DR. RÉPÁSSY RÓBERT

Full text search

DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány kiemelt céljául tűzte ki a köztisztviselők jogállásáról szóló 2011. évi CXCIX. törvény 2012-es hatálybalépése óta egy erős nemzettudatra épülő és értékelvű közszolgálati tisztviselői hivatás megteremtését. A törvény felülvizsgálatát indokolja jórészt a hatálybalépését követően a jogalkalmazó gyakorlatában felmerült javaslatok átvezetése, az alkotmánybírósági határozatokban, valamint az európai uniós és nemzetközi jogi normákban megfogalmazott követelményeknek való megfelelés igénye.
A törvényjavaslat szerinti módosítás a szabályozás ezen követelményeknek megfelelő módosítását tűzi ki célul. Tekintettel arra, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szoros kapcsolatban áll számos más hivatásrendet szabályozó törvénnyel, a jogrendszer koherenciájának fenntartása érdekében szükségessé vált egyéb jogállási törvények módosítása is. A fentiek érdekében a törvényjavaslat a következő főbb módosításokat tartalmazza.
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényt érintő legfontosabb változás, hogy új fejezettel egészül ki a szabályozás, amely a polgármester, alpolgármester foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó különös rendelkezéseket tartalmazza. E szabályok megalkotására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 73. §-a alapján kerül sor, amely szerint a polgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos egyéb rendelkezéseket a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény állapítja meg. Ennek megfelelően ez a javasolt módosítás rendelkezik a főállású polgármester jogviszonyával kapcsolatos részletszabályokról, így többek között annak keletkezéséről, megszűnéséről, a polgármestert megillető szabadságról, végkielégítésről, a fegyelmi és kártérítési felelősség szabályairól.
A főállású polgármester jogviszonyára, a korábbi szabályozáshoz hasonlóan, több esetben továbbra is a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény egyéb szabályai az irányadóak. A rendelkezések megalkotása során nem volt cél a korábbi szabályoktól való teljes elszakadás, az eltéréseket csupán az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalatai indokolták. A módosítás kapcsán ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az által, hogy a főállású polgármesterekre vonatkozó szabályozás bekerül a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénybe, a főállású polgármester nem válik kormánytisztviselővé vagy köztisztviselővé, hanem fennmarad a sajátos vagy mondhatnám, speciális közszolgálati jogállása.
Ezenkívül kiemelendő az összeférhetetlenségi szabályok módosítása, amelyre azért volt szükség, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény összeférhetetlenségi szabályai összhangba kerüljenek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, valamint a nemzetiségek jogairól szóló törvény összeférhetetlenségi szabályaival. Ahhoz, hogy a közhivatal viseléséhez való jog minél szélesebb körben biztosított legyen, és ezzel egyidejűleg ne lehetetlenüljön el a nemzetiséghez tartozással összefüggő alapjog, kiemelkedően fontos, hogy az egyes jogállási törvények összeférhetetlenségi szabályai egységes elvek mentén kerüljenek megállapításra. E koheren-ciaigény megteremtését szolgálja megteremtését szolgája a jelen módosítási javaslat.
Az uniós joggal való teljesebb összhang megteremtése érdekében kerül sor a szülési szabadság szabályainak pontosítására. Ennek értelmében az anya továbbra is egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult, azonban a módosítás eredményeként ebből két hetet köteles igénybe venni, ami természetesen nem csupán a szülést megelőzően vehető ki, hanem azt követően is.
(11.10)
A változtatás nem jár az eddigi jogok csorbulásával, hiszen a munkáltató továbbra sem tagadhatja meg a kéthetes időszaknál hosszabb, akár a törvény által biztosított teljes szülési szabadság kiadását erre irányuló kérelem esetén.
A munka törvénykönyvéről szóló törvény 65. § (5) bekezdése „a felmondás közlését megelőzően” szövegrésze alaptörvényellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről szóló Ab-határozatnak való megfelelést szolgálja a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény várandósság és emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés esetére szóló felmentési védelmi szabályainak a módosítása. Ennek értelmében a felmentési védelmet megalapozó körülményre a kormánytisztviselő már nemcsak a felmentést megelőző közlés esetén hivatkozhat, elegendő pusztán a munkáltató tájékoztatása. Ezzel a rendelkezéssel a jogalkotó az Ab-határozatban foglalt azon felhívásnak kíván eleget tenni, amely szerint szükséges áttekinteni a közszféra foglalkoztatásra irányuló jogviszonyainak szabályozását, és mindazokban az esetekben, ahol a megsemmisített jogszabályi rendelkezéssel azonos tartalmú rendelkezés található, a határozatban foglalt alkotmányos elveknek megfelelően meg kell szüntetni az alaptörvényellenességet.
Ezenfelül a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény technikai jellegű pontosítására is sor kerül, többek között a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal átszervezése okán, ugyanis 2014. október 1-jétől az Igazságügyi Hivatal látja el a pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési feladatokat. A technikai pontosítások további indoka a kormányzati szerkezetátalakítás kapcsán felmerült változások átvezetése a törvényen.
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvénnyel való összhang fenntartása céljából kerül sor a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosítására az összeférhetetlenségi szabályok tekintetében. Ezenfelül az uniós joggal való összhang megteremtése érdekében kerül sor a szülési szabadság szabályainak a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel tartalmilag azonos megállapítására.
Szintén a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel való összhang megteremtése érdekében volt szükség az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény kismértékű módosítására. Ennek eredményeképpen a vagyonnyilatkozat-té-telre kötelezett személyi kör a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény terminológiájával összhangban került megállapításra, a köztisztviselők mellett a kormánytisztviselők is nevesítésre kerültek a szabályozásban.
A törvényjavaslat talán legfontosabb vívmánya, hogy megteremti egyes, az Alaptörvényben nevesített, az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselők igazolvánnyal való ellátásának jogi alapjait. A tisztség betöltését igazoló igazolványt ennek megfelelően a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Alkotmánybíróság elnöke és tagjai, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, az alapvető jogok biztosa és helyettesei, valamint az Állami Számvevőszék elnöke részére az Országgyűlés elnöke állítja ki. Emellett a javaslat a házelnök részére is biztosít közjogi tisztségviselői igazolványt, amelyet a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke állít ki. Az igazolványhoz nem kapcsolódnak további jogosultságok, csupán azt a célt szolgálja, hogy a közjogi tisztségviselő igazolni tudja a tisztség betöltését. Tekintettel arra, hogy az igazolványt az Országgyűlés elnöke állítja ki, az erre vonatkozó szabályokat az Országgyűlésről szóló törvény tartalmazza, nem pedig az egyes közjogi tisztségekre vonatkozó jogállási törvények. Annak érdekében, hogy a szabályozás egységes legyen és ne maradjon fenn párhuzamos szabályozás, szükséges a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény kismértékű módosítása is.
A közjogi tisztségviselői igazolványhoz hasonlóan a javaslat az állami vezetői igazolványra vonatkozó szabályozást is érinti. A cél az állami vezetői igazolványra vonatkozó rendelkezések egységesítése, anélkül, hogy a változtatás az állami vezetői igazolványhoz kapcsolódó jogosultságokat érintené. A javaslat hatályon kívül helyezi a vonatkozó felhatalmazást, ezzel egyszerűsítve és átláthatóbbá téve az állami vezetői igazolvánnyal kapcsolatos rendelkezéseket.
A jogalkalmazói tapasztalat alapján került sor a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény másik módosítására. Ennek értelmében a jövőben a miniszteri biztosok megbízatásának ideje a közjogi tisztségükhöz igazodóan a miniszteri biztost kinevező miniszter hatáskörgyakorlása megszűnéséig tart. Ehhez kapcsolódóan a miniszteri biztos díjazására vonatkozó szabályozás kerül pontosításra, amelynek célja a kétszeres illetmény juttatásának kizárása.
Végezetül meg kell említeni a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt érintő módosítást, amelyre a jogalkalmazói tapasztalatok fényében került sor, és amelynek célja, hogy az egységes jogalkalmazást segítse elő. A módosítás további indoka a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény terminológiájával való összhang megteremtése, valamint a kormányzati szerkezetátalakítással kapcsolatos technikai pontosítások átvezetése a törvényen.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbbiekben röviden bemutatott törvényjavaslat kodifikációját széles körű egyeztetési folyamat kísérte. Ennek során az érintett tárcákkal való kommunikáció mellett az Igazságügyi Minisztérium különös gondot fordított arra, hogy a joggyakorlat tapasztalatait, észrevételeit, a jogalkalmazás során felmerült kérdéseket, nehézségeket a lehető legteljesebb mértékben figyelembe vegye, és ennek megfelelően alakítsa a szabályozást. A jogalkotónak törekednie kell arra, hogy a gyakorlatban felmerülő problémákat idejében és hatékonyan kezelje, és a jogszabályi, valamint a társadalmi környezet változását követve a jogalkalmazást segítő, a hazai alkotmányossági, valamint az uniós és nemzetközi elvárásoknak megfelelő rendelkezéseket alkosson.
Bízom abban, hogy az elkészült törvényjavaslat a fenti követelményeknek megfelel, és képes lesz arra, hogy kellően segítse a jogalkalmazást, megteremtse a jogállási törvények közti összhangot, ezzel biztosítva az értékelvű hivatásrendek fenntartását. Ezért kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me