biztosítási piac egyes intézményeit. Ennek a rendszernek egyes elemei egyéb szektorok szabályozási fejleményei miatt elavultak, bár kétségtelen és érdemes megjegyezni, hogy a Szolvencia I. az idők folyamán bizonyította szabályainak időtállóságát, azonban, ahogy sok más területen is, időközben néhány paragrafusa túlhaladottá vált és módosításra szorul.
Az előttünk fekvő tervezet tehát lényeges célként valósítja meg egyrészt a Szolvencia II. irányelv átültetését, másrészt a hatályos hazai szabályozás egyes elemeinek korszerűsítését. A korszerűsítés magában foglalja a hazai szabályozás fejlesztését, a felhalmozódott piaci és felügyeleti tapasztalatok, illetve a pénzügyi válság tapasztalatainak átültetését. Mint említettem, a javaslat az ügyfelek érdekeit tartja elsősorban szem előtt, ennek megfelelően erősíti a felügyeleti tevékenységet. Minőségi változást jelent a tervezet szerint, hogy kockázatalapúvá válik a felügyelés. A szabályozás és a felügyelés fő célja az ügyfelek megfelelő védelme, továbbá a pénzügyi stabilitás és hatékony működés. A javaslatban a felügyelés előretekintő és kockázatorientált megközelítésen alapszik.
A javaslat átlátható szabályokat ír elő a közzétételre, az adatszolgáltatásra. Az arányosság alapelve mellett fontos cél, hogy a felügyelet rendelkezzen valamennyi szükséges információval, ami a feladatai ellátásához szükséges. Az új rendszerben a biztosítóknak és a pénzügyi felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Banknak is növekednek a feladatai, ugyanakkor cél, és reményeink szerint eredménye is lesz a javaslatnak, hogy az adminisztrációs terhek ésszerű mértékűre csökkenjenek.
Újítást jelent a határon átnyúló pénzügyi csoportokra vonatkozó különös szabályok kidolgozása. Ennek érdekében a csoportot átfogó felügyelést az érintett felügyeletek úgymond felügyeleti kollégiumok keretében látják el.
A törvény egyébként meghatározza, mely esetekben kerül sor az alapítási és tevékenységi engedély visszavonására. Lényeges újítása a jogszabálynak, hogy rendezi a felügyeleti adatkezelésre vonatkozó szabályokat.
Mint ahogy elhangzott, egy lényeges különbséget tesz a javaslat a biztosítóegyesületek között. A 300 millió forintos éves díjbevétel alatti kis biztosítókra egyszerűbb szabályok vonatkoznak, értelemszerűen a nagyobbakra ennél bonyolultabbak.
A jogszabályban külön könyvben szerepelnek a biztosításközvetítésre vonatkozó szabályok. A közvetítői szabályozás lényeges változása egyébként, hogy a korábban független biztosításközvetítőknek számító többes ügynökök a törvény hatálybalépését követően a tevékenység jellegéből adódóan függő biztosításközvetítőknek minősülnek majd. A javaslat azt is szabályozza, hogy mennyi jutalékot kaphatnak a biztosításközvetítők egy-egy szerződés után. Az új szabályok közé tartozik az is, hogy a casco biztosítások központilag kezelhetők legyenek, az így egybegyűjtött adatokra azonban vonatkozik a célhoz kötöttség elve, és csak meghatározott ideig tárolhatók a járművek és az üzembentartók adatai.
A javaslatban fontos szemléletbeli változások is előkerülnek. Például a biztosítók pénzügyi stabilitásának felelőssége a felügyeleti hatóságtól visszakerül a társaság vezetéséhez. A biztosítók ezáltal nagyobb szabadságot kapnak, de értelemszerűen növekszik a felügyeleti hatóság jogköre is ezekben az esetekben.
A fogyasztóvédelmi szempont, mint említettem, igen fontos a javaslatban, és a törvény a kockázatelemzési rendszerekben is változásokat eszközöl. A rendszer legfőbb feladata a tudatos kockázatvállalás elősegítése. Ennek eredményeként a vezetőség pontosan fogja látni a saját döntéseiben, hogy a biztosítók tevékenységében rejlő kockázatok melyek. Hangsúlyos elem egyébként a biztosító vagy a viszontbiztosító saját értékelése a kockázatairól és a szavatoló tőkéjéről.
Szintén ügyfélbarát intézkedésnek minősül a tájékoztatási kötelezettségek pontosítása, szigorítása. Erre a biztosítási szerződések sajátosságaira, valamint a biztosított és a szerződő egyenlőtlen helyzete miatt alapvetően szükség van.
A fogyasztóvédelmi szemlélet erősítését jelenti az is, hogy az új szabályok szerint a biztosító köteles lesz fogadni az ügyfelek panaszait. A személyesen leadott panaszra minden munkanapon 6 és 18 óra között, a telefonosra pedig a hét egy munkanapján 8 és 20 óra között lesz a javaslat szerint lehetőség. Az azonnal el nem intézhető szóbeli panaszokról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(16.10)
Lényeges újítás az uniós jog adta kereteken belül, hogy a biztosító felszámolása esetén azok az ügyfelek, akiknek a kockázatát a biztosító viszontbiztosította, a konkrét szerződések közvetlen jogalanyaivá válnak.
Tisztelt Képviselőtársaim! Hosszasan lehetne sorolni egyébként a módosításokat. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat lényege, hogy a jövőben pontosabb információt kaphatunk a biztosításainkról, nagyobb biztonságban lehet a pénzünk, és kevésbé kell tartanunk az esetleges visszaélésektől. Fogalmazhatnánk talán úgy is, hogy jelentősen csökken a kockázat az átruházásokban rejlő következmények miatt.
Az új biztosítási törvény egy kétségtelenül terjedelmes joganyag, ezért számos példa, kritika, észrevétel valószínűleg a vitában fel fog merülni, én azonban abban bízom, és arra kérem képviselőtársaimat, hogy alapvetően az ügyfelek és a fogyasztók érdekeit tartsuk szem előtt. Meggyőződésem egyébként, hogy a biztosítási szférának is érdeke egy korszerű, úgymond biztosítási kódex elfogadása. Erre már csak talán az is garancia, hogy egyébként egyeztetés történt a biztosítók képviselőivel, és nagyrészt egyébként a törvényjavaslattal egyet is értenek. Én azt gondolom, hogy egy olyan javaslatot tud itt majd a Ház elfogadni, amely - azt gondolom - sok millió magyar ember biztosítási viszonyaiban hoz egy korszerűbb és jobb rendszert.
És tényleg csak a példák kedvéért, az általános vitában ennek a törvényjavaslatnak a jelentőségét egyébként azok a számok is alátámasztják, hogy a legpontosabb becslések szerint ez körülbelül egy 700-800 milliárdos piac évente Magyarországon, a biztosítási szektorban közel 40 ezer ember közvetve vagy közvetlenül dolgozik, és ha azt vesszük, hogy ma körülbelül 13-14 millió élő biztosítási szerződés van, ez azt jelenti, hogy minden magyar állampolgár a legkisebb kortól a legnagyobb korig több mint egy biztosítással rendelkezik.
Tehát azt mondhatjuk, hogy ez a törvényjavaslat és ennek egy jó elfogadása szinte minden magyar embert érint, és bízunk benne, hogy egy tisztább, jobb viszonyt eredményez, ezért mi a magunk részéről mindenképpen támogatjuk a javaslatot, és bízom benne, hogy a többi képviselőtársam is így tesz. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
