VARJU LÁSZLÓ
VARJU LÁSZLÓ
VARJU LÁSZLÓ (Független): Köszönöm szépen a lehetőséget. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A tegnapi vitát a zárógondolatok utáni helyzetben folytatva, szeretném néhány dologra még fölhívni a figyelmüket itt a költségvetés kapcsán. De mielőtt ehhez hozzáfognék, azért két megjegyzést engedjenek meg. Az elsőt mindenképpen ahhoz, amit Font Sándor úr, képviselőtársunk mondott: a szegénységet túldramatizáló hozzászólás. Azt gondolom, hogy ez a gondolatkör megérdemel egy mondatot.
Magyarországon, amikor gyakorlati és statisztikai szempontból is több mint négymillió ember él a szegénységi küszöb alatt, Magyarország, amikor Európa legszegényebb államai közé sodródott az elmúlt években az önök működésének eredményeként, ilyet állítani, azt gondolom, olyan szemtelenség, ami szembeköpése azoknak az embereknek, akikkel ugyanúgy találkoznak Budapest utcáin, mint a legkisebb falvakban.
Azt gondolom, hogy Magyarországon a szegénységet ebben az értelemben túldramatizálni nem lehet, és ebben persze önöknek múlhatatlan felelősségük van, akkor is, ha ilyen mondatokat mondanak. A második gondolat pedig Rétvári államtitkár úrnak szólna, már csak azért is, mert az előbb képviselői felvetésekre ön azt válaszolta, hogy a kétharmad a válasz arra, hogy az úgy helyes. Ez nagyjából olyan, mint hogy: csak. (Dr. Rétvári Bence: Demokrata ilyet nem mondhat!)
Tisztelettel azt javaslom önöknek, hogy a választási törvény módosításával elkövetett csalásuk után ne legyenek büszkék arra a kétharmadra, amellyel az államhatalmat ilyen értelemben kisajátítják, és ilyen módon működnek. (Dr. Rétvári Bence: A választók szavazata!) Ennek semmi köze nincs a demokráciához (Dr. Rétvári Bence: Többség!), önöknek ennél sokkal másabban kellene működniük, ezért azt gondolom, hogy ez így megengedhetetlen. (Kucsák László: A költségvetésre vonatkozó?)
És éppen ezért a Demokratikus Koalíció, miután elvégezte a költségvetésük véleményezését és annak kerete értékelését, amelyet tegnap már elkezdtünk… - el is mondtam önöknek, hogy az, amit önök tesznek, nem más, mint egy megszorító költségvetés. Folytatása, szerves folytatása annak, ami az elmúlt években történt, hiszen hívhatjuk Varga-, Matolcsy-csomagnak, hívhatjuk Széll Kálmán-tervnek, mindegy, a végeredmény az, hogy önök sokaktól elvesznek, és néhány olyan kedvezményezett körnek, embernek vagy csoportnak adnak igazából lehetőséget, amely igazából csak nekik ad fejlődési lehetőséget.
Önök persze beszélnek családtámogatásról, és hogy nekik majd jobb lesz, de hogyan tehetik ezt meg, miközben a számok egyértelműen azt mutatják, hogy a szociális rendszerre vonatkozó kiadásaikat csökkentik. De ami a legsúlyosabb hátrány, amit önök okoznak, az az, hogy az oktatásra szánt összegeket megkurtítják. Így aztán tényleg az a helyzet, hogy 2014-ben, nyugodtan mondhatjuk, hogy ma jobban élünk, mint jövőre. Ez az a perspektíva, amit önök az embereknek kínálnak.
És hogy egy gyakorlati példát is mondjak, hogy az önök működéséből mi következik: jövő év január 1-jétől minden család számot vethet azzal, hogy igénybe veheti a szociális temetés lehetőségét az önök áldásos tevékenységének és költségvetési beterjesztésének eredményeként. Mert ennek ez a következménye, hogy mindenki, aki úgy gondolja, és nincs elég pénze, elkaparhatja azokat a szeretteket, akik elhunytak. És megtehetik mindezt: felöltöztethetik (Dr. Hargitai János, a fejét ingatva: Ne viccelj!), és hiába ingatja a fejét, képviselőtársam. Önök hozták ezt a törvényt, miközben stadionokat építenek, és még arra sem képesek, hogy az embereket méltósággal el lehessen temetni Magyarországon! (Firtl Mátyás: Nem elkaparni…)
(13.00)
Ennek a költségvetésnek és azoknak az adótörvényeknek, amelyeket beterjesztenek, illetve önök itt elfogadnak, az a következménye, hogy egy korrupt adóhivatal kénytelen lesz elvégezni az önök mészáros munkáját, és még több adót kell hogy begyűjtsenek az önök vezetésével és irányításával. Ebből az következik természetesen, hogy a kozmetikázott hangvételtől eltérően pangó gazdaságra és megszorításokra kell felkészülni. Így aztán nem csodálkozhatnak, ha ezrek és tízezrek tüntetnek az önök elképzeléseivel szemben. Erre minden oka megvan a magyar embereknek, és felszólalnak az önök működése ellen. Így ha belegondolunk, a miniszterelnök úr egy gondolatát továbbvisszük, akkor valóban az következik, hogy a legvidámabb barakkból átsétálunk egy kevésbé vidám barakkba, és ennek megfelelően létezhetünk.
A lényeg az, hogy Magyarország igen nagy bajban van az önök működésének eredményeként. Az önök mondataival szemben a családokat nem segítik ezzel a költségvetéssel, hanem éppen hogy elveszik tőlük a lehetőséget azzal, ha a költségvetés konkrétumát idézzük, hogy jelentősen csökkentik az oktatásra szánt forrásokat. Bármennyire is hangoztatják ennek ellenkezőjét, észre kell venniük, hogy mind a szakmai szervezetek, mind pedig a demokratikus ellenzék egyöntetű véleménye az, hogy ez a legnagyobb bűn, amit önök most éppen elkövetnek. Mi azt valljuk, hogy az oktatás nem az államé, nem a kormányé, nem az önök elsődleges felelőssége, hogy ezt igazából megoldják; Magyarországon nem köznevelésre van szükség, hanem olyan közoktatásra, amely elsősorban az oktatásban részt vevő diákoké, és a pedagógusoknak teremt lehetőséget. Jövőt megalapozó tudásra van szükség, nem pedig olyan helyzetre, amikor novemberben tankönyvek hiányoznak a gyerekeknél, és a pedagógusok másolgatják egy-egy példány tankönyvből azt, amiből egyébként képezni tudnak, oktatni tudnak, vagy az önök szóhasználatával, nevelni tudnak.
Önöknek nem kellett volna és nem lett volna szabad ilyen rendszert kialakítani, amelyről önök is tudják, hogy összeomlott és használhatatlan, nemcsak maga a tankönyvkészítés és a tankönyveljuttatás lehetősége, hanem az egész köznevelési rendszerük, amelyre önök építenek. Egy demokratikus jogállamban egyébként önök ezt nem tehették volna meg. Azért is mondom ezt, mert az önök rendszere nem bizonyítja és nem is adnak lehetőséget arra, hogy a 18 éves tankötelezettség meglegyen, és a négyéves szakképzésben igenis a diákok fejlődhessenek. Önök nem biztosítják mindenkinek az esélyteremtő és világnézetileg semleges oktatást, sőt az ellenkezőjét (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeretét leteltét.) teszik, mert az önkormányzati iskolákat önök…
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
