BANA TIBOR
BANA TIBOR
BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Jómagam a költségvetési törvényjavaslat 19. fejezetével kapcsolatban, vagyis az uniós fejlesztésekkel, az európai uniós források felhasználásával összefüggésben szeretném ismertetni a Jobbik képviselőcsoportjának álláspontját.
A 2015. évi költségvetés speciális abból a szempontból, hogy szerepelnek benne a kifutó programok, tehát a 2007-2013-as időszak programjai, hiszen az n+2-es szabály miatt a kifizetések határideje 2015. december 31-e. Másrészt megjelennek a jövő évi költségvetésben a 2014-2020-as időszak uniós és hazai forrásainak jövő évre jutó részei.
(11.50)
Az az előirányzat, ami megtalálható itt a javaslatban, 1725 milliárd forint, a Jobbik álláspontja szerint mindenképpen túlzottan ambiciózusnak tekinthető. Egyrészt az Állami Számvevőszék véleménye is felhívja a figyelmet bizonyos kockázatokra, amelyek megjelennek, másrészt pedig, ha visszatekintünk az elmúlt évekre, akkor úgy értékelhetjük, hogy az előirányzat és a teljesítés között minden esetben jelentős különbségek adódtak.
Érdemes végignézni ennek alátámasztásául azt is, hogy az egyes operatív programok esetében hogy is áll a helyzet. Itt bizony az adszorpció tekintetében jelentős szórásról beszélhetünk, és éppen a legnagyobb összegű operatív programoknál szembesülhetünk komoly elmaradásokkal, tehát például a közlekedés operatív programnál vagy éppen a környezet és energia operatív programnál, de egyes regionális operatív programok esetében is ez a helyzet, vagyis komoly forrásvesztéssel is szembesülhetünk a jelenlegi ciklussal összefüggésben.
Az elmúlt évek során - ezt el kell ismerni - valóban történt elmozdulás a források felhasználásának gyorsítása irányába, előrelépéseket tehát tettek ez ügyben, de az igazi áttörés nem következett be, és sok esetben sajnos csak úgy sikerült megtenni ezt a gyorsítást, hogy végül nem gazdaságélénkítő célokra, hanem feleslegesnek tekinthető beruházásokra tudtuk, tudjuk elkölteni ezeket a forrásokat. Vagyis folytatódott az a tendencia, hogy rossz hatékonysággal, hosszú távon kevés értéket hozó programokra költöttük el a rendelkezésre álló források jelentős részét. A következő, a 2014-2020-as ciklussal összefüggésben tehát mindenképpen fontos lenne, hogy sokkal hatékonyabban, célzottabban használjuk fel a rendelkezésre álló pénzeket.
Kormányzati oldalról jó néhányszor elhangzott a bűvös 60 százalékos érték - itt a költségvetési vita során is többször hallhattuk ezt -, ami arra vonatkozik, hogy a források ekkora arányát gazdaságfejlesztésre kívánjuk fordítani, ami természetesen mindenképpen támogatható. Hiszen, ha visszatekintünk az elmúlt évtizedre, ami uniós csatlakozásunk óta eltelt, akkor azt mondhatjuk, hogy nagy arányban átgondolatlanul költöttük el a forrásokat, és ha mindent mérlegre teszünk, akkor egyáltalán nem beszélhetünk pozitív összképről.
A Jobbik országgyűlési és európai parlamenti választási programjaiban is egyértelművé tette azt, hogy a presztízsberuházások helyett a munkahelyteremtő, foglalkoztatásnövelő, gazdaságélénkítő beruházásokat kellene középpontba állítani, és ezen belül is kiemelt figyelmet kell fordítanunk a kkv-szektorra, a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozására.
Az a sikerpropaganda, ami kormányzati oldalról akár a végéhez közeledő ciklussal összefüggésben, akár az előttünk álló hét évvel kapcsolatban zajlik, azért meglehetősen álságosnak és cinikusnak nevezhető, mert - mint arra utaltam is az egyes operatív programokkal összefüggésben is - a 2007-2013-as hét évnél sem annyira pozitív, messze nem annyira pozitív a helyzet, mint ahogy az kormányzati oldalról és a kormánypárti médiában megjelenik.
Ha előretekintünk 2014-2020-ra, akkor itt pedig azt láthatjuk, hogy a kohéziós források nagyjából 20 százalékkal csökkentek a mögöttünk hagyott időszakkal összevetve, tehát 25,7 milliárd euró helyett 20,6 milliárd euró áll majd rendelkezésre ilyenformán, ami persze a korábbi, eredeti javaslatnál valóban jobb eredmény, de azért egy ilyen jelentős csökkenés esetében hatalmas sikerről beszélni, én azt gondolom, hogy mindenképpen erős túlzás, és cinikusnak nevezhető.
A legfontosabb persze az, tisztelt képviselőtársaim, hogy valóban olyan célokra tudjuk költeni ezeket a forrásokat, fejlesztési forrásokat, amelyek az ország gazdaságának erősödéhez érdemben hozzá tudnak járulni. A komoly vállalások itt elhangzottak kormányzati oldalról. Mi mindenképpen követni fogjuk ezt a folyamatot kellő részletességgel.
Tisztelt Országgyűlés! Képviselőcsoportunk számtalanszor megfogalmazta azt a véleményét is, hogy igenis érdemes a kutatás-fejlesztés területére komoly fejlesztéseket áldozni, és a hazai kkv-szektort előtérbe helyezni, a felsőoktatás és a vállalkozások közötti együttműködést érdemben előmozdítani. Ehhez persze a legfontosabb az lenne, hogy egy megbízható és stabil környezettel szembesüljenek a gazdasági élet szereplői. Sajnos, az elmúlt években azt tapasztalhattuk, hogy nagyon sokszor hirtelen döntésektől vezérelt intézkedésekkel kellett szembesülni. Ezzel szemben a kiszámíthatóság és a tervezhetőség lenne az, amit szemünk előtt kellene tartani, hiszen csak ilyen módon tudunk érdemi fejlesztéseket elérni, és ilyen módon tudnak kiszámíthatóan működni a vállalkozások is.
Megjelent a „Befektetés a jövőbe” című nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia, amiben az évtized végére, 2020-ra az „Európa 2020” programmal összefüggésben az a vállalás szerepel, hogy a K+F GDP-arányát 1,8 százalékra kívánjuk növelni. Itt azért azt megjegyezném, hogy uniós szinten ez a vállalás 3 százalék, bár hozzátartozik a kép teljességéhez, hogy látszik az a jelenlegi adatok alapján, hogy a tagországok nem fogják tudni összességében ezt teljesíteni. Valóban, az elmúlt években elmozdulás történt e tekintetben, viszont még bőven van teendőnk e téren, mert érdemes azért arra kitérni, hogy a magyarországi kis- és középvállalkozásoknak nagyjából mindössze 13 százaléka végez csak önálló innovációs tevékenységet, miközben EU-s szinten az átlag 30 százalék körül mozog.
Tehát elsődleges lenne az, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységét erősítsük, hiszen a gazdaság fellendüléséhez és jelentős számú értékteremtő munkahely létrehozásához ez tudna hozzájárulni, azt ugyanis statisztikai adatok is egyértelműen alátámasztják, hogy az innovatív vállalatok nagyobb arányban tudják növelni alkalmazotti létszámukat, és ez kiemelten igaz a közepes és a kisméretű vállalkozások esetében.
Tisztelt Képviselőtársaim! Élnünk kell tehát azokkal a lehetőségekkel, amelyek előttünk állnak, hiszen a 2014-2020-as periódusban jelentős mértékben emelkednek a kutatás-fejlesztési és innovációs célokra fordítható források, Magyarország esetében nagyjából 2,5-szeresére, hozzávetőlegesen 700 milliárd forint áll majd rendelkezésre ilyen módon, és egyáltalán nem mindegy az, hogy miként és hogyan költjük el ezeket a pénzeket. A gazdaságfejlesztési vállaláson belül fontos lenne tehát, hogy megfelelő súllyal megjelenjen a K+F területe, hiszen az ország versenyképességéhez ez tudna további lökést adni.
Még egy dolog, amire ki szeretnék térni, tisztelt képviselőtársaim, ez pedig az, hogy jövő év elején elfogadásra kerül majd az új közbeszerzési törvény. Én azt kérem a kormánytól, hogy mindenképpen biztosítson kellő időt a vitára, és megfelelő beleszólást a szakmai szervezetek részére az előkészítés során. Sajnos, az elmúlt évekre visszatekintve azt láthattuk, hogy bizony, ilyen horderejű javaslatok esetében ez egyáltalán nem így zajlott. Én csak bízni tudok abban, hogy ez esetben ez majd másként történik, és az átláthatóság erősödni fog, a transzparencia elve pedig érvényesülni tud kellő mértékben az új közbeszerzési törvényben.
Ezzel összefüggésben önök komoly ígéreteket is tettek, amelyeket számon fogunk kérni önökön, és ebbe a folyamatba is kellő aktivitással be fogunk kapcsolódni a magunk részéről. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
