BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Több olyan megfogalmazás hangzott el, amit, azt gondolom, hogy pontosítani szükséges. Ha megengedik, Hegedűs Lorántné képviselő asszony mondataival kezdem.
(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Kettős beszédet, orwelli beszédet említett. Azt gondolom, hogy beszéljenek először is a számok. A helyi önkormányzatok gazdálkodását tekintve 1300 milliárd forint került átvállalásra az önkormányzatoktól. (Hegedűs Lorántné közbeszól.) Tényszerűen: ez az első év, amikor a helyi önkormányzatok adósság nélkül kezdik meg a működésüket. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon komoly segítség a helyi önkormányzatoknak. (Hegedűs Lorántné közbeszól.) Képviselő asszony, engedje meg, hogy akkor ismét tényszámokat mondjak a helyi önkormányzatok gazdálkodását illetően. A helyi önkormányzatok nagyon jelentős deficittel zártak a régmúlt időszakban. Nézzük meg a számokat, és azt látjuk, hogy az elmúlt években ez a helyi önkormányzati rendszer szufficitbe, többletbe fordult át. Nyilván ebben a többletben érdemi szerepe volt az adósságátvállalásnak is, és azoknak az új szabályoknak, amelyek az államhoz hasonlóan a helyi önkormányzatoknál is egy felelős gazdálkodást követeltek meg. A szabályok mellett pedig igen, a kormány segített, nemcsak az adósságok átvállalásával, hanem egy új finanszírozási rendszer kialakításával, amely 2013-tól működik.
Nézzük meg azt, hogy ebben a finanszírozási rendszerben az előttünk lévő 2015-ös költségvetési javaslat milyen változtatásokat tartalmaz! Számos esetben a normatívák növelését látjuk, például a gyermekétkeztetés területén.
Ami pedig a foglalkoztatási adatokat illeti, azt gondolom, hogy mind a magyar Statisztikai Hivatal, mint az Európai Unió statisztikai szervének adatai egyértelműek: a foglalkoztatás egyértelműen bővül Magyarországon, hál’ istennek, azt gondolom, hogy ennek örülnünk kell, és igen, ehhez kapcsolódóan segélyre, hál’ istennek, kevesebb forrást kell fordítsunk.
Ami a béreket illeti: megint engedjék meg, hogy szigorú, tényszerű adatokat említsek, és ismét ne csak magyar adatokat, hanem az Európai Unió statisztikai szervének adatait. Ebből az látszik, hogy Magyarország az elmúlt években Európa legjelentősebb államháztartási konszolidációját hajtotta végre. Ha egyszerűen akarok fogalmazni, azt mondom, hogy az állam rendbe tette a pénzügyeit. Megnézhetjük ezeket a nyilvános adatokat, én is szoktam említeni, volt hat év a 2000-es évek közepén, amikor a 27 tagállamból Magyarországon vagy a legnagyobb, vagy a második legnagyobb volt az államháztartás hiánya. Ebből a kezdő pozícióból értük el azt, hogy 3 százalék alatti a hiány, nemcsak a magyar kormányzat szerint, minden elemző szerint, és értük el azt, hogy az elmúlt három évben folyamatosan csökken az adósság, úgy, hogy erre Európában három ország volt képes.
Az a kérdés, hogy mik voltak azok az eszközök, amikkel ezeket az eredményeket elértük. Azt kell mondjam, hogy szemben Európa számos országával, a közszféra béreit a magyar kormány nem csökkentette, bármilyen ajánlással szemben. Ez már önmagában, azt gondolom, egy jelentős különbség ahhoz a konszolidációhoz képest, amelyet Európa több országában alkalmaztak. De nemcsak hogy nem csökkentette, hanem én azt látom, hogy a családi kedvezmény bevezetése vagy az egykulcsos adó rendszere számos esetben a közszférában dolgozóknál nettó jövedelembővülést eredményezett. Ezen túl pedig a bruttó bérek is igen, több területen emelkedtek. És hozzá kell tegyem, igen, felelős módon akkor tette ezt meg a kormányzat, amikor a fedezet rendelkezésre állt.
Azt látjuk, hogy a pedagógusoknál egy igen jelentős, több lépcsőben megvalósuló béremelést láthatunk, amelynek a 2015-ös költségvetésben is látjuk a következő részét. Azt látjuk, hogy az egészségügyben is megvalósult béremelés; azt látjuk, hogy a szociális szférában is volt bérpótlék; azt látjuk, hogy a fegyveres szerveknél is volt bérpótlék, és a jövő évi költségvetési törvény tervezete egy igen jelentős, átlagos 30 százalékos béremelésre tesz javaslatot 2015 júliusától. Ami pedig a közszféra többi területét illeti: további tervek vannak az asztalon, és azt tudom mondani, hogy a kormányzat folytatni kívánja azt a felelős politikát, amikor a gazdasági növekedésből, illetőleg az eddigi strukturális átalakításokból származó többletbevételek, megtakarítások jelenthetik a fedezetét a béremelésnek. Azt gondolom, hogy ilyen tekintetben nem lehet visszatérni ahhoz a korszakhoz, amikor kiadásokat bevételek nélkül lehetett teljesíteni. Ez nem lenne felelős gazdálkodás.
Z. Kárpát Dániel képviselő úr fölvetéseire Kontrát Károly államtitkár úr válaszolt. Egyetlenegy dolgot emelnék még ki: uniós források igénybevétele. Ha a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot megnézzük, akkor azt látjuk, hogy uniós forrásokat is igyekszik a kormányzat maximális mértékben igénybe venni. Felhívom a tisztelt Országgyűlés és képviselő úr figyelmét a törvényjavaslat 56. oldalán szereplő, azon európai uniós forrásokra, amelyeket a menekültügy, a migrációs alap keretében belül, a belső biztonsági alap tekintetében, illetőleg más célokra a kormány igénybe tud venni. Tehát a menekültkérdést nemcsak hazai, hanem európai uniós forrásokkal is megpróbálja oldani és kezelni kívánja a kormányzat. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja, akkor természetesen ez országgyűlési támogatással valósulhat meg.
Végül engedjék meg, hogy Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony figyelmét hívjam fel arra, hogy valós az a számszaki különbség, amelyet képviselő asszony említett a lakástámogatások területén, és nagyon jó, hogy erre felhívta a figyelmet. Mert miért csökkennek egyes lakástámogatások összegei? Nem azért, mert a támogatási rendszer megváltoztatását kívánja a kormány, hanem azért, mert a jegybanki alapkamathoz, illetőleg a kereskedelmi banki kamatok mértékéhez illeszkedik a támogatás összege. Tehát nem szabályváltoztatással von el a kormányzat pénzt, hanem örüljünk annak, hogy ma már sokkal kisebb az a jegybanki alapkamat, illetőleg az a kereskedelmi banki kamat, amit a hitelek után az adósoknak fizetniük kell, ergo kisebb a kamatköltség, és ehhez igazodóan az államnak is kevesebb támogatást szükséges biztosítani. Itt egy olyan folyamatról beszéltünk, aminek, azt gondolom, minden adós örül. Nézzük meg ismét a statisztikákat! Hál’ istennek sokkal olcsóbban, kisebb kamatszint mellett lehet például lakásbővítésre hiteleket fölvenni, mint 3-4-5 évvel ezelőtt.
Azt gondolom, hogy ezek mind pozitív lépések, amelyeket képviselő urak, illetőleg képviselő hölgyek említettek, és amelyeket tartalmaz a jövő évi költségvetési törvényjavaslat. Ezért bízom abban, hogy a fölvetett kérdésekre a válaszokat meghallgatva a tisztelt képviselők támogatni fogják tudni majd ezt a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
