DR. SZŰCS LAJOS
DR. SZŰCS LAJOS
DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Kedves Államtitkár Urak! Képviselőtársaim! Én is azzal szerettem volna kezdeni, mégiscsak egy olyan jeles napon vagyunk, hogy boldog névnapot kívánjak Schmuck Erzsébet képviselő asszonynak, de ő is, ahogy az előbb Pósán László képviselőtársam mondta, elmondta a mondandóját, mint Szelényi képviselő asszony, és utána eltávoztak. De hogy azért jó híreknél is maradjunk és menjünk tovább, mellettem ül Vantara Gyula, és engedjék meg, hogy a 60. születésnapján szeretettel üdvözöljük és köszöntsük őt. (Taps.)
Mélyen tisztelt Képviselőtársaim! Több olyan dolog elhangzott itt a mai délelőttön, amely hasonlította a költségvetést egy családi költségvetéshez, én is szeretnék ebbe a sorba kapcsolódni, hiszen egy családi költségvetés akkor jó, ha számba veszi a lehetőségeket, és olyan módon osztja be a költségvetést, hogy mindennel számol, számol a váratlan kiadásokkal, számol azzal, amikkel muszáj, megnézi a rezsit, megnézi a közkiadásokat, és utána megnézi, hogy mivel is lehet gazdálkodni és mivel lehet fejleszteni. Egy jó családi költségvetés ilyen.
Én azt gondolom, hogy az elmúlt megszólalók nyilván politikai helyzetükből adódóan, hiszen mindig az álláspontjukat az üléspontjuk határozta meg, beszéltek a 2015. évi költségvetésről. Azonban egy dologról nagyon nem tudtak mást mondani, mint amiről a kormány, az Állami Számvevőszék vagy a Költségvetési Tanács beszámolt, márpedig arról, hogy ez a költségvetés olyan, az elmúlt négy év bebizonyította, amelyet nem kellett toldozgatni-foldozgatni, és olyan költségvetést készítünk 2015-re is, amely nem bukik meg az első napon, nem kell egyből átalakítani, azonban megfelelő rugalmasságot teremt arra, hogy bármilyen bekövetkező nem várt fordulatra számítani lehessen, és úgy ezt meg is lehessen tartani.
De nézzük, miről is szól maga a 2015. évi költségvetés! A kormány és benne a Fidesz képviselőcsoportja továbbra is elkötelezett a pénzügyi stabilitás megőrzése és a gazdasági növekedés ösztönzése mellett. Ennek érdekében az elmúlt négy és fél évben jelentősen sok és nagymértékű strukturális átalakításokat hajtottunk végre, többek között a munkaerőpiac, a nyugdíjrendszer, az adórendszer, az oktatás és a közigazgatás területén. Ennek köszönhetően sikerült kikerülni a már-már fojtogató túlzottdeficit-eljárás alól és visszafizetni az IMF-hitelt is. A jövő évi költségvetés mindezek mellett 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és 2,4 százalékos költségvetési hiánnyal számol. Változatlan cél az adósságállomány további csökkentése; a költségvetés 75,4 százalékos GDP-arányos szinten számol és tervez.
Mondhatjuk, hogy a kormány eddigi gazdaságpolitikai intézkedései meghozták a várt eredményt, ugyanis a magyar gazdaság teljesítménye 2014 első felében számottevően meghaladta az előzetes várakozásokat, illetve az egyik legmagasabb volt az Európai Unióban is. A stabil dinamika azzal magyarázható, hogy míg a korábbi időszakban kizárólag az export volt a magyar gazdaság motorja, addig az utóbbi negyedévekben a lakossági fogyasztás és a beruházások is egyre markánsabban hozzájárultak a növekedéshez. Míg 2014 elején az Európai Bizottság és az NGM is egyaránt 2,3 százalékos növekedést tervezett, a gazdaság tényleges teljesítménye ennél lényegesen kedvezőbb volt, az első félévben 3,8 százalékkal nőtt a bruttó hazai össztermék az előző év azonos időszakához képest.
Sajnos, a jövő évre vonatkozó és a bennünket körülvevő válságok miatt nem lehetünk ennyire optimisták, de a 2,5 százalékos GDP-növekedés mégiscsak megalapozottnak tűnik. Ezt a tényt az is jelzi, hogy az Európai Bizottság november 4-én publikált őszi előrejelzésében tovább javította a magyar gazdaság növekedési kilátásait. A bizottsági prognózis összhangban van a kormány előrejelzéseivel és a miénkkel is, ugyanis a magyar előrejelzés 2014-re és 2015-re vonatkozó módosítása azért is érdekes, mert az EU-28 egészére a Bizottság lefelé módosította a várható növekedési ütemeket.
(13.40)
A következő időszakban a magyar gazdaság növekedése várhatóan egy kiegyensúlyozottabb szerkezetet fog mutatni, hiszen a tartósan magas beruházási aktivitás mellett a fogyasztás is növekedő tendenciát mutat. Ez két dologra vezethető vissza, az alacsony inflációra és a pozitív munkaerőpiaci fejleményekre egyaránt. 2014-re összességében a háztartások fogyasztási kiadása várhatóan 2 százalékkal növekedhet. 2015-ben ez a tendencia folytatódhat, ugyanis a kormányzati intézkedések, az ágazati béremelések, a közfoglalkoztatás, a fegyveres és rendvédelmi szervek életpályamodellje erősíteni fogják a lakosság vásárlóerejét.
A külső kereslet élénkülése pedig termelési oldalunkat fogja segíteni a növekedésben. A belső kereslet élénkülése hozzájárulhat a piaci szolgáltatások és az építőipari termelés további növekedéséhez. Valószínűsíthetően Magyarország GDP-arányos beruházási rátája a tavalyi 19,9 százalékról az év végére majdnem 21 százalékra emelkedhet, 2015-re pedig további 4,3 százalékos növekedést várunk.
A növekedés másik forrása az uniós hétéves költségvetési ciklus megindulása, amelynek a tervek szerint 60 százalékban gazdaságfejlesztési célt kell megvalósítania, ezzel segítve a nagyvállalati szektor beruházásait, valamint a kis- és középvállalkozások fejlesztéseit. A 2014 és ’20 közötti fejlesztési ciklusban összesen több mint 34 milliárd eurónyi támogatást fog hazánk megkapni. Ez a hozzá szükséges hazai társfinanszírozással együtt mintegy 12 000 milliárd forintos fejlesztést jelenthet a következő években.
Folytatódni fog a növekedési hitelprogram, amelynek növekedést serkentő hatása már jól látszik. A lakossági beruházások tekintetében is biztató jeleket látunk, 2014 első 9 hónapja során a kiadott lakásépítési engedélyek száma rendkívül gyors ütemben, 30 százalékkal emelkedett éves összehasonlításban, valamint a lakástranzakciók száma is emelkedett a tavalyi évhez képest. 2014 a stabilizáció éve lesz a lakáspiacon; 2015-től pedig tartós élénkülés következhet be, amihez a lakásépítési támogatás bővítése is hozzájárul.
Szintén optimizmusra adhat okot a Magyar Nemzeti Bank által készített, a hitelezési felmérésben részt vevő bankok által is alátámasztott hitelezési feltételek vizsgálata. Ezek mind a hitelezési feltételek oldódását és a hitelezési kedv bővülését jelentik. A lakosság továbbra is óvatos a hitelfelvétel során, de középtávon komoly élénkülés várható, kimondottan az alacsony kamatkörnyezetnek köszönhetően.
Az államháztartás helyzete a költségvetésen belül. A költségvetés tervezése és a hiánycélok megvalósítása az uniós és a hazai költségvetés szabályrendszernek megfelelően történt meg. A számításokban figyelembe lettek véve a jövő évi kormányzati intézkedések. A következő éveket tekintve a kormány költségvetéspolitikai prioritása továbbra is az államháztartási hiány és az államadósság fokozatos csökkentése. Ezen célkitűzések szem előtt tartásával, és kitekintve az uniós módszertan szerinti vizsgálatokra, a hiány 2016-ra 2,1 százalék, 2017-re 1,8 százalék, 2018-ra pedig 1,5 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol.
Fontos megjegyezni, hogy mind az Állami Számvevőszék, mind pedig az Alaptörvényben rendezett módon a Költségvetési Tanács is véleményezte a költségvetést. Véleményüket olvashattuk, illetve hallhattuk az expozékban. Egyöntetű vélemény volt, hogy a benyújtott javaslat megalapozott, és komoly esély van arra, hogy mindannyiunk közös munkájának eredményeként betartható és megvalósítható legyen.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ez azonban nem mindig volt így, hiszen az elmúlt években, a szocialista kormányzatok idején megszoktuk, hogy a költségvetések nem mindig arról szólnak, amiket szeretnének megvalósítani, hanem valami másról. Remélem, az elmúlt négy év bebizonyította az önök számára is, hogy ez a kormány és a parlamenti többség jól tervezett és megvalósított költségvetéseket nyújt be és hajt végre az Országgyűlésben.
Még egy részről szeretnék néhány szót mondani, az önkormányzati világról, amelyben nagyon fontos év volt 2014, hiszen több mint 1300 milliárd forinttal a kormány megváltotta az adósságtehertől a helyi önkormányzatokat. Így 2015-ben adósság nélkül indulhatnak az önkormányzatok a gazdálkodási évnek. 2015-ben több mint 2500 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, amelyhez a központi költségvetés 690,5 milliárd forintot biztosít.
A helyi önkormányzatok központi finanszírozása a korábbi években kialakított önkormányzati feladatellátáshoz igazodó, feladatalapú támogatási rendszerben működik. 2015-ben fő feladat lesz a helyi önkormányzatok számára a működési hiány nélküli gazdálkodás fiskális feltételeinek erősítése, a kistelepülések további felzárkózásának, az esélyegyenlőség megteremtésének elősegítése, valamint az önkormányzatok által nyújtott közfeladatok és közszolgáltatások színvonalának emelése a költségvetés lehetőségeihez mérten.
Köszönöm, mélyen tisztelt elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
