DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat 11 törvény módosítását tartalmazza, melyek között néhány jogszabály kisebb pontosító módosítása mellett több nagy horderejű intézkedés, rendelkezés is szerepel. Engedjék meg, hogy bemutassam ezeket.
Mindenekelőtt két olyan európai uniós rendelet hazai alkalmazásához szükséges, az önök előtt fekvő törvényjavaslat részét képező szabályozást kell megemlítenem, amely az egységes Európai Igazságügyi Térség működését, fejlődését erősíti. A törvényjavaslat két európai uniós rendelet, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet, az úgynevezett új Brüsszel I. rendelet és a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet hazai alkalmazását biztosítja a szükséges törvénymódosításokkal.
Az átdolgozott új Brüsszel I. rendelet, amely az Európai Unióban a régi Brüsszel I. rendeletet váltja fel 2015. január 10-étől, a polgári ügyekben történő európai uniós igazságügyi együttműködés alapvető jelentőségű jogforrása. A rendelet néhány ügytípus kivételével általános jelleggel és egységesen szabályozza, hogy a polgári ügyekben melyik tagállam bírósága előtt indítható eljárás, és biztosítja az e tagállam bírósága által hozott ítéletek elismerését és végrehajtását a többi tagállamban. Az átdolgozott rendelet célja a határon átnyúló polgári kereskedelmi igények érvényesítésének könnyítése, egyszerűsítése a korábbi szabályozáshoz képest. Ennek érdekében az új rendelet legfontosabb vívmánya, hogy megszünteti a végrehajthatóvá nyilvánítási, úgynevezett exequatur eljárást.
(12.10)
Ezen eljárás, amelyen a régi Brüsszel I. mechanizmusa alapult, a külföldi határozatok végrehajtása körében tradicionálisan alkalmazott olyan közbenső eljárás, amelynek keretében a végrehajtás helye szerinti állam bírósága megvizsgálja, hogy az adott ügyben a határozat elismerésére, végrehajtására megállapított jogszabályi feltételek fennállnak-e, illetve hogy az elismerés, végrehajtás megtagadásának okai nem állnak-e fenn. Mindennek eredményeképpen került megállapításra az adott határozatnak az adott államban történő végrehajthatósága. A határozat tényleges végrehajtására pedig csak ezt követően kerülhetett sor.
Az új Brüsszel I. rendelet alapján ennek a régi közbenső eljárásnak a lefolytatása már nem szükséges, így az egyik tagállamban hozott, ott végrehajtható határozat a többi tagállamban is végrehajtható lesz azzal, hogy az adósnak továbbra is lehetősége lesz a korábban az exequatur eljárásban felhívható okokra hivatkozással a végrehajtás megtagadását kérni, de már csak magában a végrehajtási szakasz keretében. Ez pedig mindenekelőtt gyorsítja a határozatok határon átnyúló érvényesítését.
Az új Brüsszel I. rendelet szabályozási tárgykörében részben új szabályokat ad, részben megtartja a korábbi szabályokat, illetve kiegészíti azokat. Ehhez a törvényjavaslat a bírósági végrehajtásról szóló törvény egyes rendelkezéseit módosítja.
Az Európai Uniónak a belső határok nélküli közös igazságszolgáltatási térség megvalósítása, ezen belül a határokon átnyúló polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés bővítése érdekében tett számos intézkedése sorába szervesen illeszkedik a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló, 2013. június 12-ei, 606/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet. Különösen fontos intézkedésről van szó, tisztelt képviselőtársaim, hiszen ezáltal az Unió azon állampolgárai részesülhetnek gyors, hatékony módon szélesebb körű védelemben, akiknek életét, testi vagy lelki épségét, személyes szabadságát, biztonságát vagy nemi integritását potenciális veszély fenyegeti.
A rendelet legfőbb célkitűzése, hogy az Európai Unió bármely tagállamában külön eljárás lefolytatása nélkül, a saját tagállamában elrendelt polgári jogi védelmi intézkedés szerinti védelemben részesüljön a rendelet fogalomhasználatában veszélyeztető személlyel szemben az, aki a védelmi intézkedés hatálya alatt más tagállamba utazik.
A rendelet alkalmazása hozzájárul ahhoz, hogy az Unió teljes területére kiterjesztve érvényesülhessen többek között a nemi alapú erőszak vagy a szoros kapcsolatban állók közötti erőszak bármely formájának, így a fizikai erőszak, a zaklatás, a szexuális bántalmazás, a követés, a megfélemlítés és a közvetett kényszerítés egyéb formáinak megakadályozása érdekében hozott hatósági, bírósági határozatok hatálya.
A magyar jogrendszerben a rendelet szerinti védelmi intézkedésnek a rendőrség által közigazgatási hatósági jogkörben, sürgős esetekben legfeljebb 72 óra időtartamra elrendelhető ideiglenes megelőző távoltartás, valamint a bíróság által elrendelhető megelőző távoltartás jogintézménye felel meg.
A törvényjavaslat egyebek mellett az említett rendelet hazai érvényesüléséhez szükséges rendelkezéseket állapít meg. Ennek keretében egyik oldalról azon magyar állampolgárok tekintetében ad a rendelet végrehajtását segítő szabályokat, akik a magyar rendőrhatóság, illetve bíróság által elrendelt védelmi intézkedésre alapítva külföldön keresnek a magyar határozatban foglaltaknak megfelelő védelmet a megelőző távoltartásra kötelezettel szemben. Kérelmükre jövő év januárjától mind a rendőrhatósági szerv, mind a bíróság úgynevezett védelmi tanúsítványt állít ki, amellyel a többi uniós tagállamban is védelmet igényelhetnek. Annak érdekében, hogy a bántalmazottak határon átnyúló jogérvényesítését elősegítse, a törvényjavaslat kimondja, hogy az eljáró szerveknek a tanúsítvány kiállításának lehetőségéről és feltételeiről is tájékoztatniuk kell az érintetteket.
A másik oldalról új, speciális eljárási szabályokra volt szükség, amelyek a más tagállamban elrendelt védelmi intézkedést Magyarországon érvényesíteni kívánó személyek által kezdeményezett ügyek elintézésének a megelőző távoltartásra irányadó hazai univerzális szabályoktól eltérő rendelkezéseit foglalják magukban.
Továbbá a rendelet személyi hatályához igazodva szélesebb jogalanyi körre kellett kiterjeszteni a jogosultak körét azokban az ügyekben, amikor más tagállamban elrendelt védelmi intézkedés elismerése és végrehajtása érdekében kell eljárnia a magyar hatóságnak, bíróságnak, tekintettel arra, hogy egyes tagállamokban nem kizárólag hozzátartozók esetében alkalmazható a magyar ideiglenes megelőző távoltartásnak és megelőző távoltartásnak megfeleltethető intézkedés. A törvényjavaslat ennek megfelelően módosítja a hozzátartozók közti erőszak miatt alkalmazandó távoltartásról szóló törvényt, valamint az illetékekről szóló törvényt. Előbbi a fent már említett védelmi tanúsítvány hazai kiállításával, illetve a más uniós tagállamban elrendelt védelmi intézkedés és az alapján kibocsátott tanúsítvány birtokában Magyarországon védelmet kérők által kezdeményezett bírósági eljárással kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza.
(Schmuck Erzsébetet a jegyzői székben
Hegedűs Lorántné váltja fel.)
Hegedűs Lorántné váltja fel.)
Az utóbbi módosítás pedig a rendelet szerinti tanúsítványok kiállításának, valamint a más tagállamban kiállított tanúsítványok elismerése és végrehajtása iránt Magyarországon kezdeményezett eljárásoknak a költségmentességére vonatkozó rendeleti előírásnak tesz eleget.
Tisztelt Ház! Az európai uniós kötelezettségünkből adódó törvénymódosítási javaslatok ismertetését követően kérem, engedjék meg, hogy bemutassam a törvényjavaslat azon rendelkezéseit, amelyek ugyancsak a bírósági végrehajtásról szóló törvényt módosítják.
A bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítására ugyanis nemcsak a már említett európai uniós kötelezettségünkből fakadóan kerül sor ezen törvényjavaslattal. A bírósági végrehajtók munkáját számos kritika érte a végrehajtást kérők és az adósok oldaláról egyaránt. Az Igazságügyi Minisztérium az elmúlt időszakban fokozott figyelemmel kísérte a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara tevékenységét, ezen belül pedig az önálló bírósági végrehajtók működése felett gyakorolt felügyeleti tevékenységet.
A végrehajtás főbb keretei húsz éve lényegében állandóak, az igazságszolgáltatás végső aktusának számító közfeladat ellátását 198 önálló bírósági végrehajtó végzi. A végrehajtás 98,8 százalékban pénzkövetelés végrehajtására irányul, a fennmaradó 1,2 százalék pedig meghatározott cselekmény végrehajtását jelenti. Az elmúlt tíz évben a végrehajtóhelyek száma gyakorlatilag változatlan maradt, jelenleg 198 kinevezett önálló bírósági végrehajtó működik az országban.
A végrehajtási ügyek száma ugyanakkor az elmúlt tíz évben a háromszorosára emelkedett, évi 200 ezer ügyről 600 ezer ügyre nőtt. Ennek fő oka egyrészt a felelőtlen devizahitelezés szomorú következménye, másrészt a gazdasági válság miatt csődbe ment és korábban hitelt felvevő vállalkozások számának növekedése. Nem szabad kifelejteni továbbá az ügyek növekedési okai közül a 2011-től működő közjegyzői elektronikus fizetési meghagyási rendszer beindulását, amely a közmű- és telekommunikációs szolgáltatók számára jelentősen megkönnyítette a végrehajtások tömeges és gyors elindítását.
Ugyanakkor annak ellenére, hogy az egy végrehajtási ügy átlagos ügyértéke az elmúlt tíz év alatt megduplázódott, 550 ezer forintról 1 millió 100 ezer forintra nőtt, a végrehajtók pénzügyi eredményessége csökkent. A végrehajtási szervezet működésével szemben jelentős ellenérzés alakult ki a közvéleményben a végrehajtást kérők és az adósok oldaláról egyaránt. A kamara az elmúlt években nem lépett fel megfelelő hatékonysággal a végrehajtó szervezet szabályszerű és a közbizalmat erősítő működése érdekében.
Az adósok a kamara gyenge felügyeleti tevékenysége miatt már nem érzik magukra nézve kötelezőnek az ítéletek végrehajtásához kötődő állampolgári fegyelem megvalósítását. A közvélekedésben ma nagyobb hangsúlyt kap a végrehajtó szabálytalanságai miatti elutasítás, mint az, hogy a végrehajtás az igazságszolgáltatási rendszer része, a közhatalom gyakorlása.
A végrehajtás feletti felügyeletet eddig is és ezt követően is az igazságügyért felelős miniszter gyakorolja. A jelenlegi rendszer szerint a végrehajtók feletti szakmai felügyeleti jogok legnagyobb részét az állam átengedte a kamara részére. A kormányzat most szükségesnek látta, hogy a kamara és a végrehajtói szervezet feletti állami felügyelet megerősödjön, és ezáltal a végrehajtásba vetett közbizalom ismét megerősödhessen.
(12.20)
Ezért a javaslat a törvénymódosítás kihirdetését követő napon történő hatálybalépéssel megerősíti az igazságügyi miniszternek az önálló bírósági végrehajtók és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara feletti felügyeletét. A szakmai felügyelet és a közbizalom megerősítésének egyik első lépése annak a lehetőségnek a jogszabályi megteremtése, hogy a miniszter a kamarához miniszteri biztos kirendeléséről dönthessen. A miniszteri biztos kirendelése megteremti a lehetőséget arra, hogy a közbizalmat erősítő, megváltozott felügyeleti szabályok bevezetéséig is a végrehajtási eljárások a lehető legmagasabb szakmai színvonalon, a jogszabályok szigorú betartása mellett folyjanak. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: És irányítottan.)
A miniszteri biztos feladata lesz a kamara adminisztrációjának és gazdálkodásának teljes körű átvilágítása is, amely lehetőséget teremt arra, hogy a miniszter a miniszteri biztos jelentése alapján teljes képet kaphasson a kamara által eddig gyakorolt közfeladatok ellátásának minőségéről és ezzel kapcsolatban a kamara gazdálkodásáról. A miniszteri biztos működése alapján lehet dönteni a kamara által ellátott egyes közfeladatok felügyeletének további erősítéséről vagy állami szerv részére történő átadásáról.
A javaslat szerint a végrehajtók szakmai munkája feletti felügyelet és a végrehajtó ellen benyújtott panaszok intézésének felügyeleti feladata mint közfeladat 2015. március 1-jével átkerül az igazságügyi miniszter által felügyelt Igazságügyi Hivatalba. A végrehajtók működésének vizsgálata részletes szabályait a kormány rendelettel fogja a későbbiekben megállapítani, a panaszügyek kivizsgálásának felügyeleti szabályait pedig az igazságügyi miniszter lesz jogosult szabályozni.
A bírósági végrehajtásról szóló törvény eddig is biztosította a kamara számára a forrást az állami közfeladatok ellátására, általános végrehajtási költségátalány megfizetése útján. Az átalányt a végrehajtó fizeti be a kamarának, amely része a végrehajtási díjnak. Az Igazságügyi Hivatalhoz átkerülő felügyeleti feladatok mint közfeladatok ellátásának forrását a közfeladatok ellátását eddig is szolgáló átalány 50-50 százalékos megosztása fogja jelenteni. A javaslat szerint a feladatok ellátására történő felkészülést szolgálja, hogy a megosztást már a hatálybalépést követően teljesíteni kell a kamarának abból a célból, hogy a feladatok márciussal kezdődő ellátására az Igazságügyi Hivatal megfelelően felkészülhessen.
A kamara köztestületi jogállása változatlan marad, ugyanis a végrehajtói szervezetrendszerrel kapcsolatos közfeladatok egy része továbbra is a kamaránál marad. A közfeladatot ellátó kamarai köztestület és a végrehajtás felügyeletét ellátó igazságügyi miniszter közötti szakmai kapcsolat megerősítése érdekében a kamarai elnökség tagjai közül megválasztott elnök személyét a jövőben a miniszter hagyja jóvá.
Tisztelt Képviselőtársaim! A végrehajtás az eddigiekben is állami feladat volt, és ezután is az marad. A végrehajtás része az igazságszolgáltatás folyamatának, annak záróköve. A végrehajtási közfeladatok államosítására vonatkozó igényeknek ezért nincs alapjuk, azonban az állami feladatellátást célszerű szorosabb felügyelet alá vonni, amelyet most tesz meg a kormányzat. Ez az első lépése a végrehajtást és a végrehajtási szervezetrendszert szabályozó jogi környezet felülvizsgálatát célzó folyamatnak, amelynek következő lépése szakmai munkacsoport felállítása lesz, amely a korábbi és a most megszerzett tapasztalatok alapján fogja a szabályokat áttekinteni és további beavatkozásra javaslatot tenni.
A törvényjavaslat módosító rendelkezéseket tartalmaz továbbá a bírósági végrehajtásban igénybe vehető elektronikus kézbesítési rendszerhez történő csatlakozás iránti kérelemmel kapcsolatos adatkezelés vonatkozásában is, amelynek célja az adatkezelés átláthatóbbá és a kérelmezés egyszerűbbé tétele.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a fent említetteken túl több igazságügyi és magánjogi tárgyú törvény módosítását is tartalmazza. Engedjék meg, hogy végezetül ezekről is szóljak röviden!
A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény egyes rendelkezéseinek módosítását az indokolja, hogy a civil szervezetekkel kapcsolatos eljárásokban 2015. január 1-jétől lehetséges, meghatározott esetekben pedig kötelező lesz az elektronikus ügyintézés. Az átállás azonban több lépcsőben valósul meg; először és teljeskörűen a bíróságok és az ügyfelek közti kapcsolattartásban, majd fokozatosan a nyilvántartást végző bíróságok mindennapi munkájának nagy részében. A civil eljárási törvény módosítása a szükséges átmeneti szabályok megteremtését és a gyakorlatban felmerülő igényeknek való megfelelést célozza.
A civil szervezetek közhiteles nyilvántartásának tartalma a törvényjavaslat elfogadása esetén több olyan adattal bővül, amely a szervezetekkel kapcsolatos tájékozódást segíti elő.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény néhány rendelkezésének módosítására, pontosítására ugyancsak az elektronikus eljárásokkal összefüggésben kerül sor. A módosítások az elektronikus úton kezdeményezett eljárások illetékének és közzétételeinek megfizetését érintik, továbbá a felszámolási eljárásokban 2015-ben bevezetendő internetes elektronikus értékesítéssel függenek össze.
A törvényjavaslat a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényben az értelmező rendelkezést módosítja, kiegészíti azt az ügyvédi irodával. A módosítás indoka, hogy az ügyvédi iroda is társas vállalkozási szervezeti forma. Ezenkívül az időközi jogszabályváltozásoknak megfelelően a törvény szövegébe az egyéni vállalkozás helyett bekerül az egyéni vállalkozó és az egyéni cég.
A törvényjavaslat a már említetteken túl érinti a közalapítványra mint szervezettípusra vonatkozó szabályozást is. A közalapítványokat az Országgyűlés, a kormány, valamint a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat képviselőtestülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hozta létre. A jogalkotó 2006-ban megszüntette a közalapítvány alapításának lehetőségét, de a korábban létrehozott közalapítványok a mai napig is működnek az alapítók által meghatározott közfeladat ellátása érdekében.
A közalapítványok 2014-ben kikerültek a civiltörvény hatálya alól, a törvényjavaslat ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a közalapítványok a továbbiakban is megszerezhessék a közhasznú jogállást, valamint a közalapítványokra is alkalmazni rendeli a civiltörvény civil szervezetekre vonatkozó szabályait.
A javaslat végezetül módosítja a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló törvényt is. A módosítás kétirányú. Egyrészt a törvény kiegészítésével megjelenítésre kerül a Veszprémi Járásbíróság illetékességi területén az újonnan önálló községgé vált Balatonakarattya. Másrészt a törvény módosításával földrajzi, közlekedési és közigazgatási okok miatt Lócs és Iklanberény községek a Sárvári Járásbíróság illetékességi területéről átkerülnek a Kőszegi Járásbíróság illetékességi területéhez. Ez a módosítás a bíróságok munkaterhét, ügyforgalmát, időszerűségét nem befolyásolja, ugyanakkor a lakosság igényeit kielégíti, ügyintézését megkönnyíti.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Az előbbiekben ismertetett törvényjavaslat számos rendelkezése tekintetében szükséges a javaslat mielőbbi elfogadása, hiszen azok az állampolgárok érdekeit szolgálják. Ajánlom ezért a törvényjavaslatot a tisztelt képviselők figyelmébe, kérve ahhoz a támogatásukat.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
