DEMETER ZOLTÁN
DEMETER ZOLTÁN
DEMETER ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Először is engedjék meg, hogy reagáljak, még ha egy kicsit későn is, egyes ellenzéki képviselők vádaskodásaira.
Demeter Márta képviselő asszony nincs most itt bent. Megjegyzem, hogy nem vagyunk rokonok, csak névazonosság van. (Apáti István: Szeretnéd pedig!) Vagy Gúr Nándor, és még vannak egypáran, akik nagyon könnyen mondják ki azt, hogy lopnak, csalnak, hazudnak. Igen, úgy gondolom, hogy alaptalanul vádaskodnak és ítélnek.
Én magamat békés, türelmes embernek gondolom. Azt is meg szoktam nézni, hogy ki az, aki mondja azt, amit mond, de úgy gondolom, hogy sokadik alkalommal fordul már ez elő, és éppen ezért én szeretném kikérni a magam nevében és természetesen képviselőtársaim nevében is, a frakciószövetség nevében is ezt a vádaskodást és azt, hogy bárkit bármikor hazugnak nevezhessenek - ezt ne tegyék!
Gyermekkoromban a szüleim és a nagyszüleim neveltek és megtanítottak arra, hogy a másik embert tisztelni kell. Megtanítottak arra is, hogy nem szabad sem hazudni, sem pedig lopni, hanem becsületesen elvégzett munkából kell az embernek megélni. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Andy Vajna!)
De ha már hazugságról szólnak, akkor hadd említsem meg azt a tényt, és hadd emlékeztessem az MSZP-frakció tagjait arra, hogy pontosan az önök miniszterelnöke tett beismerő vallomást Őszödön, amikor így szólt, hogy hazudtunk éjjel-nappal. És ez nem vádaskodás, hanem beismerés. Véleményem szerint azok az emberek, akik másokat vádolnak hazugsággal, lopással, azt azért teszik, mert maguk, ők így élnek, és úgy cselekednek, ahogy cselekednek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nézzük a tényeket! Szeretnék reagálni Gúr Nándor képviselő úr szavaira is, és szeretném emlékeztetni őt arra, hogy 2010 előtt, az MSZP kormányzásának nyolc éve alatt sikerült megalkotni egy segélyalapú társadalmat, eladósítva az országot, hiteleket felvéve - gondolhatunk itt az IMF-hitelre -, és ezekből a hitelekből finanszírozva a segély összegét.
Aztán a közmunkáról oly sok szó esett itt a ház falai között, az MSZP padsoraiból különösen! Szeretném elmondani, hogy 2010 előtt nem volt különbség a közmunkabér és a segély között, és pontosan polgármesterként tudom azt, hogy ez mekkora problémát jelentett a településeken, mert amikor embereket akartunk foglalkoztatni, közmunkára felvenni, akkor a kérdés az volt, hogy miért menjek el dolgozni nyolc órában vagy hat órában, ha segélyként ezt az összeget megkapom.
2010 előtt az állam csak a munkabér 70-80, jó esetben a 90 százalékát finanszírozta a közmunkabérnek, ugyanakkor nem volt lehetőség arra, hogy az önkormányzatok munkaeszközöket vegyenek, vásároljanak, amikkel természetesen lehetett volna dolgozni.
2010 után a kormányzat célja a munkaalapú társadalom, és szeretném itt hangsúlyozni, hogy 2010 után az állam 100 százalékban finanszírozza a közmunkások bérét (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.), sőt az elmúlt esztendőkben munkaeszközökre az önkormányzatok olyan pénzforráshoz jutottak - és el kell menni településekre, meg kell kérdezni a települések polgármestereit, hogy miből, milyen forrásból tudtak munkaeszközöket vásárolni, és tudnak így már értékteremtő közmunkaprogramokat megvalósítani.
Erre a legjobb példa, azt gondolom, az, ahogyan Borsod megyében a munkaügyi központok termékbemutatót tartottak, pontosan azokból az előállított, megtermelt anyagokból, javakból, amelyeket a közmunkaprogram révén tudtak megvalósítani az önkormányzatok, és például Miskolcon, a főutcán több pavilon volt felállítva. Ott kellett volna lenni, és látni kellett volna azt, hogy mennyi dicséretet kaptak ismeretlen emberektől, akik szinte tátott szájjal nézték azt, hihetetlennek tűnve, hogy ezeket a javakat a közmunkások valósították meg.
(18.50)
Valóban nem sikerült egymillió munkahelyet teremteni (Bangóné Borbély Ildikó: Egyet sem.), de azért a cél most is az, hogy minél többen dolgozzanak Magyarországon, és ez a különbség a 2010 előtti és a 2010 utáni kormányzás között, és pontosan ebben a 2015. évi költségvetésben a többletforrás megtalálható, hogy a közmunkaprogramok tovább folytatódjanak, és még több és még jobb értékteremtő munkát tudjanak végezni az önkormányzatok.
Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg nekem, hogy a 2015. évi költségvetésről, azon belül a közneveléssel kapcsolatos tervekről is szóljak, vagyis megosszak önökkel egypár gondolatot. 2015-ben is kiemelt feladat a köznevelés megújításának a folytatása, hiszen úgy gondolom, hogy a minőségi oktatás a gyermekek és az ország jövőjének az alapját jelenti. Versenyképes tudás, pedagógusbéremelés, szakképzés megújítása, ezekkel a jelzőkkel lehetne véleményem szerint leírni a jövőbeli köznevelési terveket.
Egy kicsit bővebben kifejtve fontos, sőt nagyon fontos változás, hogy 2015 szeptemberétől a gyermekek korai fejlesztése érdekében hároméves kortól lesz kötelező az óvoda. A hároméves kötelező óvodáztatás alól azonban - ez egy kitétel - mentességet kaphattak azok, akiknél úgy látják, hogy a családban jobban biztosított az iskolára való felkészülés ötéves korig.
A kormány célja továbbá, hogy 2015 végéig 4,8 milliárdos uniós és hazai forrásból további ezer bölcsődei férőhelyet alakítson ki. Sőt, a jelenlegi 42 ezres bölcsődei férőhelyszámot 60 ezerre szeretné növelni a kormány a 2020-ig tartó uniós fejlesztési időszakban, és ugye, ezek nagyon komoly számok, hiszen 18 ezer többletférőhelyet jelentene.
Úgy gondolom, hogy a tudáshoz való hozzáférés továbbra sem lehet pénz kérdése, ezért segítjük minden erőnkkel a gyermekes családok megélhetését. Vagyis 2015-ben is folytatódik az ingyenes tankönyvellátás felmenő rendszerben, és minden eddiginél több gyermek jut ingyenes tankönyvhöz. Itt szeretném megjegyezni azt is, hogy 2015-ben a gyermekétkeztetésre is több forrás jut, és szeretném Gúr képviselő úr figyelmébe ajánlani azt, hogy az elmúlt kormányzati ciklusban már minden esztendőben emelkedett a gyermekétkeztetésre szánt összeg, és pontosan képviselő úrnak ismernie kellene az önkormányzati törvényt, amely alapján kötelező önkormányzati feladat azon gyermekek étkeztetése, akik hátrányos helyzetűek, és akiknek a családi jövedelme bizonyos összeget nem ér el. Ezeket az önkormányzati feladatokat mindenhol maradéktalanul betartották, köztük Bánhorvátiban, az én településemen is minden gyermeknek, aki rászorult, az óvodában napi háromszori étkezés lett biztosítva, az iskoláskorúak pedig szintén ebédet kaptak. Tehát 2015-ben a gyermekétkeztetésre is több forrás jut, méghozzá több mint 5 milliárd forinttal az idei évhez képest, így jövőre 58 milliárdot fog költeni a kormány.
Természetesen 2015-ben is folytatódik a pedagógusbéremelés, 2013-ban elindult a rendszerváltás óta legnagyobb mértékű béremelési program, ami 160 ezer pedagógust érint. A tavalyi átlagos 30 százalékos emelés után 2017-ig minden évben növekszik az ágazatban dolgozók bére.
Tisztelt Országgyűlés! Sajnos, a szakiskolai képzés helyzetét évtizedek óta romló demográfiai mutató, előnytelen képzési struktúra, illetve, talán lehet így fogalmazni, bizonytalan szakmai tudás jellemzi, amely miatt egyszerre van jelen a munkanélküliség és a szakképzett munkaerő hiánya is. Ezért elengedhetetlen véleményünk szerint, hogy a kormány folytassa a duális szakképzési rendszer bővítését, mert fontos feladat a szakképzett munkaerő létszámának a növelése, a szakemberhiány leküzdése, hiszen több szakmunkásra, technikusra van szükség, mint amennyit a jelenlegi képzési rendszer kibocsát. A magyar gazdaság felemelkedéséhez szükséges a jól képzett, megfelelő számú munkaerő biztosítása és a munkanélküliség újratermelődésének a megakadályozása.
A szakiskolai rendszer átalakításának célja a szakképzés vonzerejének a növelése és a kétkezi munka becsületének a helyreállítása. Ennek egyik eszköze lehet, ha továbbtanulási lehetőséget biztosítunk a szakképzésben részt vevők számára, így akár a szakképzésből munka mellett is el lehet majd jutni a felsőoktatásba.
Tisztelt Országgyűlés! Kijelenthetjük tehát, hogy több pénz jut az iskolákra. A pedagógusok megemelt bérének biztonságos finanszírozása, az iskolák működőképességének javítása és fejlesztésük érdekében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 50 milliárd forint többletforráshoz jut, amelynek köszönhetően reményeink szerint az eddigi hibákat és a hiányosságokat is kiküszöbölve zavartalanabb működésre számíthatunk.
A jövő évi terveket tehát röviden így lehetne összefoglalni: minden eddiginél több gyermek jut ingyenes tankönyvhöz, 2015 szeptemberétől a korai fejlesztés érdekében hároméves kortól lesz kötelező az óvoda, és mindezek mellett természetesen 2015-ben is folytatjuk a pedagógusbéremelést és a duális szakképzési rendszer bővítését. Úgy vélem, hogy ezzel 2015-ben is folytatódik az oktatás és a nevelés színvonalának az emelése. (Bangóné Borbély Ildikó: Szétverése.) Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
