L. SIMON LÁSZLÓ,
L. SIMON LÁSZLÓ,
L. SIMON LÁSZLÓ, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! „Kevés olyan nép van a világon, amelyet annyi szenvedés és pusztítás ért, mint a magyart, és kevés nép mondhatja el magáról azt, hogy annyi vihar után megmaradt építészeti örökségét, hagyományát meg tudta menteni, és fel tudta ébreszteni, mint a magyar.
(9.10)
Városaink közül is csak kevés őrizhette meg évszázados arcát, falvaink, a nép építészeti emlékei még inkább ki voltak téve a pusztulásnak. És mégis megmaradt sok ezer olyan épületünk, amely megmutatja számunkra a régi korokban élők értelmét, találékonyságát és végül, de nem utolsósorban létezni akarását.” Mindezt napjaink egyik kiváló örökségvédelmi szakértője, szakírója, Mednyánszky Miklós írja egyik írásában.
A szakma e kiváló személyiségének gondolatai is azt jelzik, hogy Magyarországon identitásunk szempontjából kiemelten fontos szerepet tölt be az örökségvédelem, annak mindkét nagy területe, a régészet és a műemlékvédelem egyaránt.
Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nagyszabású, számos lényegi pontot érintő törvénymódosítás fekszik az önök asztalán. Ez a törvénymódosítás a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi törvényünk átfogó megújítását célozza. Mielőtt a parlamentben majd ellenzéki képviselőtársaim arról kezdenének el beszélni, hogy… (Dr. Schiffer András közbeszólására:) - mielőtt ellenzéki képviselőtársaim majd a vitában arról kezdenének el beszélni, hogy ez a nagyívű módosítás a szakma megkerülésével, társadalmi egyeztetés nélkül zajlott le, szeretném képviselőtársaimat tájékoztatni arról, hogy több körben lefolytatott, nagyon fontos szakmai és társadalmi egyeztetések eredményeként helyeztük az önök asztalára a mostani törvényjavaslatot.
A módosítási koncepció kidolgozását követően itt a parlamentben fogadtuk a Miniszterelnökség munkatársaival, a terület érintett helyettes államtitkáraival, főosztályvezetőivel közösen valamennyi régészeti és múzeumi szervezetnek a vezetését. Ráadásul a szakmai szervezetek képviselőin túl a nagyobb állami és önkormányzati fenntartású intézmények, múzeumok igazgatói is részt vettek a szakmai egyeztetésen, többek között a Magyar Nemzeti Múzeum, a szegedi, a kecskeméti és a többi múzeumok vezetői.
A társadalmi egyeztetésben szerepet kaptak a régészeti feltárásban érintett magánvállalkozók is; szerepet kaptak azok az intézmények, amelyek önálló feltárási jogosultsággal rendelkeznek a jelenlegi jogszabályi környezetben is. A kulturális örökség védelméről szóló törvény átfogó módosítása és annak előkészítése elképzelhetetlen lett volna a gazdasági területtel való hatékony tárgyalás nélkül, hiszen az elmúlt évek komoly vitáiból láthattuk azt, hogy össze kell tudnunk egyeztetni a kulturális ágazat érdekeit a gazdaság érdekeivel. Magyarországon számos nagyberuházás, útépítés van folyamatban, és a következő uniós fejlesztési időszakban is sok-sok milliárd forintot fogunk fordítani arra, hogy új utakat építsünk. Ezek mind-mind komoly feladatot jelentenek a régészek számára, viszont a régészeknek is figyelembe kell venni azt, hogy határidőre, az uniós elszámolási időhatárokon belül végezhessük el az ország számára oly fontos fejlesztéseket. Ezért az önök előtt fekvő törvényjavaslat előkészítésekor a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezetésével, szakértőivel folyamatos konzultációt folytattunk, és az érintett építőipari vállalatok szakértőinek véleményét is kikértük.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azt tudom tehát önöknek mondani, hogy egy olyan törvényjavaslat fekszik az asztalon, amely mind a gazdaságpolitika, mind a gazdaságfejlesztési ágazat irányítóinak, mind az érintett kulturális szakmai szervezeteknek és intézményvezetőknek a támogatását bírja. A konkrét jogszabályszöveg-tervezet elkészültét követően a még nem végleges szöveget is megküldtük írásban az érintett szervezeteknek, az ő véleményüket és javító javaslataikat szintén bedolgoztuk a tervezetbe. Az, ami önök előtt fekszik, tehát már ezt is tartalmazza.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvény módosításának két alapvető iránya van. Az első terület a régészeti szabályozás módosítására törekszik. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a nagyberuházásokra alkalmazott régészeti vonatkozású szabályozások a megelőző régészeti munkálatok gyorsítása és hatékonysága érdekében átgondolásra és felülvizsgálatra szorulnak, beleértve azokat a szabályokat is, amelyeket mi az előző ciklusban pontosítottunk, illetve átalakítottunk. Ezeket is fölül kellett vizsgálnunk a lezárt uniós fejlesztési időszak tapasztalatainak figyelembevételével, hiszen ezek csak részben váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
A kormány tehát áttekintette a második Orbán-kormány idején kialakított szabályozás eredményességét, és azt állapította meg, hogy további finomításokra, a rendszer újrahangolására van szükség. Tehát több ponton is hatékonyabb modellt szeretnénk kialakítani, amely biztosíthatja a régészeti feladatellátás gyorsaságát, ugyanakkor garantálja a szakszerű régészeti feltárást, és garantálja a múzeumok gyűjtőköri feladatait és jogosultságait.
A kulturális örökségvédelemről szóló törvény módosítása a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feladatellátás szabályait átláthatóbbá és egyértelműbbé teszi mind a beruházó, mind a feladatellátásban részt vevő intézmények számára. Ezzel a régészeti feltárások olcsóbb és számon kérhetőbb új modelljét vezeti be.
Nézzük ennek fontosabb pontjait, tisztelt képviselőtársaim! Megerősítjük a területiség elvét mind a régészeti feltárások, mind a leletanyag elhelyezése tekintetében. A megelőző régészeti feltárásokat a régészeti gyűjtőkörrel rendelkező, a gyűjtőterületük szerint érintett legközelebbi múzeumok látják el, így a megyei hatókörű múzeumok részvétele csak akkor indokolt, ha a feladatot a városi múzeumok nem tudják ellátni. Ezzel egyszerűbb, átláthatóbb és gyorsabb feladatellátás valósul meg ezen a szinten is.
Megjegyzem képviselőtársaimnak, hogy itt természetesen érdekellentét volt némely múzeumi intézmények között. Ezt az érdekellentétet nehéz feloldani, hiszen a városi múzeumok, amelyeknek saját gyűjtőterületük van, bizonyos esetekben ellenérdekeltek, amikor a megyei múzeum ugyanannak a területnek szeretné a régészeti munkáit elvégezni. Mi nagyon jól tudjuk azt, hogy nem minden városi múzeumnak van régészeti feltárási jogosultsága. Azt is tudjuk, hogy nem is lesz, hiszen a most bevezetendő regisztráción nem is fog minden intézmény elindulni, és nem is tud minden intézmény megfelelni. Azt gondoljuk, hogy viszont az a célszerű, hogy minél közelebb, a megtalálási helyhez minél közelebbi múzeumban helyezzük el azokat az értékeket, amelyek kiállításra, tudományos feldolgozásra méltóak.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő módosítás bevezeti a differenciált hatósági ár fogalmát, mellyel elkerülhető, hogy az egyes feltárási jogú intézmények eltérő és ellenőrizhetetlen árakon végezzék a szolgáltatásokat. Láttuk az elmúlt években, hogy ez okozta a legnagyobb problémát, ezért kell bevezetnünk a differenciált hatósági árat.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ez nagyon fontos új intézménye a jogszabálynak. A nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárás területén az állam fenntartásában működő, az idei esztendőben egyesített és nagyon komoly hatáskörökkel megerősített örökségvédelmi szervünk, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ új szerepvállalásával egyablakossá válik a rendszer. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez nagymértékben egyszerűsíti és gyorsítja a folyamatokat.
Az önök előtt fekvő javaslat szerint szűkül a nagyberuházások köre. A beruházások lebonyolításának könnyítése és gyorsítása érdekében indokolt a nagyberuházások szakaszolása is. Ezt az elmúlt évek feltárásai, illetve útépítései során nemegyszer tapasztaltuk, főleg a 200 milliós határ bevezetése után, hogy egy-egy útszakasz, ha nem szakaszoltunk, ha nem volt erre garancia, akkor kezelhetetlenné vált, hiszen egy régészeti feltárásnak minősült egy 40 kilométeres, kétszer kétsávos útpálya megépítése ugyanúgy, mint mondjuk, egy 10 kilométeres, kétszer egysávos út megépítése. Nyilvánvalóan nem kell megmagyaráznom ennek fényében képviselőtársaimnak, hogy miért tartottuk fontosnak azt, hogy a nagyberuházásokat szakaszoljuk.
A megelőző feltárások költsége a nagyberuházás bekerülési költségének maximum 1 százalékát teheti ki - ez eddig is így volt -, mellyel a beruházó felé tételesen el kell számolni.
(9.20)
Hiszen tudják, képviselőtársaim, hogy ez az az összeg, ami az uniós pályázatok esetében az Unió felé is elszámolható.
Ugyanakkor eltöröljük a megelőző feltárásokhoz rendelt 200 millió forintos költséghatárt. Ez egy nagyon jelentős változás. Itt egyébként a régész szakma számára is akartunk kedvezni, és az előzetes tárgyalásokon is egyértelművé vált, hogy ez a feltárások elvégzését akadályozta. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. is folyamatosan úgy nyilatkozott, hogy a 200 millió forintos költséghatár akadályozza a feltárások hatékony elvégzését, ezért a kormány úgy döntött, hogy a korábban bevezetett felső határt eltörli, viszont az 1 százalékos határ megmarad, és a nagyberuházások szakaszolásával garantálja azt, hogy a lehető leggyorsabban és hatékonyabban történjen meg a feltárás. Megmarad a próbafeltárás és a nagyberuházásokat megelőző feltárás elvégzésére alkalmas 30 napos időkorlát, amit az előző ciklusban történt módosításkor vezettünk be.
A törvényjavaslat új eleme a feltárásra jogosult intézmények akkreditációja, amely korlátozott versenyhelyzetet jelent, illetve biztosítja azt, hogy a nagyberuházással kapcsolatos régészeti feltárásokat csak akkreditált intézmények végezhetik. Az akkreditáció a jogszabályban meghatározott szempontrendszer alapján történik, mely során a területiség elve és szakmai kapacitásbeli feltételek egyaránt érvényesíthetők.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ez azt jelenti, hogy a jövőben csak olyan intézmény végezhet régészeti feltárást, amely a jogszabály elfogadása után - ugye, már dolgozunk a kormányrendeleteken, végrehajtási rendeleten - az állam fenntartásában működő Forster Központnál az akkreditációs folyamaton átesik, és megkapja a minősítést. Ez egy rendkívül gyors folyamat lesz, egy pillanatig nem akarjuk akadályozni a folyamatban lévő munkákat, tehát a törvény elfogadását követően azonnal a kormány elé terjesztjük a rendeleteket, és januárban már indulhat is az akkreditáció. Ugye, ez szerencsés időszak, hiszen télen úgysem zajlanak régészeti feltárások az időjárás miatt, úgyhogy mire a régészeti munkák megindulnak tavasszal, addigra egy stabil rendszer fog rendelkezésre állni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy láttuk, hogy szükséges a régészeti lelőhely fogalmának módosítása, valamint a lelőhelyek feltáráson kívüli védelme keretében a fémkereső detektorok használatára vonatkozó szabályozás szigorítása. A régész szakma nagyon régóta kérte a kormánytól, hogy ezen a területen is lépjünk előre, hiszen illegális, úgynevezett amatőr régészek mérhetetlen károkat okoznak a magyar múzeumügynek és a magyar régészeknek. Nagyon komoly nyomozások folynak, és nagyon komoly leletanyag kerül illegálisan külföldre a magyarországi amatőr régészek - idézőjelben mondom - áldásos tevékenységének köszönhetően.
A szakma kérését meghallgatva a fémkereső detektorok használatát szigorítjuk. És arra kérjük a hatóságokat is, hogy ebben legyenek partnereink. Nem olyan régen a Szépművészeti Múzeumban láthattunk egy olyan kiállítást, amely a rendőrség által lefoglalt, elkobzott, megtalált műtárgyakból állt össze. Ennek a kiállításnak közel a fele régészeti leleteket tartalmazott, páratlan értékű bronzkori és honfoglalás kori leletanyagot láthattunk, amit bizony mind-mind fémkeresővel gyűjtöttek össze amatőr régészek, és az illegális, a feketekereskedelemben értékesítettek.
Tisztelt Képviselőtársaim! A leletanyag befogadása a jövőben is a gyűjtőterület szerinti múzeum kötelezettsége lesz. Természetesen megmarad a Magyar Nemzeti Múzeum központi leletbefogadási kötelezettsége is, de az a célunk, hogy az előkerült leletek elsősorban a területileg illetékes múzeumokat gazdagítsák, ha valahol Borsod megyében egy szép leletanyagra találnak, akkor az az ottani múzeumban legyen látható.
Tisztelt Képviselőtársaim! Majd a vitában még egyes elemekre ki fogok térni, most - minthogy elhasználtam már az időm felét - szeretnék áttérni a műemlékvédelemmel kapcsolatos módosításokra is.
Úgy ítélte meg a kormány, hogy a műemlékvédelemben alapvető szemléletváltásra van szükség, és egy új típusú műemlékvédelmet kell felépítenünk. De mint láthatják az eddig elmondottakból is, tisztelt képviselőtársaim, az egész örökségvédelem területén lendületet vett a kormány, az elmúlt hetek, sőt az elmúlt hónapok nyilvánosság előtt zajló vitái és bejelentései azt mutatják, hogy a harmadik Orbán-kormány elkötelezett a magyar műemlékügy és a magyar örökségvédelem ügyében. Gondoljanak csak arra, tisztelt képviselőtársaim, hogy ahogyan már az előbb is említettem, létrehoztuk a terület egységét, a korábbi széttagolt kormányzati struktúrát egységesítettük, és egy önálló, az én államtitkárságom alatt működő helyettes államtitkárság fogja össze a teljes örökségvédelmi, régészeti, műemlékvédelmi szabályozást és irányítást. Ugye, a korábbi széttagolt háttérintézményi rendszerből egy erős háttérintézmény lett, a Forster Központ, amely Forster Központ a jövőben a régészeti feltárásnál az egyablakos rendszer garanciája; ide fog bekerülni ugye, január 1-jével az a feladat is, ami jelen pillanatban a Nemzeti Örökségvédelmi Központnál van, a Magyar Nemzeti Múzeum keretein belül. Ugye, itt van az állami műemléki vagyongazdálkodásnak az a része, amely a műemlékeket fejleszti, és itt van a fantasztikus adattár, amely a magyar műemlékállománnyal kapcsolatos, és természetesen a műemlékvédelmi feladatok ellátása is itt történik.
Mindezeken túl a kormány a múlt heti ülésén fogadta el a nemzeti kastélyprogramot, már meg is jelent a Magyar Közlönyben az ezzel kapcsolatos kormányhatározat. Az elkövetkezendő években 40 milliárd forintot szeretnénk fordítani az értékes állami tulajdonban lévő vidéki magyar kastélyok felújítására, megőrzésére. És a magán- és önkormányzati tulajdonú kastélyok számára is újabb és újabb lehetőséget szeretnénk biztosítani.
És mint jól tudják, tisztelt képviselőtársaim, az elmúlt időszakban a kormány a nemzeti Hauszmann-terv útra indításával és a nemzeti Hauszmann Bizottság felállításával a budai Vár átfogó rekonstrukciójának megindításáról is döntött, amely az előttünk álló évtized legnagyobb szabású műemlékvédelmi akciója és beruházási csomagja lesz.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ebbe a folyamatba illeszkedik a mostani törvénymódosításnak az az eleme, amely a műemlékvédelmi szemléletváltást alapozza meg. A kormány a műemlékvédelem terén erőteljesebben össze kívánja hangolni a közérdeket megjelenítő védelmet a gazdaság és a tulajdonosok érdekeivel, meghonosítva a fenntarthatóbb szemléletet, és erősítve a tulajdonosok érdekeltségét. Felismertük, tisztelt képviselőtársaim, hogy a műemlékvédelem és a tulajdonosi szempont nem lehet egymásnak az ellentéte, nem egymást kizáró dolgok, egymást erősítő dolgok kell hogy legyenek, a műemlék-tulajdonosnak is érdeke az, hogy az ingatlanja minél jobb állapotban legyen. Ezt kell segíteni, ezt kell szolgálni, mit sem ér az olyan örökségvédelem, amely nem képes garantálni a védett értékek tartós megmaradását, hanem csak tétlenül nézi azoknak az elpusztulását, és esetlegesen csak a szankciók rémével fenyegeti a tulajdonosokat, de segíteni őket nem tudja semmivel sem.
A szemléletváltás során tehát különösen fontos, hogy az állam továbbra is cselekvő legyen, beavatkozásai mentén egy dinamikus és költséghatékony műemlék-gazdálkodás jöjjön létre, amely partnerként tekint a tulajdonosra. Fontos, hogy amennyiben a műemléki érték megőrzése veszélyeztetetté válik, az állam rendelkezzen a kellő mértékű és célszerű beavatkozási lehetőséggel. A célok elérése érdekében indokolt a műemlékvédelmi és a régészeti szabályozás összehangolása, ez megtörténik a mostani törvényjavaslatban, tisztelt képviselőtársaim
Az új szemlélet a következőkben jelenik meg. A jövőre nézve megalapozottabb, a funkcionális és gazdasági fenntarthatóságot is mérlegelő, értékfeltáráson alapuló, a helyi közösség vagy a tulajdonos véleményét figyelembe vevő védelem és védetté nyilvánítás valósul meg. Ehhez szükséges a jelenlegi műemlékállomány áttekintése, felülvizsgálata, a műemlékké nyilvánítás szabályozásának átalakítása, a kétlépcsős védettség bevezetése. Ugye, az eddigi műemlék kategória helyett a jövőben két kategória lesz: nyilvántartott műemléki érték és az ennél magasabb kategória, a műemlék kategória bevezetése történik meg a törvénnyel.
A differenciált joghatások szélesebb körű érvényesítése érdekében szükséges a már védett műemlék klasszifikációjának végrehajtása. Az osztályozáshoz szükséges az örökségvédelmi bírság kategóriába sorolás mellett a komplexebb kategóriába sorolás is, amely a jelenlegi szabályozás szerinti szempontok - a műemlék kora, ritkasága, a kulturális örökség egészén, valamint az érintett társadalmi, etnikai, kulturális, vallási közösségen belüli jelentősége - mellett vizsgálandó, hogy a műemlék állami támogatás nélkül vagy állami ösztönzéssel fenntartható-e funkcionális vagy gazdasági értelemben, illetve hogy illeszkedik-e a helyi, térségi vagy az országos gazdasági környezetbe.
(9.30)
Figyelembe kell venni, hogy a műemlékek lehetőséget kínálnak arra, hogy a múltunkból hozott tőkét a jövőre fordítsuk. A kategóriába sorolásnál ezért tekintettel kell lennünk arra is, hogy a műemlékek gazdasági, fejlesztési, például idegenforgalmi potenciál hordozói, továbbá fontos szerepük van a nemzeti azonosságtudat erősítésében, az országkép formálásában, a helyi közösség építésében, a vidék lakosságmegtartó erejének növelésében is. A műemlékek kategóriába sorolása a későbbiekben módosítható lesz, a bírság kategóriába soroláshoz hasonlóan, követve az idővel bekövetkező funkcionális fenntarthatósági és gazdasági változásokat.
Tisztelt Képviselőtársaim! A védetté nyilvánítás fokozatossá tétele a nyilvántartott műemléki érték bevezetésével általános értékvizsgálathoz kötött nyilvántartásba vétel, majd részletes és tudományos értékvizsgálat után történhet csak műemlékké nyilvánítás. Az értékek pontosabb meghatározása a jogbiztonságot növeli, valamint segíti a későbbi fenntartási, felújítási, helyreállítási munkákat. Az ideiglenes védelem átalakítása is megtörténik, így a megalapozottabb hatósági döntés elősegítése érdekében szintén értékvizsgálat alapján rendelhető el ideiglenes műemléki védelem. Az ideiglenes védelemre vonatkozó új szabály, amit most bevezetünk, az, hogy nem hosszabbítható meg, ez is a jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot szolgálja. Természetesen ez a tulajdonos érdekét is figyelembe veszi.
A települési önkormányzatok és a műemlék tulajdonosainak partnerségen alapuló, hatékony együttműködésére alapozva a polgármesteri vélemény mellett a tulajdonosi vélemény bekérése is fontos lesz a jövőben a műemlékké nyilvánítás kezdeményezésekor. A védettségből következő joghatások a szabályozás átalakításával jobb illeszkedést jelentenek a társadalom igényeihez és mindennapjaihoz. Az a célunk, hogy az örökségvédelmi eljárásokat egyszerűsítsük, a védelemből eredő jogkövetkezményeket differenciáljuk a védelem különböző fokozatainak figyelembevételével.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az állam szakértői szolgáltatásai révén is segíti a műemlékek fenntartóit, a tulajdonosokat. A beruházás-előkészítés és a kapcsolódó hatósági eljárások szakértői támogatása terén állami szakértői szolgáltatásokat kívánunk bevezetni örökségvédelmi tanácsadó testületek s a többi formájában, amelyek folyamatában is segítik a beruházást a helyreállítási, hasznosítási koncepció kialakításától a megvalósulásig. Számtalan példáját láttuk az elmúlt két évtizedben azon műemlék-felújításoknak, ahol a műemléket rendbe tették, és utána ott maradt parlagon, mert nem volt a felújítás pillanatában, vagy azt megelőzően a tervezéskor megfelelő hasznosítási koncepció. Nyilvánvalóan ilyen típusú helyreállításnak nagy értelme nincs, hiszen ha nincs egy épületben funkció, nem lakják be, akkor az újra pusztulásnak indul.
További cél a szakértők és a szakértői szervezetek minősítésével olyan könnyítések elérése a műemlékvédelem szempontjából speciális területeken, amelyek nélkül nem tudunk szakszerűen rendbe tenni műemlékeket. Itt elsősorban a hagyományos kézműves technológiák támogathatóvá tételére gondolok.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány számára rendkívül fontos az, hogy a szakképzési programokhoz olyan módon nyúljunk hozzá, hogy az szolgálja a hagyományos szakipari munkák erősödését. Nagyon jól tudják a képviselőtársaim is, hogy egy műemlék épület rendbe tételénél, mondjuk, egy megfelelő lakatosmestert találni, aki hitelesen tud rendbe tenni, vagy az eredetiek mintájára új zárszerkezeteket, kilincseket megcsinálni, ma szinte lehetetlen. Tehát szolgálnunk kell azt, hogy a hagyományos szakipari munkák, amelyekről egyébként híresek voltunk Európában, a szakképzés révén is egyre erőteljesebbek legyenek, és egyre több kiváló szakmunkással rendelkezzünk, és ilyen módon is teremtsünk új munkahelyeket.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon fontos az, hogy a műemlékek esetében folyamatos monitoring legyen, az emberi erőforrások hatékonyságát növelő jobb elosztást szeretnénk. Át fogjuk alakítani a másodfokú örökségvédelmi hatóságot, összehangoljuk a hatósági feladatokat a régészeti örökség védelmének kérdéseivel, és az elsőfokú hatóságok létszámát fogjuk megerősíteni, a kormányhivatalok átalakítása az államreform II. keretében ezt a célt is szolgálja. Úgyhogy a korábbinál hatékonyabb hatósági rendszert fogunk működtetni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Erről még annyit szeretnék mondani, hogy 21 járási építési és örökségvédelmi hivatalban megyei illetékességgel fognak működni a kollégák, másodfokon pedig országos illetékességgel fog a Budapesti Kormányhivatal Építési és Örökségvédelmi Hivatala tevékenykedni. Az állam természetesen arra is törekedni fog a jövőben, hogy ösztönözze a tulajdonosokat; a szereplőkkel jó kapcsolatot kiépítve rávegyük arra a tulajdonosokat, hogy fontos legyen számukra a műemlékek szakszerű helyreállítása. Ráadásul nemcsak a helyreállítás, hanem - mint mondtam - a műemlékek fenntartása és üzemeltetése is a jelenleginél hatékonyabb legyen.
A jövőben komplex pénzügyi ösztönző- és támogatási rendszert szeretnénk bevezetni, valamint fenntartani. Ez a törvénymódosítás ennek megteremti az alapjait, tisztelt képviselőtársaim, a következő évben újabb, majd az adócsomagba is beépülő ösztönzőket szeretnénk bevezetni. Ezt természetesen a kormány támogatja, legutóbb a Hauszmann Bizottság alakuló ülésén a miniszterelnök úr is elmondta, milyen fontos az, hogy adott esetben a magántulajdonosoknak, mármint a műemlék ingatlanok magántulajdonosainak adókedvezmény-lehetőségét is bevezessük azért, hogy érdekelt legyen abban, hogy szakszerűen felújítsa az ingatlanját.
Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány ilyen elemet, amely ösztönző lehet, szeretnék kiemelni. Azt látta be a kormány, hogy nem lehet pusztán a tulajdonossal szembeni hatósági intézkedéssel, a bírságokkal ösztönözni a tulajdonosokat. Pozitív motiválásra is szükség van. Nagyon fontos az, hogy próbáljunk a hatóság által megelőlegezendő jó karbantartási és helyreállítási költségekhez forrást biztosítani. A hatóság által elismert műemlékvédelmi többletköltség fedezetére is lesz forrásunk a jövőben. Természetesen arra is lesz a Forster Központban forrásunk, hogy a szakmai iránymutatásokat, előremutató munkákat el tudjuk végezni. Ami a következő év feladata, az egy olyan új műemlékvédelmi ösztönző-rendszernek a bevezetése, amely a kedvezményes kamatozású felújítási hitelt jelentheti, vagy az érdekeltségnövelő támogatások bizonyos formáit jelentheti, esetleges adókedvezmény bevezetését jelentheti, illetve speciális állami szolgáltatások nyújtását jelentheti.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ez egyértelművé teszi, hogy mit is jelent a szemléletváltás. Azt jelenti, hogy a kormány, az állam partnere kíván lenni a műemlék-tulajdonosoknak a jövőben abban, hogy saját ingatlanjuk felújításában érdekeltek legyenek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az összegző mondatom annyi, hogy mint láthatják, egy nagyívű és számos új koncepcionális elemet felmutató törvénymódosításról van szó. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ehhez kérem a képviselőtársaim aktív részvételét a vitában és támogatásukat a szavazáskor. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
