SALLAI R. BENEDEK,
SALLAI R. BENEDEK,
SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon érdekes ez a vita, főleg, hogy egy olyan jogszabálytervezetről van szó, amelynek az alapideológiájával, az alapértékeivel a részünkről nehéz egyet nem érteni, és ahogy mondani szokták mifelénk, nincs is ennek semmi baja, csak a torka véres.
Kezdeném Szatmáry Kristóf úr hozzászólásával, ha megengedi a képviselő úr. Azért kívánom azzal kezdeni, mert nem nagyon volt olyan a hozzászólásában, amivel ne lehetne egyetérteni. A teljes ideológia, a teljes háttér, amit a kis- és középvállalkozásokról, illetve a kis üzletekről elmondott, azzal teljes mértékben egyet lehet érteni. És teljes mértékben egyet lehet érteni azzal a céllal, amit 2011-ben az LMP is megfogalmazott, és amit akkor is hangoztattunk, ami nyilvánvalóan a fenntarthatóságot szolgálja, s nemcsak környezeti szempontból, hanem gazdasági-társadalmi szempontból is, mégpedig az, hogy magyar emberek tulajdonában lévő, magyar kereskedelmi tevékenységeket segítő olyan kis- és középvállalkozásokat kell helyzetbe hozni, ami az önfoglalkoztatás és a helyi foglalkoztatás elvével megvalósulóan tud javakat helyben tartani. Tehát Szatmáry képviselő úr összességében nagyon-nagyon szépen összefoglalta azokat az ideológiai szempontokat, amelyek miatt szükséges ennek a kérdésnek a szabályozása.
A gondunk nem is ezzel van, és nem is azzal, ami miatt ezt csinálni akarják, tehát nem a céllal, hanem az eszközzel, amit ebben a jogszabálytervezetben megfogalmaznak. Ugyanis sajnos az első álláspontunk alapján ez nem alkalmas ennek a szabályozására.
A korábbi tapasztalatokból leszűrve úgysem fogom megúszni, hogy L. Simon államtitkár úr velem is piszkálódjon (Derültség.), ezért rögtön ezzel kezdem, hogy utólag majd ne bánjam, hogy én ezt nem tettem meg. Államtitkár úr e hivatkozás során folyamatosan EU-s kötelezettségről beszél. Nagyon-nagyon nehéz elképzelnem azt, hogy ezeket a jogszabályi feltételeket, amiket megfogalmaznak, az EU javasolta volna. (L. Simon László: Nem is mondtam ilyet!) Tehát nem EU-s kötelezettség, hanem a korábbi szabályozással kapcsolatosan lejárt időpontok. Mert az a szabályozás, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal legyen mindenkor az első fokon eljáró hatóság, ha pedig ő a szakhatóság, akkor a Heves megyei legyen, nagyon-nagyon nehéz elképzelni, hogy ezek idekapcsolódnak. (L. Simon László: Miért nem figyelsz jobban?)
Ugyanakkor államtitkár úr, miután befolyásos politikus, elmondta a gondolatait arról, hogy mennyire fontos a jogszabályban az, hogy ne csökkenjenek a városi zöldfelületek, és a kormány kiáll ezek védelméért, ezért abban bizakodom, hogy ezt a véleményét majd a Városliget átalakítása során is hangoztatni fogja, hogy a zöldfelület semmilyen mértékben ne csökkenjen.
S még azt is mondta államtitkár úr, hogy a hibás döntések következményeként jöttek ezek létre. De azt már tényleg csak személyesen államtitkár úrnak mondom, hogy most ünnepelte a 15 éves születésnapját az a WestEnd Center, ami itt van nem messze. 1998-ban kezdték el az engedélyezési eljárást és 2000-ben adták át teljesen, tehát az első Orbán-kabinet idején történt ez a beruházás. Milyen jó lett volna még akkor gátat szabni ezek elterjedésének!
S végül, szintén csak egy elvi gondolat ezzel kapcsolatban: azok az elvek, amiket Szatmáry képviselő úr megfogalmazott a kis- és középvállalkozások védelmének tekintetében, jó lenne, ha nemcsak a jövőbeni, később létrehozandó, 400 négyzetmétert meghaladó kereskedelmi létesítményekre vonatkoznának, hanem nagyon-nagyon jó lenne, ha a kormányzat azzal is foglalkozna, hogy mi van a már működőkkel. Az elmúlt hetekben sokat hallottunk a fair bankokról, milyen jó lenne, ha a fair plázákról is hallhatnánk, ugyanis hiába vannak sok esetben kis- és középvállalkozások tulajdonában azok a kiskereskedelmi egységek, amik ott megjelennek, jelen esetben nagy cégek tulajdonosai viszik el azokat a bérleti díjakat, meg azt a hasznot, amit be lehetne hajtani.
Ugyanakkor még mindig beszélhetünk ideológiai háttérről, ugyanis e plázák esetében is mindenfelé azt láttuk az országban, hogy ezeknek a beindulásával hogyan omlott össze a kistelepüléseken, a vidéki térségekben a kulturális lehetőségek száma, és lassan megérjük, hogy a vidéki megyék egy jelentős részén a megye egyetlen mozija egy valamilyen plázában van, és úgy lehet bemenni. Emiatt sajnos, és a miatt a kulturális változás miatt, ami a fogyasztásokhoz és a bevásárlásokhoz kapcsolódik, tudomásul kell venni, hogy habár a mi pártideológiánkkal a messzemenőkig nem összeegyeztethető, de sajnos van egy társadalmi igény ezeknek a jelenlétére. Ugyanakkor most arról kell vitáznunk a jogszabálytervezet kapcsán, hogy mégis hogyan folytatódjon ezeknek a sorsa, és miként is jelenjen meg.
(11.50)
Mint mondottam, a jogszabályalkotás céljaival egyetértünk, az eszközeivel azonban messzemenőkig nem tudunk egyetérteni. Ugyanis szívesen kérdezném meg az államtitkár urat, hogy mégis milyen szakmai indok alapján pont a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjétől kell szakhatósági állásfoglalást beszerezni. Miért pont ez a kormányhivatal lett az?
A másik, ami nyilvánvalóan felmerül, és nagyon-nagyon aggályosnak tűnik politikailag, az az, hogy az eljáró hatóságnak be kell szereznie ennek a jogszabály későbbi részében csak bizottságként emlegetett testületnek a véleményét. Azt mondja, hogy beszerzi a miniszter a kereskedelemért, településfejlesztésért, területrendezésért, környezetvédelemért, valamint közlekedésért felelős miniszterek képviselőinek részvételével működő bizottság véleményét. Tehát ezek a testületek jelennek meg. Ugyanakkor ez a testület vizsgálja meg a tervezett kereskedelmi építmények létesítési helye szerinti településre és vonzáskörzetére gyakorolt környezeti, közlekedési és településfejlesztési hatást, valamint az egységesen várható kedvezőtlen hatások jelenlétét. Ez azért tűnik így aggályosnak, mert gyakorlatilag öt minisztérium ad egy ötfős testületet, ebből áll a bizottság, ha jól értem, és ennek az egy testületnek olyan hihetetlen mértékű kompetenciával kell rendelkeznie, hogy gyakorlatilag szociálpolitikához, társadalompolitikához, gazdaságpolitikához, környezetpolitikához és minden máshoz kell értenie ahhoz, hogy álláspontot alakítson ki. Nem tudom, hogy ilyen superman jellegű kompetenciákkal bíró embereket honnan fog beszerezni a felelős miniszter, hogy ilyen bizottságot állítson össze; rendben van, hogy Lázár Jánosnak van ilyen szakembere, de a többi miniszter majd tud-e ilyet biztosítani. Tehát ez nem könnyű feladat.
Ugyanakkor rettenetes módon aggaszt az a háttér, hogy nem rögzíti a jogszabály, hogy e bizottság véleményét az eljáró hivatalnak gyakorlatilag miként is kell figyelembe vennie. Ugyanis a bizottság véleményt alkot, a bizottsági vélemény kiadása után az eljáró hatóság, a kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalás kiadása során mérlegeli a bizottságtól beszerzett véleményt. Mit jelent ez, hogy mérlegeli? (L. Simon László: Azt, hogy mérlegeli!) Azt, hogy elfogadhatja, nem fogadhatja el? Mondhatja azt a kormányvezetőkből álló bizottságra, hogy tulajdonképpen most hülyeséget mondott? Tehát meglesz ez a mérlegelési jog, vagy ez csak egy jogszabályi fecni?
Ugyanígy aggályos számomra, hogy a bizottság megkeresheti a kormányhivatalt, hogy megfelelő határidő kitűzésével szerezze be az előbb a képviselő asszony által kifogásolt szakasz szerint a kérelmezőtől a szükségeshez képest a további kiegészítő adatokat; tehát ami nem szükséges, azokat beszerezheti. És például még beszerezheti az érintett települési önkormányzatok, a fogyasztói, környezetvédelmi érdekképviseleti, valamint más civil szervezetek véleményét. Nagyon kíváncsi lennék, hogy mik ezek a „más civil szervezetek” és ez a „megkeresheti” mit jelent, hány esetben tervezik, hogy megvalósuljon. Mert ez semmilyen kötelezettséget nem jelent senkire. Nem jelent kötelezettséget az eljáró hatóság számára, hogy kiket keressen meg, nem jelent kötelezettséget arra, hogy miket vonjon be, de még csak arra sem, hogy milyen szempontok érvényesüljenek a szakmai megítélése során, mert nem derül ki, hogy ezt kik fogják elbírálni. Ez alapján a bizottság, ha kért ilyet, talán figyelembe veheti, itt is van a „megkeresheti” mellett a „figyelembe veheti”, és majd a szakhatóság mérlegelheti a véleményt.
Tehát egy olyan szabályozás, amely semmiféle konkrétumot nem tartalmaz, ugyanakkor nagyon magas döntési kompetenciát ad mindössze egy kormányhivatalnak, ami a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, mindössze egy testületnek, amiben nincs is esélye annak, hogy számos szakterület megjelenjen, ez nyilvánvalóan aggályokat kelt. (L. Simon László tüsszent.) Kedves egészségére! (L. Simon László: Köszönöm.) Mint elmondtam, a jogszabályalkotás céljaival teljes mértékben egyet tudunk érteni, viszont a megvalósításra az eszközeivel, amelyeket e célokhoz rendel, ez a jogszabálytervezet nem alkalmas. (L. Simon László: Kérünk jobbat az ellenzéktől!) Igen, a felszólításnak eleget téve módosító indítványokat fogunk beadni, amelyek elfogadása esetén esetleg tudjuk támogatni. Viszont mindaddig, míg ezekkel a módosításokkal nem lesz világos, hogy milyen jellegű intézkedéseket kíván tenni a kormány és hogyan, addig ez a jogszabálytervezet nem jelent megoldást.
Még egy fontos dolgot megemlítenék, ami pont a Miniszterelnökséghez tartozik területileg, ez pedig a magyarországi strukturális alapok felhasználásának a kérdése. Azt látni kell, hogy nagyon sok ilyen fejlesztési tevékenység sokszor vett igénybe az elmúlt EU-s költségvetési ciklusban EU-s költségvetési forrásokat. Ezért az nagyon jó lenne, ha jogszabályban látnánk biztosítottan, hogy semmilyen közpénz és pályázati pénz nem fogja erősíteni ezeknek a lehetőségét, akkor sem, ha majd a bizottság mérlegelhette és a szakhatóság figyelembe vehette a bizottság véleményét.
Mindezen szempontok alapján azt mondjuk, hogy a szabályozásnak nyilvánvalóan van létjogosultsága, nem ezekkel az eszközökkel. Csak azért, hogy fenntartsam azt az álláspontomat, hogy nem értek egyet, Tukacs képviselő úrral sem értettem egyet maradéktalanul. Nem kell központi szabályozás, mondta, de azt láttuk, hogy ennek nagyon komoly kockázatai is vannak. Vannak ugyan pozitív példák, de ez nem jelenti, hogy a központi szabályozás hiánya biztosan pozitív példákat fog teremteni. Tehát ez, hogy van valamilyen kormányzati szándék, ami valamilyen gazdaságfejlesztési irányba akarja tolni a magyarországi kereskedelmi rendszereket, ez nem jelentene hátrányt. A globalizációkritikáról tett észrevételei is olyanok, amik számomra nehezen elfogadhatóak, hiszen a globalizációkritikusság itt semmi mást nem jelent, mint a magyarországi vállalkozók, a kis- és középvállalkozások érdekeinek a védelmét.
Összefoglalva azt mondhatom el, hogy pártunk a jogszabálytervezet céljaival egyet tud érteni, a szabályozást teljesen éretlennek látja, nem alkalmasnak arra, hogy valós feltételeket tudjon meghatározni. Ugyanakkor szemlátomást az a kormányzati törekvés, hogy minél több és nagyobb mértékű függőséget teremtsen, és minél nagyobb mértékben a kormányzati kompetenciákat erősítse, ez viszont nem feltétlenül kívánatos, hiszen ezek akkor lennének megnyugtatóak, amennyiben a jogszabály különböző szakaszaiban, például az érintett helyi civil szervezetek esetében kötelezően figyelembe venné a bizottság, és a bizottság így valóban szélesebb látókörrel tudna mérlegelni, azt pedig kötelezően figyelembe venné a szakhatóság.
Még annyit hadd mondjak el, miután a fejezet címe „fenntarthatósági szempontok érvényesítése egyes kereskedelmi építmények esetében”, hogy van Magyarországnak egy testülete, az Országgyűlés elnöke által vezetett testület, ez a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa. Ebben a gazdasági szektor szereplői, a civil szervezetek szereplői és a kormányzati szereplők is ott vannak. Milyen jó lenne, ha az ilyen jellegű testület, amely egy ilyen kérdést, horizontális szempontot sokkal inkább interdiszciplináris megközelítéssel tud megítélni, kapná meg azt a kompetenciát, nem pedig néhány kormánytag által felkért személy kapna meg minden ilyen lehetőséget és jogot.
Be fogjuk nyújtani a módosítókat, és bízunk benne, hogy a kormányzat mérlegeli a véleményünket. Köszönöm szépen.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
