Z. KÁRPÁT DÁNIEL,
Z. KÁRPÁT DÁNIEL,
Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy olyan javaslatcsomag fekszik előttünk, ahol - talán nem vállalkozom nagy dologra a találgatásokkal, ha azt mondom - a végrehajtási eljárást és rendszert módosító részek állnak majd leginkább a közfigyelem középpontjában. Ezért magam is erre szeretnék szorítkozni vezérszónoki felszólalásunk első részében. Hiszen itt egyértelmű célként jelent meg a sajtóban történő kommunikálás során, hogy a végrehajtói rendszerbe vetett közbizalom megerősítése lenne a kormányzat célja.
Ugyanakkor itt jó egy-két éve folyik egy diskurzus közöttünk a tekintetben, hogy az egész végrehajtói rendszer kapcsán milyen szintű változtatásokra lenne szükség. A Jobbik nem titkolta azon álláspontját, ennek, ugye, Staudt Gábor képviselőtársam volt a témafelelőse az utóbbi időkben, hogy az egész végrehajtási rendszer adott esetben állami ellenőrzés alá vonása lenne a járható út szerintünk, nem ilyen kilúgozott módon, hanem egy teljes körű folyamatábra végén. És felmerültek az utóbbi évek során egyéb javaslataink is, mint a végrehajtói jutalék tisztességes szinten történő maximálása, a visszaéléseknek egy tulajdonképpen fogyasztóvédelmi jellegű razziasorozat nyomán történő megszüntetése, amelyeket sorra lesöpört a kormányzat. Ámbár mindig megpróbált minket zárszavakban megnyugtatni a tekintetben, hogy majd jön neki egy teljes körű javaslata, ami az egész rendszert rendbe rakja, és minden hasonló visszaéléssel kapcsolatban azokat a kérdőjeleket megszünteti, amelyek eddig felmerültek. Nemcsak nemzeti radikális portálokon, de a média szélesebb berkein belül is egész egyszerűen egymást érik a végrehajtói visszaélésekkel kapcsolatos híradások.
Szó szerint iparág alakult ki magyar emberek kifosztására Magyarországon. És ha ennyi a kormányzat összes cselekvési terve ezzel kapcsolatban, akkor bizony az adósok, a károsultak nagyon nagy bajban vannak. Hiszen elmondta maga Patyi Gergely is, hogy a tárca reményei szerint nem kell alapvetően megváltoztatni a végrehajtási rendszert, nem kívánják „államosítani” a végrehajtást. Mi viszont azt mondanák, hogy egy nagyon szigorú állami ellenőrzés, nem csak egy miniszteri biztos, tulajdonképpen a profitérdekeltség kivétele a rendszerből igenis elérhetővé tenné azt az állapotot, hogy Magyarországon, ha egy adós bajba kerül, akkor valóban csak annyit kelljen megfizetnie, amennyivel tartozik. Tehát az amúgy is nehéz helyzetét ne súlyosbítsák tovább különböző pénzügyi bűnözők, akik úgy adják-veszik a követeléseket, mint a halaskofák. És mondjuk ki, hogy tisztelet a kivételnek, mert tisztességes és jól működő végrehajtási rendszerre bizony minden tekintetben szükség van.
Tehát amikor kilakoltatási moratóriumról beszéltünk, akkor is elmondtuk, hogy például az önkényes lakásfoglalókat nem kívánjuk támogatni ebbéli tevékenységükben. Nyilvánvaló, hogy védelmet a jogkövető, tisztességes szándékok mentén élő magyar állampolgárok számára szeretnénk biztosítani. De az a kijelentés, ami itt az indoklások során megjelent, miszerint úgy vélik, hogy az állam szerint is a jelenlegi formában lehet hatékony a végrehajtói rendszer, ámbár problémák vannak a működésével, ez bizony a porhintés magasiskolája.
Ez a be nem ismerése annak, hogy elképesztő visszaélések tarkítják ezt a rendszert. Amellett, hogy kétségtelen tény, hogy valamelyest csökkent, mondjuk, a tavalyi évhez képest azoknak a száma, akik nem vagy késedelmesen fizetik meg, mondjuk, a közműszolgáltatások díjait. Mindazonáltal továbbra is milliók számára jelent problémát az, hogy különböző külföldi hátterű érdekeltségű szolgáltatói körök indokolatlan terhek tömegét zúdítják a magyar lakosságra, és aztán nyilván az elhasznált szolgáltatások ellenértékét joggal követeli a tulajdonos. De a beszedésre, behajtásra felhasznált módszerek már legalábbis megosztják a közvéleményt. Nyilvánvaló, hogy itt olyan fogyasztóvédelmi jellegű, formai visszaélés-sorozat is felmerül, amit ez a csomag itt előttünk tulajdonképpen nem tesz rendbe, érintőlegesen próbál csak rendezni, vagy pedig egyáltalán nem is érint. Ez a fő probléma.
A közműszolgáltatók kapcsán merül fel a legtöbb hasonló észrevétel és hozzánk is beérkező problémakör, ahol általánosságban elmondhatjuk, hogy késedelmes fizetés esetén először, ugye, fizetési emlékeztetőt, felszólítást, végül kikapcsolási értesítőt küldhetnek, illetve kellene hogy küldjenek. A valóság ezzel szemben az, hogy rendszeresen fordul elő már a behajtási eljárás során is az, hogy az adós semmiféle értesítőt nem kap. Az elmaradás tényéről is csak a követeléskezelőtől kap tájékoztatást. És azt is láthatjuk, hogy a néhány ezer forintos elmaradás így könnyen több tízezer vagy akár százezer forintos nagyságrendig is felkúszhat. Pedig hát itt nem kéne feltétlenül úgy eljárnunk, ahogy most a jelenlegi jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy a késedelmes fizetés esetén a behajtással járó igen jelentős többletköltségeket kvázi mint egyfajta büntetést kizárólagosan az adósra terheljék.
Azt is látjuk, hogy ameddig fenntartják önök azt az állapotot, hogy a különböző szolgáltatók a szerződésük alapelveit akár heti vagy havi rendszerességgel változtathatják, amellett, hogy van egy nagyon szellősen értelmezett tájékoztatási kötelezettségük, de semmi egyéb, addig ezek a visszaélések újratermelik önmagukat. Hiszen most is nagyon sok esetben a szolgáltatók egész egyszerűen nem tájékoztatják az ügyfelüket még az általános szerződési feltételek között beállt és általuk egyoldalúan foganatosított változásokról sem. Van persze olyan távközlési szolgáltató, amely még SMS-t is küld erről, mindig emeljük ki a pozitív példákat, de rendszerszinten sajnos nem ez a jellemző.
(12.40)
És hatalmas problémát jelent az is, ha egy számla hátoldalán, mondjuk, egy követelést, elmaradást tüntet fel a szolgáltató, akkor 15 napon belül van lehetősége az adósnak jelezni különféle kifogásait. Amennyiben ezt nem teszi meg, mert nem tudja megtenni, vagy mondjuk, a szolgáltató rendszere nem ad neki lehetőséget erre, akkor az esetleges panaszát nem küldte meg, így befogadottnak tekintett a jelenlegi, állításom szerint elhibázott jogszabály szerint az az értesítés, ami adott esetben egy indokolatlan tartozáselemről szól.
De a végrehajtási rendszer átalakítására visszatérve: továbbra sem hangzott el érdemi felvetés a tekintetben, hogy ezeket a folytatólagos visszaéléseket, a brutálisan túlszámlázott költségeket mégis milyen módon fogja visszavenni az, hogyha odatesznek egy miniszteri biztost, akinek adott esetben lesznek egyébként nagyon hasznos jogkörei, hiszen hatékony lehet a végrehajtói rendszer átalakítását illetően, s ha csak a panaszügyek kivizsgálására, a fegyelmi rendszerre, a jogszerűség betartására oda tud figyelni és érdemben lépni, akkor lehet előrelépni egy ilyen módosítás által, de ez nagyon-nagyon messze áll attól, hogy az általam felsorolt fogyasztóvédelmi jellegű problémákat kikapcsoljuk a rendszerből, nagyon-nagyon messze áll attól, hogy a profitérdekeltséget kikapcsoljuk abból a rendszerrészből, ahol - még egyszer mondom - egy iparág szakosodott magyar emberek néha illegális, néha részben legális, részben illegális kifosztására.
Mindig mondjuk el, hogy tisztelet a kivételnek, de sajnos rendszerszinten ez ma jelen van Magyarországon, és ameddig a kormányzat elhibázott gazdaságpolitikája folytatódik, tehát ameddig a szektorális különadók folytatólagos kivetése, emelése kapcsán az áthárításokat is engedélyezik, addig újratermelik a probléma alapját, újratermelik az adósoknak azt a tengerét, amellyel kapcsolatban majd a szolgáltatók kivetik a különböző sarcokat - a magyar emberek ezt érthető vagy részben érthető módon nem képesek megfizetni -, aztán megjelennek a követeléskezelők, és azok, mint említettem, piaci kofaként adják-veszik a tartozásokat, amelyek indokolatlanul duzzadnak fel, és ez a különböző behajtó és végrehajtó cégek paradicsoma lesz.
A behajtás és a végrehajtás fogalmat a köztudat nem szokta élesen elkülöníteni, jó lenne, ha mi ezt megtennénk. Egyszerűen fogalmazva: a végrehajtó már tiltási jogkörrel is rendelkezik, eszköztárában fellelhető bankszámla, jövedelem, ingó és ingatlan vagyon foglalása is. De látnunk kell, hogy rendszerszinten is tömegével fordulnak elő olyan visszajelzések, amelyek szerint a 33 és 50 százalékos letiltásokat nagyon minimális jövedelemre is ráteszik, és olyan alapvető, az élet legalapvetőbb feltételeit kielégíteni hivatott jövedelmi forrásokra is ráteszik, amelyek által ezen elvételi forma már komolyan veszélyezteti magyar emberek mindennapi életét és legalapvetőbb jogait.
Éppen ezért javaslom a kormánynak átgondolásra, hogy e rendszer mellé sürgősen tegye oda azt, hogy a mindennapi fennmaradáshoz, a leginkább alapvető cikkek beszerzéséhez szükséges jövedelemből ne lehessen hasonló szolgáltatói és végrehajtói formákkal jövedelmet elvonni, vagy legalábbis ne ennyit. Tehát minden magyar állampolgárnak, aki adott esetben önhibáján kívül került nehéz helyzetbe, biztosítsuk a jogot arra, hogy legalább a fennmaradása lehetségessé váljon a probléma rendezéséig. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
