GYÖNGYÖSI MÁRTON,
GYÖNGYÖSI MÁRTON,
GYÖNGYÖSI MÁRTON, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A Jobbik ideális körülmények között tiszteletben tartja egy ország szuverén jogát ahhoz, hogy maga döntsön arról, hogy milyen szervezethez kíván csatlakozni. Ideális körülmények között!
Ukrajna esetében azonban két okunk is van arra, hogy ezt az Európai Unió és Ukrajna között létrejövő társulási szerződést elutasítsuk. Az első okunk erre az a geopolitikai háttér, amire államtitkár úr is és az előttem szóló Hörcsik Richárd képviselőtársam is utalt. Nagyon-nagyon fontos az, hogy egy országnak az ilyen típusú döntése, az integrációs folyamatokkal kapcsolatos döntése legitim legyen. Ha megnézzük azt, hogy Ukrajnában milyen események eredményeképpen született meg az a döntés, hogy az európai uniós integrációs folyamat elinduljon, akkor meg kell állapítanunk, hogy ez nem egy legitim folyamatnak volt az eredménye. Zárójelben jegyzem meg, hogy Grúziában sem ez az eset, az európai uniós integrációs folyamat azután indult el Grúziában is, miután puccsal és a CIA nagymértékű támogatásával hatalomba segítették Grúziában a Nyugat-barát Szaakasvili-kormányt. Onnantól datálódik Grúzia európai integrációs törekvéseinek a folyamata.
Hasonló helyzettel állunk szemben Ukrajnában. Ha megnézzük azt, hogy milyen események következtek be a vilniusi csúcs után, ahol Janukovics elnök visszautasította az európai uniós társulási szerződés aláírását, meg kell mondanunk, valószínűleg nem egy spontán felkelésnek lehettünk a szemtanúi.
(13.20)
Mára tudjuk azt, és alá tudjuk támasztani tényekkel is, hogy az Európai Unió, a Nyugat, az Amerikai Egyesült Államok milyen eszközökkel kényszerítette Ukrajnát arra, hogy ebbe az irányba elinduljon. Igen, ez egy geopolitikai konfliktus, Ukrajna egy geopolitikai konfliktusnak lett az áldozata. Nyilvánvalóan ennek az egyik szereplője Oroszország, amelynek nemzetbiztonsági szempontokból fontos Ukrajna sorsa, de látnunk kell azt, hogy ezt a helyzetet ki provokálta ki.
Amikor bizonyítékunk van arra, hogy Victoria Nuland, a területért felelős amerikai államtitkár, a State Department, az amerikai külügyminisztérium államtitkára telefonon hívja fel a kijevi amerikai nagykövetet, és azok után, hogy elküldi az Európai Uniót melegebb éghajlatra, tollba mondja azt, hogy kiket szeretne Ukrajnában hatalmon látni, felsorolja azokat az embereket, akiket kormányba kell segítenie az Amerikai Egyesült Államoknak titkosszolgálati és egyéb eszközökkel, akkor megkérdőjeleződik ennek a folyamatnak a legitimitása. Ezért ez az egyik okunk arra, hogy ne tekintsük ezt a folyamatot legitimnek, és elutasítsuk ezt a társulási szerződést.
A másik okunk erre még egyértelműbb és talán még fontosabb, hiszen itt is utalás történt arra, hogy mit tartalmaz ez a társulási szerződés. Ugye, ennek a társulási szerződésnek az aláírásával a felek kimondják azt, hogy tiszteletben tartják az emberi jogokat és a közösségi jogokat is. És kérdezem én: el lehet mondani Ukrajnáról azt, hogy az emberi és a közösségi jogokat akár csak icipici mértékben is figyelembe vette a megalakulása óta? Azt kell mondjuk, ki kell mondjuk azt, hogy Ukrajna a fennállása óta lábbal tiporta az emberi és a kisebbségi jogokat, az önrendelkezés jogát megtagadta a területén élő kisebbségektől, az őshonos kisebbségeket megfosztotta a nyelvhasználat jogától, és megfélemlíti őket szélsőségesen soviniszta politikájával, ami jellemzi az ukrán kormányt megalakulása óta. Különösen azt az ukrán kormányt, amelyik a február 21-i puccs után regnál Ukrajnában.
Szeretnék arra emlékeztetni, hogy mi volt az ukrán parlamentnek, a radának az első intézkedése azután, hogy február 21-én puccsal megdöntötték a Janukovics-kormányt. Ha nem emlékeznének rá, elmondom: a nyelvtörvény visszavonása, amelyik soha nem volt működésbe helyezve, soha nem volt egy működő nyelvtörvény, mégis, papíron jól mutatott. És ha megvalósították volna Ukrajnában, akkor az a nyelvhasználati jogot biztosította volna kielégítő módon a kisebbségek számára, azonban nem volt érvényben ez a nyelvtörvény, és még ezt is visszavonta az ukrán parlament, első intézkedéseképpen.
Ez nemcsak a 200 ezres magyar kisebbséget érinti Ukrajnában és Kárpátalja területén. Természetesen számunkra ez az elsődleges nemzeti érdek, hogy a kárpátaljai magyarság érdekeiért kiálljunk, és az ő jogaikat megvédjük, biztosítsuk. De ugyanígy sérti ez az Ukrajna területén élő ruszin, román, lengyel és a nagyon nagy számú orosz kisebbség jogait is. Ennek a nyelvtörvénynek a visszavonásával Ukrajna bebizonyította azt, hogy az emberi és a közösségi jogokat a legkisebb mértékben sem tartja tiszteletben. Azóta azonban Ukrajna nemcsak ilyen adminisztratív lépésekkel lép fel a kisebbségek ellen, hanem nyíltan, a nemzetközi jog által tiltott fegyverekkel is hadat visel saját állampolgárai ellen, és próbálja Ukrajnában a kisebbségeket elnyomni, ellehetetleníteni.
Az ukrán központi választási bizottság - ugye, nemrégiben, októberben voltak Ukrajnában választások - megszegte a hatályos törvényt, és változatlanul hagyta a választási körzethatárokat, így a kárpátaljai magyarságot megfosztotta attól a jogától, hogy saját maga válasszon képviselőt a radába az októberi parlamenti választásokon. A magyar kormány pedig ahelyett, hogy felemelte volna a hangját, használta volna a vétót, csak hangzatos szavakat használt. Elmondta, hogy mennyire kiáll a kisebbségi jogokért Ukrajnában, mennyire védi meg a kárpátaljai magyarságot, de semmit nem tett annak érdekében, hogy Ukrajnában végre magyar képviselő, a kárpátaljai magyarok által közvetlenül megválasztott képviselő ülhessen be a radába. Ehelyett szemet hunyt egy olyan arcátlan kompromisszum felett - holott volt rá előzetes ígéret Porosenko és a KMKSZ között -, hogy egy ukrán párt listáján, elárulva a magyar nemzeti érdekeket Kárpátalján, beüljön egy képviselő egy ukrán pártnak a listáján a radába. A magyar kormány ehhez asszisztált, és nem érvényesítette a nemzeti érdekeket, nem lépett fel Ukrajnával szemben, és nem vitte ezt a problémát Brüsszelhez, ha már ugye európai uniós csatlakozásról és társulási szerződésről beszélünk. Magyarországnak Brüsszelben is keményebben ki kellene állnia Porosenko soviniszta rezsimje ellen és a kárpátaljai magyarok érdekeiért.
A rendszerváltás óta Magyarországon sajnálatos módon olyan kormányok regnálnak, amelyek teljesen naiv módon azt képzelik, hogy az európai uniós integráció és az európai uniós integrációs folyamat megoldja a határon túli magyarság problémáit. Beszélnek itt emberi jogokról, közösségi jogokról, meg arról, hogy majd ha mindannyian megtérünk Brüsszel kebelére, akkor ezek a problémák majd megoldódnak.
Nos, tisztelt képviselőtársaim, ez az Európai Unió szemrebbenés nélkül tűri azt, hogy a Beneš-dekrétumok teljesen változatlanul éljenek a közösségen belül; hogy Szlovákiában olyan nyelvtörvény legyen, amilyen; hogy Romániában a székelyek önrendelkezési jogát elnyomják, megfosszák őket önrendelkezési joguktól, és egyéb módszerekkel próbálják meg elnyomni és asszimilálni a kisebbségeket; és még nagyon hosszan sorolhatnám. Tehát ettől az Európai Uniótól azt várni, hogy a magyar kisebbségi jogok kiteljesednek a berkein belül, teljes naivitás.
Meggyőződésünk, hogy kizárólag egy olyan Ukrajna keretein belül valósítható meg vagy érvényesülhetnek a kisebbségek jogai és ilyen módon a kárpátaljai magyarság jogai is, amely mind az Európai Unió, mind Oroszország felé kiegyensúlyozott kapcsolatokat ápol, és amelyik természetesen nemcsak ápolja ezeket a kapcsolatokat, hanem elfogadja azokat az etnikai szempontokat, amelyek a regionális önrendelkezés iránti igényt is tiszteletben tartják, akár olyan módon, hogy konföderatív keretek között jöjjön létre Ukrajna.
Az Európai Uniónak is ezt kellene szorgalmaznia a gazdasági szankciók helyett, amelyek mind Magyarországot, mind minden egyes európai uniós tagállamot nagyon nagy mértékben sújtanak, és gazdasági, kereskedelmi érdekeinkkel tökéletesen ellentétesek. Ennek az Európai Uniónak az lenne az elsődleges dolga, hogy ezt a fajta megbékélést segítse elő Ukrajnában, ne pedig az egypólusú világrend megvalósításával provokálja Oroszországot, amely teljesen világosan beszélt arról, hogy egy ilyen keleti irányú nyugati nyomulásra hogyan fog reagálni. Ezt lehet szeretni, nem szeretni, nem mondom azt, hogy nekünk ezt a fajta szempontot el kell fogadnunk. Csak ne lepődjünk meg, tisztelt képviselőtársaim, ha ez egy világméretű konfliktushoz fog vezetni, amelyben Magyarország is tevőlegesen részt vesz, és sajnálatos módon teljes mértékben a magyar nemzeti érdekek ellen hat.
Ugyanis megint az a helyzet állt elő, mint ami már nagyon-nagyon sokszor a történelmünk folyamán, hogy egy konfliktuszónában ott állunk a frontvonalban, két, fejünk fölött összecsapó nagyhatalom között. Nem szeretném, hogy Magyarország újra egy ilyen konfliktus tevőleges részese legyen. Hiszen teljesen világos az, hogy ennek első számú kárvallottjai is mi leszünk.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
