DR. NAGY ISTVÁN
DR. NAGY ISTVÁN
DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Sallai R. Benedek képviselő úr néhány, agrártárcát érintő kérdést fölvetett az előbb, és néhányra szeretnék válaszolni ezekből, hogy ne maradjon megválaszolatlanul, ne maradjon csak a levegőben.
A kormány kiemelt célja az agrárágazat szereplői, azon belül is különösen a nagy hozzáadott értéket képviselő, a vidéki foglalkoztatás szempontjából meghatározó ágazatok, úgymint az állattenyésztés vagy a kertészet jövedelemtermelő és versenyképességének erősítése és ezáltal a vidék népességmegtartó képességének javítása.
A tisztelt Ház előtt fekvő költségvetési törvény tervezete ezen célkitűzések költségvetési támogatását maradéktalanul biztosítja. A korábban is működő, nemzeti költségvetésből finanszírozott programok költségvetésének további bővítése és új állami támogatási lehetőségek megnyitása kiemelt prioritás az agrártárca részére, az ezekhez szükséges forrásokat a tervezet tartalmazza. A nemzeti költségvetésből finanszírozott támogatások esetében elmondható, hogy jelentős növekedés tapasztalható a 2014-es évhez képest. Az FM fejezetében kiemelkedő jelentőségű a folyó kiadások és jövedelemtámogatások előirányzata, amelyről több kiemelkedő, a mezőgazdasági termelést segítő konstrukció támogatása történik. Innen kerülnek megvalósításra a kormány „Több munkahelyet a mezőgazdaságban!” programjának főbb intézkedései is. A célok megvalósítására a 2015. évi költségvetésben 77,7 milliárd forint áll rendelkezésre, szemben a 2014. évi 49,2 milliárd forinttal. A program keretében a 2014. évi átmeneti nemzeti támogatásra a 2015. évi költségvetésből mintegy 36 milliárd forintot fordít a tárca, amely mintegy 20 milliárd forinttal több, mint a program nélküli lehetőség lett volna. A többletforrásnak köszönhetően az állattenyésztési ágazatok a lehetséges maximális támogatást kapják.
A tárca kiemelt figyelmet fordít azokra az ágazatokra, amelyek közvetlen uniós támogatásban nem részesülnek, ezért a baromfi- és sertéságazat részére nemzeti támogatási konstrukciókon keresztül igyekszik megadni a szükséges segítséget. Ennek leghatékonyabb módja a termelőket közvetlenül segítő állatjóléti támogatások rendszerének fenntartása. A 2015. évi költségvetés egyik jelentős eredménye, hogy lehetővé teszi a 2007-ben még évi 4 milliárd forinttal működő baromfi-állatjóléti támogatás meghirdetését 11 milliárdos összeggel. A többletforrásnak köszönhetően az ágazat részéről felmerülő jogos igények várhatóan teljes mértékben kielégítésre kerülhetnek. A sertéságazatban az állatjóléti támogatások szintén kiemelkedő szerepet játszanak. A 2007-től működő támogatás, amelynek keretösszege több mint 40 százalékkal megemelkedett, a 2010. évi kerethez képest 8,5 milliárd forintos összeggel került 2015-ben meg-hirdetésre. Ezenfelül 2015-től a tárca új intézkedésként tervezi bevezetni a koca-állatjóléti támogatási programot is, amelynek forráskerete várhatóan évi 8,6 milliárd forint lesz.
A program keretében az egyes álletbetegségek megelőzésére és leküzdésére, valamint az állati hulla elszállítására és ártalmatlanítására a jelenlegi 10,5 milliárdos kereten felül további 1,6 milliárd forinttal több forrást lehet 2015-ben felhasználni.
Szintén a folyó kiadások és jövedelemtámogatások előirányzatáról kerül finanszírozásra a mezei őrszolgálatok támogatása is. Amint az önök előtt is ismert, az elmúlt években kiemelkedő problémát jelentett a mezőgazdasági területeken jelentősen megnövekedett mezőgazdasági lopások és károkozások száma, különösen a betakarítások időszakában. Annak érdekében, hogy az önkormányzatokat mezei őrszolgálat létesítésére és működtetésére ösztönözze, a tárca az igényelhető támogatás mértékét megemelte, és 2015-re 726 millió forintot különített el erre a célra.
Az előirányzat összetettségét mutatja, hogy innen kerül kifizetésre az Európai Unió társfinanszírozásával működő mezőgazdasági biztosításidíj-támogatás is azon termelők számára, akik a központi kárenyhítési alap nyújtotta védelemnél nagyobb mértékben kívánják kezelni az időjárási jelenségekből adódó termelési kockázataikat.
A rendszer 2012-ben indult, és elmondható, hogy évről évre egyre népszerűbb. Míg 2002-ben - biztosítási szakzsargonnal élve - közel 1900 almódozatra kötöttek szerződést a termelők, mintegy 1,5 milliárd forint állománydíjjal, 2013-ban a szerződött almódozatok száma már meghaladta a 7700-at, és az állománydíj elérte a 4 milliárd forintot. 2014-ben pedig csaknem 13 ezer almódozat került megkötésre, közel 5,7 milliárd forint állománydíjjal.
(20.20)
Az állattenyésztési ágazat finanszírozásához rendelkezésre állnak a megfelelő, állami szerepvállalással működő, kedvezményes hitelprogramok is. A kormány az agrárfejlesztési hitelprogram, az agrár Széchenyi-kártya folyószámlahitel, az élelmiszeripari forgóeszköz-hitelprogram, valamint az MFB agrárforgóeszköz-hitelprogramon keresztül kínál kedvező hitelfelvételi lehetőségeket az ágazatban tevékenykedők részére. A kkv-szektor hitelezésének elősegítése érdekében pedig a kezességvállalási díjak költségvetési támogatását is fenn kívánja tartani a tárca.
2015-ben 1,4 milliárdos keretösszeggel tovább folytatódik a sertésstratégia programja, amelynek célja a tenyésztési, termelési, integrációs programok, továbbá kutatás-fejlesztési programok kiemelt támogatása, különös tekintettel a mangalicára és a magyar sertésfajtákra, ezenfelül a termékfejlesztés, a termékek eredetigazolása, minőségbiztosítása és piacra juttatása, a tenyésztés és a feldolgozóipar technikai fejlesztése.
A nemzeti agrárkárenyhítés előirányzatán 4,3 milliárd forint költségvetési forrás biztosítja a termelői befizetések mellé kötelezően előírt állami hozzájárulást. Az új agrárkárenyhítési rendszer lehetővé tette a termelők számára a korábbiakban nem lefedett károk után a kárenyhítő juttatás igénylését, illetve a korábban működő kárenyhítési rendszerhez képest lényegesen nagyobb kárenyhítési alap létrehozását.
A rendelkezésre álló forrás az idei évhez hasonlóan várhatóan 2015-ben is lehetővé teszi, hogy a kárenyhítési igények teljes mértékben kifizetésre kerüljenek. Itt kell megemlítenünk, hogy a rendszer gazdálkodók érdekében történő elektronizálását 2015-től egy jelentős fejlesztés eredményeképpen megvalósítottuk, továbbá számos érdemi változást is tervezünk még, amelynek eredményeképpen az érintett gazdálkodók jövedelembiztonsága tovább nő.
Tekintettel arra, hogy a kormány célja, hogy az osztatlan közös tulajdonok megszüntetése belátható időn belül befejeződjön, 2015-ben az e célra felhasználható összeg 2 milliárd forintról 3 milliárd forintra emelkedik.
A nemzeti támogatások közül kiemelkedő és kiemelendő továbbá a tanyafejlesztési program, amit a képviselő úr is említett, amely az évek során a tárca céljait egyik leginkább szimbolizáló támogatási jogcímmé vált. A program célkitűzése a családi gazdaságokra épülő agrárközéposztály megerősítése, a kisállattenyésztés szerepének erősítése, a helyi élelmezésben az önellátó gazdálkodás szerepének növelése, valamint a tanya- és háztáji program bővítése. A program folytatására 2015-ben 1,4 milliárd forint áll rendelkezésre. Jelzem, azért, mert nem volt nagyobb igény. Amennyiben ebben magasabb igények lesznek, a költségvetésbe úgy lehet betervezni. A rendelkezésre álló és lehívható pályázatok alapján való igényt vette alapul a tárca akkor, amikor ezt az összeget meghatározta.
Az EU-társfinanszírozással működő támogatások esetében szintén emelkedés tapasztalható. A nagy népszerűségnek örvendő iskolagyümölcs-program nemzeti részét megemeltük. 2015-ben 1,7 milliárd forint áll rendelkezésre az általános iskola 1-6. osztályos tanulóinak egészséges termékekkel történő ellátásához. Míg a 2009-2010-es évben 1608 iskola 278 ezer 1-4. osztályos tanulójának ellátására került sor, addig jelenleg az iskolagyümölcs-programban 2124 iskola, és 552 ezer 1-6. osztályos gyermek, azaz a célcsoport körülbelül 95 százaléka vesz részt és kap 29 héten át átlagosan három adag gyümölcsöt, zöldséget, illetve gyümölcslevet hetente.
2015-ben tovább folytatódik a szintén közkedvelt „Igyál tejet!” program támogatása is, amelynek keretösszege 1,7 milliárd forintról 2,3 milliárd forintra emelkedik. Az elmúlt években hozott intézkedéseknek köszönhetően ugrásszerűen emelkedett a programban részesülők köre, míg 2009-ben 150-180 ezer gyermek ellátására került sor, addig 2014-ben már 420 ezernél is több gyerek kap napi rendszerességgel tejterméket, és ez a szám 2015-ben várhatóan tovább emelkedik.
Az egyes speciális szövetkezetek jogcímen a zöldség-gyümölcs ágazatban működő termelői csoportokat és termelői szövetkezeteket 2015-ben 2,9 milliárd forinttal támogatja a tárca, ami az ágazati együttműködés és integráció megvalósításának talán legfontosabb pénzügyi eszköze. Ebből az összegből, amely mintegy 300 millió forinttal több, mint az idei évben, a termelői csoportok működési költségeit és beruházásait támogatjuk. Jelenleg 29 zöldség-gyümölcs termelői csoport működik. A zöldség-gyümölcs termelő szervezetek támogatására - jelenleg 51 tész - a működési alapjukat kiegészítő nemzeti támogatás formájában kerülhet sor.
Amint az önök előtt is ismert, a vidékfejlesztési támogatások a kormányzati szerkezetváltást követően a Miniszterelnökség feladatkörébe kerültek, de a kifutó, régi és az új vidékfejlesztési program intézkedései további 302,4 milliárd forinttal, hazai és uniós társfinanszírozás mellett támogatják a hazai agráriumot.
Ez az összeg 50,4 milliárd forinttal haladja meg a 2014-ben rendelkezésre álló összeget. Ezen jogcímek szolgálják többek között az ágazat strukturális fejlesztését, beleértve az élelmiszer-feldolgozás beruházásait is, a fiatal gazdák pályakezdését vagy a vidéki térségeink társadalmi és gazdasági felzárkóztatását is.
Az EU által közvetlenül érintett támogatások esetében, amelyek a tárca költségvetésében nem szerepelnek, a területalapú és egyéb közvetlen támogatásokra 2015. évben összesen 389,6 milliárd forint kifizetése várható, amelyből 25,3 milliárd forint a piaci támogatás, míg a területalapú támogatás összege 364,3 milliárd forint.
A 2015. évi költségvetésben az FM fejezet számára rendelkezésre álló teljes összeg 423,7 milliárd forintról 212,3 milliárd forintra csökkenésének hátterében a már említett kormányzati szerkezetátalakítás áll. A vidékfejlesztési program pénzügyi finanszírozása és az intézkedések végrehajtásával kapcsolatos infrastruktúra finanszírozásához szükséges költségvetési források 2015-ben már a Miniszterelnökség fejezetében kerültek betervezésre, így a két fejezet együtt az ágazat számára jelentős forrásbővítést eredményez.
Meggyőződésem, hogy az FM és a Miniszterelnökség beterjesztett költségvetése, kiegészülve az Európai Unióból érkező forrásokkal, az agráriumot pénzügyi szempontból a 2015. évben abszolút nyertessé teszi.
Nagyon remélem, kedves képviselőtársam, hogy mindazon programok, amelyeket ismertettem, meggyőzik önt arról, hogy Magyarország kormánya számára a vidék kiemelten fontos, a vidéken élő emberek megmaradása, egészséges életmódja és munkához jutása pedig abszolút prioritás. Nagyon remélem, hogy felszólalásommal megnyugvást tudtam az ön kérdéseire adni. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
