DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ebből a felszólalásból is megtanulhattuk, hogy nincs az a szám, aminél egy másik szocialista ne tudna nagyobb számot mondani. Úgy látom, hogy itt egyfajta verseny, licit alakult ki a szocialisták között, hogy ki mond nagyobb összeget a köznevelés rendszeréből, az egész oktatás rendszeréből való forráskivonásra. Miközben ezeknek túlzott alapja nincsen, hiszen hogyha valaki megnézi az előző évi költségvetési számokat, az idei évi költségvetési számokat, a jövő évi költségvetési tervezési számokat, akkor jól láthatja, hogy mennyivel fordít erre a költségvetés többet, mennyivel többet vállal azokból a költségekből, ami a fiatalok nevelésével kapcsolatos.
A hozzáférések szűkítése vagy tágítása, növelése, ez az a dichotómia, amit megpróbált itt képviselő úr előttünk elővezetni. Kérdezem én, hogy mi szűkíti és mi növeli a tudáshoz való hozzáférést. A kisiskolák bezárása, ami a szocialista kormányok alatt tendencia volt, az szerintem szűkíti a tudáshoz való hozzáférést, míg mondjuk, a tankönyvek felmenő rendszerben való ingyenessé tétele, ami egy jelentős változás, az azért bővíti kiknek-kinek a tudáshoz való hozzáférését. Ráadásul ez a családok zsebében azért az idei évben is ott hagyott 500 millió forintot, a teljes állami költségvetésben pedig egymilliárd forinttal kevesebb kiadást jelentett az, hogy átalakítottuk a tankönyvek előállításának a rendszerét. Én úgy gondolom, hogy amit a szocialisták csináltak az iskolabezárással, az valóban szűkített, amit mi teszünk az ingyenes tankönyvekkel, az bővít. (Gőgös Zoltán: Hányat nyitottatok ki belőle?)
Lehet gondolkodni azon, hogy mi szűkíti és mi tágítja a tudáshoz való hozzáférést. Amit a szocialista kormány próbált bevezetni, mondjuk, a felsőoktatás területén a tandíj, az biztosan szűkítette a tudáshoz való hozzáférést. De az, hogy a pedagógus-életpályát elindítottuk, amelyiknek egyik része és nagyon fontos része a béremelés, másik része nyilván az, hogy a pedagógusokat magukat is minél inkább képezni kell, hogy olyan kategóriákba, a pedagógus II.-be, egyéb, mesteri fokozatokba magukat regisztrálni tudják, ott bizonyítani azt, hogy valóban felkészültek, valóban folyamatosan foglalkoznak a tudásuk fejlesztésével, és ezzel akár 30-40 ezer forinttal is növelhetik a bérüket, a fizetésüket, én úgy gondolom, hogy ez mindenkinek növeli a tudáshoz való hozzáférését, hiszen jobban felkészült tanárok tudják őket oktatni.
Indokolt lehetne valamelyest egy számon kérő hangnem és egy ilyen magas lóról beszélés abban az esetben, hogyha arra licitálhatna rá az MSZP-kormányzat vagy miniszter úr, hogy az ő minisztersége idején nagyobb mértékben emelkedtek a pedagógusbérek, mint most a Fidesz-KDNP-korszakban. Ezzel nem lehet… (Közbeszólások az MSZP soraiból. - Gőgös Zoltán: 50 százalékkal! - Az elnök csenget.)
(11.30)
Tisztelt képviselő úr, 2002-től kezdve nem nőttek a pedagógusbérek (Gőgös Zoltán: 50 százalékkal.), és önök utána, 2008-ban csökkentették a pedagógusok bérét azáltal (Közbeszólások az MSZP soraiból.), csökkentették a pedagógusok bérét azáltal, hogy elvették mindenkitől a 13. havi juttatásnak a lehetőségét. (Tállai András: Így van! Csődbe ment az ország.) Míg abból az időszakból pedagógusbér-csökkenésről beszélhetünk, ami először történt Magyarországnak a rendszerváltáskori történetében, én nem emlékszem más időszakra, hogy lett volna olyan kormányzat, mint anno a Gyurcsány-kormány, nem tudom, hogy ön akkor éppen miniszterséget betöltött vagy sem, de volt egy olyan szocialista oktatási miniszter, aki elvette a pedagógusok bérét, a bérének egy részét, ez a kormányzat viszont növelte a pedagógusok bérét.
Ez jelenti a megbecsültségét is a pedagógusoknak, a megbecsülés egyik formája nyilván a bér kérdése, hogy ahogy próbálunk az egészségügyi dolgozóknak segíteni, a jövő évben próbálunk a rendvédelmi dolgozóknak segíteni, hogy könnyebben kijöjjenek a fizetésükből, nagyon fontos szerintem, hogy ez a kormány meg merte lépni, hogy igenis 160 milliárd forint pluszt fordított az előző évben a pedagógusok bérének a növelésére, és ebben az évben is (Bangóné Borbély Ildikó: Miért tüntetnek szombaton?) a KLIK-nek szánt plusz 50 milliárd forintból 38 milliárd közvetlenül a pedagógusbéremelésre szánt összeg. Éppen ezért ennyivel az idei évben is nőni fog a pedagógusok bére. Nem licitálhatnak erre, azt hiszem, a szocialisták, hogy ők 2008-ban, ’9-ben, ’6-ban, ’7-ben, ’5-ben, ’4-ben többet adtak volna a pedagógusoknak, mivel abban az időszakban semmit sem adtak.
Úgyhogy úgy gondolom, ha az oktatásról beszélünk, és az ingyentankönyvek bevezetési rendszerét látjuk (Bangóné Borbély Ildikó: Már aki megkapta!), a pedagógus-életpálya modellt látjuk, akkor nincs oka szégyenkezni a Fidesz-KDNP-kormányzatnak a pedagógusokkal szembeni intézkedések kapcsán. (Gőgös Zoltán: Menj oda szombaton, és mondd el!)
Arról nem is beszélve, hogy természetesen, ahogy ez már ma is elhangzott, és máskor is elhangzott, a középfokú oktatás esetében is forrásbővülés van, hiszen a korábbi 196 milliárd forint helyett 209 milliárd forint szerepel a költségvetésben, ez egy többletforrás. Én nem tudom, hogy ebből önök, hogy 196 helyett 209 milliárd forint fordítódik a középfokú oktatásra, miért azt olvassák ki, hogy kevesebb gimnazista lesz jövőre állami beavatkozás, állami eszközök révén. (Gőgös Zoltán: Mert nem ismered a részleteket.)
Önök olyan dolgokat, olyan rémképeket vázolnak fel a költségvetési törvény alapján, amire vonatkozóan a költségvetésben önök egyetlenegy sort sem láthatnak. Elismerhetnék, hogy a középfokú oktatásra, a középfokú nevelésre több forrás fordítódik, de azt ebből kiolvasni, hogy kevesebb vagy több gimnazista, kevesebb vagy több szakmunkásképzőbe járó lesz, azt ebből nem lehet, képtelenség, hiszen ezekből a sorokból ez az információ nem tudható meg.
Ami általában az önök retorikáját illeti az elmúlt hetekben, amivel azt próbálják sulykolni, hogy itt a továbbtanulás lehetőségétől bárkit el kívánunk zárni, zárójelben teszem hozzá, hogy az idei évre felvettek száma jóval nagyobb az egyetemek, főiskolák esetében, mint a tavalyi évben, és a jelentkezők száma is nagyobb volt a felvételi eljárásban, mint az előző évben, tehát itt bővülés volt mindkét szám, a jelentkezők és a felvettek száma tekintetében is, nos tehát, mi azt szeretnénk nyilván, ha mindenki olyan végzettséget szerezne, szerintem ebben egyetértés van, ami nyilván képességeinek, tehetségének, szándékának megfelelő, és el is tud vele helyezkedni a munkaerőpiacon. Tehát ez egy konjunktív feltétel, mind a kettő szükséges. Ehhez mi olyan lépéseket léptünk meg az előző négy évben, amit az MSZP-kormányzat nem mert, pontosan azzal, hogy a mérnökképzésre, természettudományi képzésre, informatikai képzésre arányaiban most már jóval több fiatal jár, hiszen tudjuk, hogy ezekkel a szakokkal sokkal könnyebb elhelyezkedni, míg más, pályaelhagyókat vagy munkanélkülieket képző szakokra arányaiban most már kevesebb fiatal jár.
Mi azt szeretnénk nyilván, ha minél többen szereznék meg a képességeiknek megfelelő végzettséget, csak amikor önök itt a szakmunkásokról beszélnek, és kicsit hasonló hangnemben, néha lekezelően, mint a közmunkásokról, akkor elfelejtik azt, hogy ebben az országban azért vannak nagyon sokan végzettség nélküliek. Az ő munkahelyi elhelyezkedésük szempontjából indítottuk például a munkahelyvédelmi akciótervet, ami, ön is tudja, például a képzettség nélküliek számára is járulékkedvezményt nyújt, hogy el tudjanak helyezkedni, hiszen óriási probléma az ő munkanélküliségük, az, hogy nem tudnak elhelyezkedni.
És nagyon sok embernek igazából a választása nem a munkanélküliség és a kutatóprofesszorság, az agysebészet, hogy ebből a kettőből választ, hanem a munkanélküliség vagy valamilyen munka. És ezeknek az embereknek igenis a szakképzés tud előrelépést és munkát kínálni. Senkinek nem azt gondoljuk nyilvánvalóan, hogy miután megszerez, mondjuk, egy biológuskutató diplomát, azután szakmunkát végezzen. Mi azt szeretnénk, hogy azok, akiknek a szülei, mondjuk, munkanélküliek voltak, és segélyből éltek, nincsen végzettsége a szüleiknek, nekik sincs végzettségük, ők szerezzenek szakmunkás végzettséget, nekik legyen olyan végzettségük, amivel utána el tudnak helyezkedni. (Gőgös Zoltán: Akkor is, ha tehetséges? Kaszt!) Hiszen mi azt szeretnénk, ha alacsony energiaárakkal és jól képzett munkaerővel Magyarország versenyképes lenne nemcsak Közép-Európában, de egész Európában is.
Úgyhogy kérem, ne azt a hamis párhuzamot állítsák be, hogy itt valakik a PhD mellett végeznének szakmunkásmunkát, hanem a munkanélküliségből, a reménytelenségből, a nyomorból való kitörésnek az egyik útja pontosan a szakképzés és a szakmunka a mi rendszerünkben.
Az kicsit megmosolyogtató volt, hogy egy költségvetési vitában azt mondta képviselő úr, hogy az, hogy a KLIK többet vagy kevesebbet kap, az másodlagos kérdés, szerintem, ha a KLIK kevesebb pénzt kapna jövőre, mint az idén, akkor ez elsődleges kérdés lenne és a legfontosabb (Gőgös Zoltán: A KLIK nem kellene!), és költségvetési vitában ildomos is, hogy arról beszéljünk, hogy egyes ágazatok valóban több vagy kevesebb pénzből gazdálkodnak. Az oktatás teljes rendszere több pénzből gazdálkodik jövőre a költségvetési javaslat szerint, mint amennyiből gazdálkodott igén.
Az informatikai tudáshoz való hozzáférés területén pedig azt azért fontosnak tartom, hogy nemcsak az iskolákban fognak a fiatalok 2018-ra internettel találkozni, hanem minden magyar háztartásban, pontosan egy német minta alapján bevezetjük, hogy mindenkinek otthon szélessávú internete legyen. (Gőgös Zoltán: Ingyen?) Hogyha esetleg olyan ismeretanyagokra van szüksége, amelyet az internetről tud csak leszedni, ez teljesen életszerű, korszerű, mi magunk is nyilván nap mint nap ezt használjuk, azok nemcsak az iskolában tehetik ezt meg, hanem otthon is megtehetik. Mert azokra a településekre is el fog jutni a szélessávú internet, ahol egyébként a piac nagy törvényei alapján nem vezetnék be esetleg ezek a cégek, mert azt mondják, hogy olyan kevés ember él ott, azon a kistelepülésen, hogy az infrastruktúra kiépítése túl nagy pénz nekik.
Mi azt mondjuk, hogy ebben az állam segítséget nyújt (Gőgös Zoltán: Mint a gáznál.), és igenis minden területre elviszi minden fiatalnak a szélessávú internetet pontosan azért, hogy azok, akik a legnehezebb helyzetben vannak, a legkisebb településeken, leginkább nehéz sorsú településeken, leginkább elzárva sok minden jóléti szolgáltatástól, azokon a településeken, ahol önök bezárták a postát, bezárták az iskolát (Gőgös Zoltán: És hányat nyitottatok ki ehhez képest?) és még ki tudja, mennyi minden közszolgáltatást nyújtó helyet, nos, mi azokra nemcsak hogy kinyitottuk ezeknek az iskoláknak egy részét, de a szélessávú internetet is elvisszük mindenkinek. Mert mi úgy gondoljuk, hogy így lehet igenis egy fejlődő és modern Magyarországot építeni (Gőgös Zoltán: Meg mangalicateleppel, azzal lehet! Szép, nagy mangalicateleppel), amelyiknek nagyon fontos alapja lesz, hogy a jövő évben mind a tanárok fizetésére, mind az oktatásra több pénzt fordítunk, mint 2014-ben fordítottunk.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
