APÁTI ISTVÁN,
APÁTI ISTVÁN,
APÁTI ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Érdemes ezt a benyújtott saláta jellegű javaslatot végigelemezni, végigszemezgetni, majdnem hogy szakaszról szakaszra haladva.
Az első három paragrafus esetében nincsenek is különösebb problémáink, különböző szövegcserés módosításokkal, hatályvesztéssel kapcsolatos szabályozásokat látunk.
A 4. § már érdekesebb, ugyanis az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló szabályokat módosítja oly módon, hogy a köztisztviselő mellett a kötelezettek körébe bekerül a kormánytisztviselő is, amivel egyébként önmagában nincsen problémánk, hiszen a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség kiterjesztése azért nem egy Jobbiktól távol álló gondolat. Érdemes lenne ezt egyébként az országgyűlési képviselőknél is megfontolni, sőt akár bizonyos vezető köztisztviselői vagy kormánytisztviselői állásoknál - régóta mondjuk, szorgalmazzuk, mindig lesöprik ezeket a javaslatainkat -, akár a kötelező vagyonosodási vizsgálatok fogalmát is bevezetni, és bizonyos vezetői vagy magasabb vezetői beosztásokban meghatározott időközönként, akár a megbízatás átvételekor, akár a megbízatás megszűnésekor vagy bizonyos pontosan rögzített szabályok szerint kötelező vagyonosodási vizsgálatot elindítani, főleg azokban az esetekben, ahol kiemelten magas javadalmazást kap, mondjuk, egy vezető beosztású köztisztviselő vagy kormánytisztviselő, vagy éppen a kormány tagja, államtitkár vagy miniszter. Ez nagyban segítene a politika meg a politikusok tekintélyének a visszaszerzésében.
De egyébként nem olyan vagyonosodási vizsgálatokra gondolunk, mint amiket tapasztaltunk, mondjuk, Rogán vagy Szijjártó urak esetében, mert azért az a vicc kategóriájába tartozik, hogy néhány hét alatt lefolytattak egy vizsgálatot. Kérdezzenek meg, mondjuk, egy Fidesz számára nem szimpatikus, kipécézett vállalkozót, hogy ha vele szemben elindít a NAV egy vagyonosodási vizsgálatot, akkor azt néhány hét, néhány hónap vagy inkább néhány év alatt folytatják-e le. A helyes válasz a „c”, néhány évbe is beletelik, rengeteg feszültséggel és általában több millió forintos fizetési kötelezettséggel zárul egy eljárás.
Az megint csak joggal sértheti az emberek önérzetét, az átvizsgált és olykor feleslegesen vagy jogtalanul megsarcolt vállalkozók önérzetét, hogy a jogalkalmazás szerint nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk, mint a politikusokra, pláne a kormánypárti politikusokra. Tehát sokkal hitelesebb lett volna, ha egyébként itt miniszteri szinten, az előbb említett két úriember esetében is egy alapos, hosszú ideig tartó vizsgálat deríti ki, hogy a vagyongyarapodásuk, az ingó és ingatlan vagyonuk mértéke vajon arányban áll-e az adózott jövedelmükkel, annak megfelelő vagy esetleg ahhoz képest túlzott mértékű. Azért az megint csak a teljesen egyoldalú törvényalkotásuk mellett az abszolút önös érdekeket szolgáló jogalkalmazás körébe tartozik, hogy saját magukra nemcsak a törvényalkotás terén tekintenek más elveket irányadónak, hanem a jogalkalmazás terén is teljesen részrehajló módon, pofátlanul egyébként, teljesen átlátszó módon úgy gondolják, hogy egy néhány hetes vagyonosodási vizsgálattal majd meg lehet téveszteni a közvéleményt. Éppen ezért érdemes lenne ezt a 4. §-t bővítve, vagy akár más törvényeket is ebbe a körbe beemelve a kötelező vagyonosodási vizsgálat fogalmát is bevezetni.
Aztán az 5. és 6. § kapcsán az előbb már az MSZP-s képviselőtársam által említett probléma is felmerül, hogy a tervezett normaszöveg és az indoklás ellentmondó. Ugyanis mi a hatályos szöveg a miniszteri biztossal kapcsolatban? A hatályos szöveg szerint a miniszteri biztos e megbízatása megszűnik az őt kinevező miniszter megbízatásának megszűnésével. Mit szeretnének most, mi az új javaslat? Hogy a megbízatás nem a miniszteri megbízatás végével fejeződik be, hanem a régi miniszter hatáskörgyakorlásának megszűnése eredményezi a miniszteri biztos megszűnését is. Ehhez képest mi található az indoklásban? Az, hogy nem a régi miniszter hatáskörgyakorlása, hanem az új miniszter hatáskörgyakorlásának megkezdése a megszüntető ok. Ez lehet, hogy időben egybeesik, de egyáltalán nem kőbe vésett dolog, lehet, hogy komoly időbeli különbséggel kezdődik egy új miniszter megbízatása.
Tehát jó lenne eldönteni, hogy akkor marad-e esetleg az eredeti szabály, mert ehhez az ellentmondáshoz képest még ez is sokkal jobb; akkor szűnjön meg a miniszteri biztos megbízatása, amikor az őt kinevező miniszter megbízatása is megszűnik. Érdemes, sőt rendezni kell a normaszövegben és az indoklásban fellelhető egyértelmű ellentmondást.
A 7. és 9. §, ami aztán egy más vonatkozásban a 17. §-ban is visszaköszön, különösebb problémákat nem okoz: egy régi EGK-irányelvből adódóan a szülési szabadság vonatkozó szabályait végre beemelik a joganyagba.
Sokkal izgalmasabb ehhez képest az összeférhetetlenségi szabályok szigorítása a NAV-dolgozók esetében. Ugyanis jelenleg az a szabály vagy eddig az volt a szabály, hogy a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő nem lehet helyi önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati képviselő annál, de csak annál az önkormányzatnál, amely a NAV őt alkalmazó szerve szervezetszerű működési területén működik. Ehhez képest jelentősen tágítanak és szigorítanak, most már sehol nem lehet ezt követően önkormányzati képviselő, külsős bizottsági tag, helyi nemzetiségi önkormányzati elnök, elnökhelyettes, országos nemzetiségi önkormányzati elnök, elnökhelyettes vagy nemzetiségi önkormányzati képviselő az, aki kormánytisztviselő, pénzügyőr vagy ügykezelő. Vajon milyen esetjogi érvek szólnak emellett? Kit kell kivenni a körből, hol, mely településen ki sértheti esetleg az önök érdekeit, ki zavarhatja az adott fideszes polgármestert a tekintetben, hogy külsős bizottsági tag sem lehet sehol, mondjuk, egy NAV-dolgozó? Ebben az esetben, azt hiszem, hogy ez túlzott szigor.
Tehát megint rosszul súlyoznak, megint aránytalanul súlyoznak. Amikor kellő szigorral kellene fellépni, például a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség szigorítása esetén vagy a kötelező vagyonosodási vizsgálatok bevezetése esetén, akkor nem hajlandóak ezeket az intézményeket szigorítani vagy bevezetni, amikor meg semmi nem indokolja, hogy drákói szigorral lépjenek fel, akkor ezzel ellentétben, a józan ésszel is ellentétben mégis ezt teszik.
(11.40)
A helyi önkormányzati törvény gyakorlati alkalmazásának egyik régi rákfenéje a médiatartalom-szolgáltatókkal kapcsolatos összeférhetetlenségi szabály.
Ehhez hozzányúlnak, de meglehetősen szerencsétlenül és megint szabályozatlanul, oly módon, hogy a gyakorlati jogalkalmazásban ez komoly problémákat fog okozni. Miért? Azért, mert most a régi szövegből a nagyon fontos „valamint” szót, tehát a konjunktivitásra utaló egyik fontos kötőszót kihagyják, és innentől kezdve médiatartalom-szolgáltató természetes személy, jogi személy, gazdasági társaság legfőbb szerve, ügyvezetőségnek tagja, személyes közreműködője vagy képviselet ellátására jogosult lesz összeférhetetlen a képviselői tisztséggel. Itt ugyan nem definiálják a médiatartalom-szolgáltató természetes személyt, erre mi mondhatnánk azt, hogy de hát ez a vonatkozó törvényben benne van.
Igen ám, csak nézzük, hogy mit mond erről a 2010. évi CLXXXV. törvény, ez a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szól. Meglehetősen elnagyolt, és semmilyen eligazítást nem ad a médiatartalom-szolgáltató fogalma, nemes egyszerűséggel úgy fogalmaz ez a vonatkozó törvény, hogy a médiaszolgáltató, illetve bármely médiatartalom szolgáltatója számít médiatartalom-szolgáltatónak. Gyakorlatilag egy fogalmat ugyanazzal magyaráznak, semmilyen eligazodást nem adnak. Ez megint a gyakorlati alkalmazásban fog problémákat okozni.
Megjegyzem önöknek, hogy egyáltalán nem ritka az, hogy médiatartalom-szolgáltató-nál - nevesítsük egy kicsit pontosabban, fordítsuk le magyarra -, mondjuk, egy helyi lapnál vagy egy községi vagy városi televíziónál dolgozó főszerkesztő, vezető vagy nem vezető beosztású személy, vagy adott esetben ebbe a körbe tartozó, nehezen beazonosítható és az egyértelmű jogalkalmazással nem megoldható problémát jelentő személy képviselő, hiszen helyben ismertségre, komoly ismertségre tett szert akár azért, mert szerkesztő, akár azért, mert a tévénél dolgozik; nem lesz könnyű megítélni, hogy az ő adott médiatartalom-szolgáltatónál betöltött tisztsége összeférhetetlenségi körbe tartozik, vagy nem az összeférhetetlenségi körbe tartozik. Itt fontos problémát szeretnének megoldani vagy pontosítani, de nem sikerül, hiszen az a törvény, amire esetleg vissza lehet utalni vagy vissza lehet menni a jogalkalmazásnál, szintén a pontatlan fogalom, a sablonos, elnagyolt fogalom meghatározása miatt nem nyújt megfelelő segítséget és eligazodást.
Önmagában a törvényszék hatásköréből a munkaügyi bírósághoz kerülnek át a polgármesteri tisztséggel kapcsolatos perek. Ennek talán még lehet is egyébként specialitása, specifikuma miatt némi létjogosultsága, ami viszont ettől sokkal izgalmasabb, és ezt itt az MSZP-s vezérszónok is érintette, meglehetősen szemérmetlen, bújtatott fizetésemelést szeretnének elérni a polgármester kollégáknál. Ezzel szemben érdemes lenne végiggondolni a kistelepülési polgármesterek fizetését. Tudom, hogy van olyan képviselő önök között, aki ezt már megpendítette, és a szívén viseli a legkisebb települések polgármestereinek sorsát, ugyanis oly mértékben csökkent ezeknek a polgármestereknek a fizetése, hogy gyakorlatilag már egy közmunkás fizetéséhez vagy egy minimálbérhez közelítés. Ha ezt a rendszert tartjuk fenn, akkor nem arról van szó, hogy nem biztos, hanem biztos, hogy nem a legalkalmasabb emberek fognak elindulni, hiszen ilyen alacsony fizetésért, mint amit a legkisebb településeken most majd főállású polgármesterként lehet kapni, nem fognak elindulni, mert egész egyszerűen abból szó szerint nem tudnak megélni, és egy kistelepülési polgármester sokszor sokkal nagyobb terhet vesz a vállára, mint a nagyobb település polgármestere. A nagyobb település polgármesterét egy megfelelő apparátus tudja segíteni, egy kistelepülés polgármesterének szó szerint bábáskodnia, atyáskodnia kell a települései felett, meg kell fogni az emberek kezét minden apró-cseprő dologban, ami egyébként nem is tartozna amúgy a polgármester hatáskörébe, segíteni kell őket. Ezért egy nem túlzott, de tisztes javadalmazásra igényt tarthat.
Tudom, hogy ez mindig kényes téma. Tehát amikor politikai szereplők fizetéséről, javadalmazásáról beszélünk, az elmúlt 25 évben annyira lejáratta magát a politika és a politikusok többsége, hogy az emberek zsebében azonnal kinyílik a bicska, hogy ha bármilyen fizetésemelésről vagy tiszteletdíj-emelésről beszélünk, de a kistelepülések, az 1500 vagy 1000 fő fölötti települések polgármestereinek esetében vagy akár talán még 2000 főig legalább el mernék menni, azt mondom, hogy indokolt ennek a végiggondolása. Minőségi emberek kerüljenek be a rendszerbe. Ne tartsunk távol alkalmas polgármesterjelölteket és megválasztott polgármestereket, mert valóban szemérmetlenül alacsony fizetést, 70-80 ezer forintos fizetéseket merünk nekik odaadni, mert azok, akik ezt nem napi 8 órában látják el, az a másik fontos kérdés. Ez nem egy napi 8 órás munka, pláne esetleg egy világtól elzárt kistelepülésen, hanem ez napi 10-12 vagy akár 14 óra is lehet, ezért egy normális, tisztes javadalmazást megérdemelnének.
Ehelyett önök mivel foglalkoznak? Azon talán érdemes kísérletezni, hogy a munkáltatói jogokat a főállású polgármesterek helyett a testület gyakorolja. Azzal sincs gond, hogy ez egy közszolgálati jogviszony, amely alapján nyugdíjra jogosult, rendezni próbálják az alap- és pótszabadság kérdését, viszont az meglehetősen szemérmetlen és teljes mértékben pontatlan, abszolút kiszámíthatatlan jogalkalmazást fog eredményezni, hogy - idézem szó szerint – „a polgármesternek hathavi jutalmat állapíthat meg a testület egy meghatározott időszakban végzett munkája elismeréseként”. Milyen meghatározott időszak? Két hét? Három óra? Négy nap? Egy hónap? Két hónap? Naptári év? Vagy mégis ezt pontosan meg kellene határozni, mert ott, ahol esetleg még a kasszában van rá fedezet, elég gyakran lehet hathavi jutalmakat adni. Persze, a legtöbb helyen a költségvetési helyzet megoldja, mert ha megérdemelné, ha nem érdemelné meg, nem lesz miből adni. De ahol egyébként még esetleg a helyiadóbevételek lehetővé teszik, ott egy viszonylag alacsonyabb fizetés mellett beállított polgármestert ilyen módon lehet majd kifizetni. Ezt azért érdemes lenne alaposabban átgondolni és pontosítani, mert egy ilyen fontos normaszövegben, az „egy meghatározott időszakban” és ehhez hasonló kifejezések mégiscsak méltatlanok, és jelentősen rontják az egyébként is több sebből vérző törvényjavaslatok szakmai színvonalát, és ráadásul annyira érzékeny kérdések, amelyeket nem lett volna szabad ilyen pongyola megfogalmazással betenni a szövegbe.
A végére hagytam egy érdekes kérdést, amelyet a 19. § szabályoz: a kormányzati ügykezelők összeférhetetlenségének kérdése. Hála a jó istennek, a saját választókerületemben is kialakult egy ilyen nagyon izgalmas probléma, amikor is az egyik járási kormányhivatalban dolgozó kormányzati ügykezelő a legmagasabb szavazatszámmal, 600-on felüli szavazatszámmal megválasztott települési önkormányzati képviselő lett. Polgármesterjelöltként indult az adott településen, 40 szavazat híján megverte a sokkal esélyesebbnek hitt fideszes polgármestert, kis híján az egyik legnagyobb meglepetés történt volna, egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településről van szó, 40 szavazat híján végül is nem lett polgármester, de a legmagasabb szavazatszámmal megválasztott képviselő lett, és most megy a dilemma, hogy akkor az ő tisztsége összeférhetetlen vagy nem. Egyébként ügydöntő hatáskört értelemszerűen nem gyakorolt, tehát valóban semmi értelme annak, semmi jogpolitikai és szakmai indokoltsága, hogy egy ilyen személyt összeférhetetlennek minősítsünk. Ezt a szabályt viszont kifejezetten üdvözlöm. Tehát nagyon örülnék annak, ha ez így átmenne, hogy a kormányzati ügykezelőkre ez ne vonatkozzon. Abszolút nem sérti a járási hivatalban vagy bármilyen más szervnél végzett munkájuk függetlenségét, pártatlanságát, hiszen a feladatai jóval korlátozottabbak, mint egy ügydöntő hatáskörrel rendelkező kormánytisztviselőnek. Egyébként ebben a konkrét esetben is egy értékes, az adott településen népszerű, nagyon magas szavazatszámmal megválasztott képviselőt elütnénk attól a lehetőségtől és jogosultságtól, hogy a következő öt évben képviselje a választóit.
Nagyon remélem, hogy legalább ezek az emészthetőbb és értékesebb részek át fognak menni. Nagyon remélem, hogy ezt a szabályt egyébként nem fogják kivenni. Kivételesen egy olyan szabály, hogy eddig gondolták rosszul, most ezt kivételesen jól gondolják, és pozitív irányban akarják megváltoztatni. Ezzel együtt is azt kell hogy mondjam, hogy ha ezeket a borzasztó ellentmondásokat nem rendezik, a rengeteg pongyola, pontatlan megfogalmazást nem rendezik akár a médiatartalom-szolgáltatós összeférhetetlenségi szabálynál, akár a miniszteri biztos szabályozását illetően, akkor nem fogjuk tudni összességében támogatni ezt a javaslatot. Nagyon sokat kell még vitatkozni, nagyon sok módosító javaslatot be kell hogy fogadjanak önök ahhoz, hogy számunkra is elfogadhatóvá váljon. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
