SZABÓ SÁNDOR,
SZABÓ SÁNDOR,
SZABÓ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Én azért nem értek egyet azzal, amit az államtitkár úr mond, miszerint olyan széles körű társadalmi egyeztetésen ment keresztül ez a törvényjavaslat, és pontosan ott szeretném folytatni a hozzászólásomat - ahogy azt a múlt héten tettem, amikor a központi címregiszterhez kapcsolódó törvényjavaslat vitája volt -, hogy igen, itt is hiányzik a társadalmi egyeztetés.
Kimondhatjuk, hogy az azért most már lassan tűrhetetlennek látszik, hogy minden alkalommal fel kell hívni a kormány figyelmét arra, hogy nem hagyhatja figyelmen kívül a jogszabályok társadalmi egyeztetésre vonatkozó kötelezettségét. Bármennyire is szeretné elhitetni a kormány, hogy nála van a bölcsek köve, és mindig mindenkinél mindent jobban tud, azért el kell mondjuk önöknek, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy ezt lassan most már nemcsak mi, ellenzéki képviselők, hanem lassan senki nem hiszi el önöknek. Az emberek számára ugyanis egyre bizonyosabbá vált, hogy valódi társadalmi vitákra és szakmai előkészítésre van szükség, ami ennél is lényegesebb a törvényjavaslatok megvitatása előtt. Ha ez nem történik meg, akkor, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, azt látjuk, amit tapasztalunk nap mint nap az utcákon: az emberek az utcán próbálnak a véleményüknek hangot adni, amit egyébként nagyon helyesen tesznek, egészen addig, amíg ez békés mederben folyik.
Az igazságügyi tárca ugyanis e törvényjavaslat kapcsán valóban egy 16 szakaszból álló tervezetet bocsátott egyeztetésre 2014. augusztus 28-án. És látszik, hogy mennyire volt fontos az érintettek védelme a kormány számára, hiszen ahogy letelt ez a véleményezési határidő, rögtön a tervezett módosítások száma megduplázódott; hát ennyit a társadalmi egyeztetésről. Természetesen a tervezet a hatásvizsgálati lap szerint: szokásos kommunikáció, szokásos púder, minden rendben van, minden jó, mindenki felkészült a törvény fogadására, és ez természetesen nem fog senkinek semmibe kerülni.
Most egy 29 szakaszból álló törvényjavaslat fekszik előttünk, amelynek csekély számú erényei között említhetjük azt, hogy valóban legalább a címének megfelel, tényszerűen jogállási kérdéseket szabályoz. A törvény néhány szakasza azonnal, a többsége pedig 2015. január 1-jén lép majd hatályba. A kihirdetést követő napon lép hatályba az önkormányzati törvény módosítása; azon törvény módosítása, amelyet már a múlt héten is módosítottak. A korábbi módosítás kapcsán még meg se száradt a pecsét a módosításon, és már megint itt van előttünk az önkormányzati törvény módosítása.
E javaslat 11. §-a az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségét szabályozza, méghozzá úgy, hogy a hatályos szabály alapján a média világából, többek között a médiatartalom-szolgáltató természetes személy nem lehet önkormányzati képviselő. Szeretném mondani, hogy mi ennek az indokolása, idézem: „Az Mötv. összeférhetetlenségi szabályát, az eredeti jogalkotói szándékot jobban kifejező szöveggel állapítsa meg.” Most tényleg kérdezem a kormány képviselőjét, hogy mi ezzel a cél. Az ezzel a cél, hogy az önkormányzatok működésétől távol tartsa a nyilvánosságot? Mert ha szigorúan megnézem, erről van szó: sem önkormányzati képviselő, sem külsős bizottsági tag nem lehet a jövőben olyan személy, akinek hivatása valamilyen úton-módon kapcsolódik a médiához. Tisztelettel kérdezem még egyszer, államtitkár úr, hogy mi szükség volt erre. Miért volt ez olyan fontos? Tessék elmondani, hogy mi volt ezzel a jogalkotó eredeti és valós szándéka! Természetesen tartok tőle, hogy nem fogok én erre választ kapni, mint ahogy egyébként a múlt héten se kaptam egyetlen kérdésemre se választ.
De folytatom, van ennél elképesztőbb is: a törvényjavaslat 13. és 20. §-a kiterjeszti a közszolgálati tisztviselők törvényét a polgármesterek és az alpolgármesterek foglalkoztatási jogviszonyára is. Egy egész fejezetet iktat be egyébként a törvény, az előttünk fekvő törvényjavaslat arra, hogy hogyan kell szabályozni a jövőben a polgármesterek és az alpolgármesterek munkajogi helyzetét.
A hatályos önkormányzati törvény kihirdetésekor 2011. december 28-án a következő szabály lépett érvénybe: a polgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos egyéb rendelkezéseket a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény állapítja meg. Tehát a polgármesteri tisztség ellátásának kérdése és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény hatályon kívül helyezéséről Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 2011-ben rendelkezett, méghozzá úgy, hogy a 2014. évi önkormányzati választások napján ez a törvény hatályát veszti.
Mit jelent ez, tisztelt képviselőtársaim? Egész pontosan azt jelenti, hogy egy hónappal az önkormányzati választások után és egyébként a törvényjavaslat még hatályba való lépéséig a magyar jogrendszerben nincsen arra speciális törvényi rendelkezés, hogy a polgármesteri jogviszony sajátos közszolgálati jogviszony-e, a főállású jogviszony nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít-e, a polgármester tekintetében a képviselőtestület gyakorolja a munkáltatói jogokat, nincs konkrét szabály a fegyelmi eljárásra, a kártérítési felelősségre, és még sorolhatnám. A szabályozás hiányában a polgármesterekről és az alpolgármesterekről a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezik. De, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, önök sem gondolhatják komolyan és önök is beláthatják, hogy a közszolgálati tisztviselők törvénye nyilvánvalóan teljességgel alkalmazhatatlan a polgármesterek és az alpolgármesterek foglalkoztatási jogviszonyára.
De ami ennél még inkább felfoghatatlan – tessenek megmagyarázni azt -, az az, hogy a 2011. évi önkormányzati törvény rendelkezett arról, hogy a polgármesteri jogállásról szóló törvény hatályát veszti. Tessék megmondani, hogy miért kellett három évet várni az új törvények megalkotásával! 2011-ben ugyanis pontosan tudták, hogy 2014-ben, az önkormányzati választásokat követően ez a törvény hatályát veszti. Mondják meg, mire tetszettek várni! Ki azért a felelős, hogy három évig nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel? Persze a kérdés költői, mert pontosan értem én, hogy önök az önkormányzati választásokra vonatkozó szabályok önök számára egyoldalú módosításával voltak elfoglalva, vagy mondhatnám éppen azt is, hogy Budapest szétverésével voltak elfoglalva, de akkor is azért lehetett volna önök között egy-két ember, aki egyébként három évig ezeket a polgármesterek jogviszonyára vonatkozó rendelkezéseket megalkotja.
Gondolják csak meg egyébként, hogy mi a helyzet most! A törvény 25. §-a szerint ugyanis a kedvező tartalmú rendelkezéseket kell a frissen megválasztott polgármesterekre és alpolgármesterekre alkalmazni, és az egyéb, szigorító jellegűeket nem; úgymint például a fegyelmi, a kártérítési felelősség, a polgármesteri feladat- és hatáskörök átadása, a végkielégítés, és még sorolhatnám. A jogi kérdés tehát az, hogy az alkalmazni nem rendelt kérdéskörökben milyen szabályozás vonatkozik a polgármesterekre; ezt most még nem látjuk.
Összefoglalóan tehát megállapítható, hogy a polgármesterek jogállásáról szóló törvény hatályon kívül helyezése teljességgel fölösleges volt, egy elhibázott jogalkotói lépés volt.
(11.30)
Ennek következtében nyilvánvalóan nem alkalmazható az új törvény a polgármesterekre, és szabályozási lyukak tömkelege áll fent.
Egyébként meg, ha összevetjük a hatályon kívül helyezett törvényt a mostani javaslatban szereplő rendelkezésekkel, akkor szóról szóra ugyanazt tartalmazza; akkor meg végképp nem értem, hogy miért volt arra szükség, hogy azt a törvényt akkor megszüntessék.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Van itt egy másik kérdés is valóban, ami a miniszteri biztosok kérdéskörével foglalkozik. Egyáltalán nem szemérmes a törvényjavaslat akkor, ha a miniszteri biztosokról van szó a javaslat tárgyalása során.
Lehet, hogy önök már nem emlékeznek rá, de 2010-ben még úgy volt, hogy az az államtitkár, közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár, aki egyben miniszteri biztos is volt, semmilyen díjazásban nem részesülhetett. Ismétlem: nem részesülhetett pluszdíjazásban. Aztán önök, ahogy jöttek az előző kormányzásuk kapcsán, a törvényalkotással lehetővé tették, hogy az állami vezető a feladatkörével nem összefüggő miniszteri biztosi tevékenységéért már kaphasson díjazást. A most javasolt szabályozás pedig pontosan azt mondja, hogy mindegy, hogy az államtitkári és a miniszteri biztosi tevékenysége összefügg vagy nem függ össze, akkor is jár neki pluszjuttatás.
Ez elképesztő és cinikus, tisztelt képviselőtársaim, még akkor is, ha az indoklás azt mondja, hogy a miniszteri biztos díjazásánál a kétszeres illetmény juttatása lehetőségének a kizárása a cél. Ha ez lett volna a cél, tisztelt államtitkár úr, akkor tessék kimondani egyértelműen, hogy a miniszteri biztosi feladatokért, vagy aki miniszteri biztosi posztot ellát, azért annak semmifajta pluszjuttatás nem jár.
A javasolt szabályozás szerint ugyanis pontosan előfordulhat az, hogy a munkájáért az állami vezető kétszer akkora illetményhez is juthat, miniszteri biztosként, plusz helyettes államtitkári díjazással együtt. Így következhet be, hogy az állami vezetők fizetése, anélkül, hogy egyébként a közvélemény ezt pontosan tudná, akár másfélmillió forint is lehet. Ezt csak úgy tudnám jellemezni, tisztelt államtitkár úr, ahogy önök is szokták ezt mondani - a Fidesz szóhasználatával szeretném jellemezni -, ez egy pofátlan, cinikus béremelés.
A miniszteri biztosok számát egyébként a kormány nem hajlandó korlátozni, pedig ezt meg kellene tenni, hiszen erre kötelező rendeletalkotási felhatalmazása is van. Az MSZP-nek volt egy módosító javaslata egyébként ezzel kapcsolatosan, miszerint a miniszteri biztosi tevékenységért az állami vezetőnek semmifajta díjazás ne járjon, akkor sem, ha az összefügg a munkakörével, akkor sem, ha ez nem függ össze a munkakörével.
Összegezve tehát a törvényjavaslatot, tisztelt államtitkár úr, azt tudom önnek elmondani, hogy a törvényjavaslat előkészítetlensége, az egyeztetések hiánya, a súlyos joghézagok miatt, a bújtatott pluszdíjazás miatt, amit a kormány a fideszes államtitkárai részére kíván nyújtani, az MSZP ezt a törvényjavaslatot nem tudja támogatni. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
