MAGYAR LEVENTE
MAGYAR LEVENTE
MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Maximálisan egyetértek az elhangzottakkal, amennyiben a magyar nemzetnek elemi érdeke a jogaiért és az érdekeiért való kiállás, ahogyan a történelem során számos alkalommal bizonyította, hogy megvan benne az a képesség ezen kiállás során, hogy sokszor a megváltoztathatatlant is meg tudja változtatni. A bizonyítékok nélküli vádaskodás azonban egy olyan helyzet, ami ellen rendkívül nehéz felvenni a küzdelmet (Szávay István: Kovács Béla.), rendkívül nehéz ez ellen védekezni. Ezért, tisztelt képviselő úr, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ez egy rendkívül nehéz helyzet, amiben ugyanakkor számítunk a szövetségesünkre, barátunkra, az Amerikai Egyesült Államokra, hogyha már ezt a konkrét helyzetet hozta fel.
Abban a szerencsés helyzetben vagyunk ugyanis, tisztelt képviselő úr, hogy jelen helyzetben nem egy ellenféllel és nem egy ellenséggel állunk szemben, hanem egy baráttal, egy szövetségessel, egy katonai szövetségessel, és ahogyan ebben a Házban már elhangzott, szeretném azt is tisztázni, hogy a nemzetközi életben semmi erősebb kötelék nincs a katonai szövetségnél. Mi lehetne annál erősebb kötelék két ország között, mint az az önként vállalt kötelezettség, hogy ha kell, vérrel védjük meg egymást?
Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom tehát, hogy ebben a tekintetben tiszta mindenképpen a helyzet, az Egyesült Államok és Magyarország egymás katonai szövetségese, jó barátja, és biztos vagyok abban, hogy ezt a nehéz helyzetet is meg fogjuk tudni oldani közösen, ugyanis ez a helyzet nem méltó az Egyesült Államokhoz, nem méltó Magyarországhoz, és főleg nem méltó a több évszázados magyar-amerikai barátsághoz, a magyar-amerikai kapcsolatokhoz.
Tisztelt Képviselő Úr! Az a sajátos helyzet áll fenn a magyar-amerikai kapcsolatrendszerben, hogy ebben a viszonylatban a népek közötti barátság, a közös értékek alapja mindig meghaladta vagy általában meghaladta a politikai kapcsolatok intenzitását. Sok esetben az a helyzet, hogy a politika mondja meg, kivel kell jóban lenni, kivel kell ellenséges viszonyban lenni. Az Egyesült Államok és Magyarország között soha nem volt ez a helyzet, ugyanis itt nagyon mély, szerves társadalmi alapja van a politikai kapcsolatoknak is.
A közös történelmünkből néhány fontosabb mozzanatot hadd villantsak fel. A XVIII. század végén, a XIX. század elején, abban az időszakban, amikor kibontakozott a magyar nemzeti és polgárjogi mozgalom, amikor magára talált a nemzet, elsősorban Amerikára tekintettek nemzeti liberális nagyjaink, amikor mintát, példát kerestek arra, hogy milyen államberendezkedést és társadalmi berendezkedést szeretnének megvalósítani Magyarországon.
Az Egyesült Államokban a XVIII. század utolsó éveire megvalósult az a társadalmi berendezkedés, amire az európai szabadságmozgalmak is példaként tekintettek. Így volt ez Magyarország esetében is.
(8.10)
Ahogyan az 1848-as áprilisi törvényeink ezt bizonyították, gyakorlatilag ezek sok szempontból tükörképei voltak a fél évszázaddal korábban elfogadott amerikai szabadságtörvényeknek, szabadságjogoknak. Teszem hozzá, egy olyan korról beszélünk, amikor az Egyesült Államok még egy ókori, ha nem őskori métellyel, nevezetesen a rabszolgaság intézményével küszködött. Magyarország ekkor bevezette a teljes polgári jogegyenlőséget, és lerázta a feudalizmus utolsó rabigáit is.
Pont ezen körülmény okán másfél évtizeddel később Amerikában egy véres háború bontakozott ki a rabszolgaság eltörlése érdekében, amiben sok ’48-49-es magyar tiszt aktívan részt vett. Ez is bizonyítja, hogy a szabadság szeretete mindig is összekötötte a két nemzetet. Ahogyan az is, hogy sok százezer magyar, ha nem több millió magyar talált az elmúlt 150 év során otthonra, új otthonra az Egyesült Államokban. Tehát van egy komoly történelmi hagyománya a magyarok befogadásának az Egyesült Államok részéről, ahogyan ezt 1956 is méltán bizonyítja. Arról pedig nyilván nem kell szót ejtenem, hogy a 25 évvel ezelőtti eseményekben Amerikának is milyen meghatározó szerepe volt.
Tisztelt Képviselő Úr! A korrupció a szabadság ellensége, ez teljesen nyilvánvaló. A korrupció Magyarország ellensége, az Egyesült Államok ellensége. A közös értékrendünkkel összeegyeztethetetlen káros jelenség, ami ellen minden tőlünk telhetőt meg fogunk tenni, ugyanakkor arctalan vádak, arctalan vádaskodás ellen nem tudunk mit tenni. Ezért újfent arra kérjük amerikai barátainkat, hogy a baráti viszony, a szövetségesi viszony jegyében segítsenek bennünket abban, hogy ezeket az állítólagos ügyeket feltárjuk, adják át a bizonyítékokat. Azt gondolom, hogy ez a teljes kapcsolatrendszer és mindkét ország javát szolgálhatja csak.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
